Életre kelt(ő) védelem

II. FMC Növényvédelmi Termelői Konferenciasorozat

Mi a titka az 1883-ban indult, mára a világ 5. legnagyobb agrártechnológiai vállalatává nőtt FMC-nek? Egyértelműen a kutatás-fejlesztés, ráadásul a hatóanyag-kivonások korában mindez nemcsak feladatot, hanem óriási felelősséget is jelent. Idei rendezvénysorozatára Hajdúszoboszlóra, Szolnokra, Orosházára, Győrbe és Siófokra hívta partnereit az FMC-Agro Hungary Kft. A bemutatott növényvédelmi problémák és technológiai javaslatok közül mi most a kukorica gyomirtási technológiájából adunk olvasóinknak ízelítőt.

– Tíz évvel ezelőtt kezdődött az első szerkivonási hullám az Európai Unióban, de ez a mostani sokkal fájdalmasabb lesz, a következő 3-5 évben meghatározó hatóanyagokat vonnak majd ki– hívta fel a figyelmünket Kovács Gyula ügyvezető. A problémára megnyugtató választ az olyan tények adhatnak, mint például az, hogy az FMC az éves forgalmának 8%-át fordítja kutatás-fejlesztésre. Ezzel az előremutató gondolkodásával 2018-ban a cég kiérdemelte az Agrow Awards legjobb K+F terméklánc elismerését is.


Kovács Gyula ügyvezető és Piotr Gill régióvezető

Finomhangolással az erősen gyomos területekre

Milyen növényvédő szert válaszszak? A választ néhány kérdésnek meg kell előznie, pl. mi után vetünk, mi fogja követni, milyen a talaj pH-ja, kötöttsége, szervesanyag-tartalma és nem utolsósorban, milyen a terület: erősen gyomos vagy karbantartott? A kukorica az a növény, aminek a gyomirtására a legtöbb figyelmet hajlandó fordítani a gazdálkodó, a tapasztalat és a piaci forgalmi adatok is ezt igazolják. Ez persze nem véletlen, hisz ennek a növénykultúrának a sikere leginkább a gyomok elleni küzdelem eredményességén múlik. Dr. Varga Zsolt területi képviselő előadásában egy első hallásra megdöbbentő adattal hangsúlyozta: egy üzemi táblán hagyott 1 db libatop 72 000, a köles pedig 48 000 db magprodukciót hagy maga után, ami „megalapozza” a következő évek növényvédelmi tevékenységét azon a táblán. Egy rosszul sikerült gyomirtási technológia akár le is felezheti a terméseredményünket.

Jelenleg Magyarországon (2016-18. évek átlagában) 500 000 hektáron alkalmaznak posztemergens kezelést a termelők, ami a kukorica 3-4 leveles állapotától a 7-8 levelesig tart. Ilyenkor természetesen már olyan megoldást keresnek, amivel minden gyomot elérnek, legyen az magról kelő vagy évelő, egy- vagy kétszikű, legyen jó tartamhatása, és nem utolsósorban kedvező legyen a hektárköltsége.

Az FMC épp ezért a magról kelő egy- és kétszikűek és évelők ellen is jól bevált Diniro® gyomirtóját továbbfejlesztette, ahogy a konferencián is hallhattuk: finomra hangolta. A Diniro® Gold komplett gyomirtó azokra a területekre ajánlott, ahol elhúzódó, erős gyomkelésre lehet számítani. Az 5 hektáros kiszerelésű gyomirtócsomag tartalmaz 2,4 kg Diniro®-t, 10 liter Successor T®-t és 1 liter Trend 90® nedvesítő szert. A készítményt akkor célszerű kijuttatnunk, amikor már elkezdett gyomosodni a kukoricánk, viszont a napokban egy kiadós eső várható, ami biztosítja a hatóanyagok bemosódását, ez ugyanis az újabb gyomkelést fogja már megakadályozni. Ha eső ugyan várható, viszont még kevés gyom kelt ki (de több várható), akkor célszerű eső utánra időzítenünk a permetezést, amikor már egyre több gyomunk kicsírázik, levelet növeszt (így a levélen keresztüli hatás is jobban érvényesülhet).

A tavalyi szezonból bemutatott tanakajdi felvételeken jól látszott, hogy az egyszikűekkel (muharral és kakaslábfűvel) erősen fertőzött területen is jól szerepelt a Diniro® Gold, a nagykanizsai kukoricatáblában pedig túlfejlett, erős libatopfertőzést állított meg. Tehát nem mesterséges kísérletek optimális időpontban kijuttatott csodaszereiről beszélünk, hanem mindennapi növényvédelmi gyakorlatból vett példák igazolják, hogy egy gyomirtó igazi erejét az mutatja meg, amikor nem optimális körülmények közé kerül.

Az FMC rendezvénysorozatán természetesen nemcsak a kukorica került górcső alá, a napraforgó gyomirtási problémáit ezúttal az Agrárágazat szaklapban mutatjuk be részletesebben olvasóinknak.

no