„Egészséges élelmiszert az asztalra”

Növényorvosok a termelés, az élelmiszer és a környezet biztonságáért

A már 13. alkalommal sorra kerülő Növényorvos Napnak idén is a Szent István Egyetem Gödöllői Campusa adott otthont. A szakmai fórumot a korábbi években megszokottnál is nagyobb érdeklődés övezte. A mostani eseményen a szakmai elismerések és előadások mellett egy nagy bejelentésnek is részesei lehettünk.

A felelősség határai

„A növényorvosok felelőssége kiemelkedő az élelmiszerláncban, ennek megfelelően az okszerű növényvédőszer-használat speciális szakértelmet igényel. Nemcsak szakmai igényünk, célunk, de kötelezettségünk a felelősségvállalás, mindaz, amit ma integrált növényvédelemnek hívunk” – hangzott el november 14-én, Gödöllőn. Ehhez a feladathoz viszont a szakma több hatósági segítséget, egészen konkrétan ellenőrzést várna el, hiszen a visszatartó erő erősebb törvénykövető magatartás eredményezne a felhasználók, azaz a gazdák körében. Az uniós szándék azonban sajnos nem ebbe az irányba mutat. A hatóság lassú, de fokozatos visszavonulása az ellenőrzésből a gazdákra és a növényorvosokra terheli nem csak a felelősséget, de a kivitelezés globális, hosszú távú sikerességét is. És ha már a felelősségnél tartunk: a termelők, a növényorvosok és a méhészek konfliktusa ismét kiéleződni látszik, az egymásra mutogatás, a felelősök keresése folyik, mivel a méhpusztulás hosszú távú jelenléte már tagadhatatlan.  Az okok viszont még nem egyértelműek: a szermaradékok és a felhasználási körülmények, de egyáltalán az ok-okozati összefüggések is tisztázásra várnak. A növényorvosoknak ebben (is) vállalt felelősségük van, az erre irányuló kutatások azonban természetesen túlmutatnak határainkon, sőt magán az iparágon is. Az idei Növényorvos Nap egyik szakmai érdekessége épp ezért Tóth Péter előadása volt, aki a repcében mért neonikotinoid-szermaradékokról tartott előadást, növényorvosként és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökségi tagjaként. A jelenlévő több mint 800 növényorvos olyan újdonságokról hallhatott Gödöllőn, mint az erdészetekben, a dísznövénytermesztésben vagy épp a kajsziültetvényekben megjelenő új (és várhatóan felbukkanó) kórokozók, kártevők. Ugyanígy növényvédelmi kihívás előtt áll a zöldséghajtatás vagy a manapság felkapott és végre terjedő zöldítés is, hisz mint minden új technológia, ezek is küzdhetnek gyermekbetegségekkel (ami egyik évben pl. még zöldítő keverékünkben gazdanövényként szerepel, a következő szezonban, sőt évekkel később is gyomként jelenhet meg a táblánkon).

Doktor úr, kérem...

Járatlannak tűnt az az út, amit a növényvédős szakma kijárt magának, kezdve onnan, hogy a növények védelméért harcoló szakembereket – munkájuk elismeréseként – az állatorvosokhoz és a humánorvosokhoz hasonlóan orvosnak nevezhessék. De ide sorolhatjuk a szerződéskötési és vénykötelezettséget is, valamint azt az oktatási törekvést, majd törvényt is, miszerint a többi orvoshoz hasonlóan növényorvos végzettséget se lehet levelező képzésben szerezni. Az idei Növényorvos Napon hallhatták először a szakma gyakorlói azt a kezdeményezést, miszerint a közeljövőben a végzettségük és elnevezésük mellett a dr. megnevezés is megillethetné őket – az elképzelés ugyanis megértő fülekre talált, bár a döntés még nem született meg, de „valami elkezdődött”.

Ünnepi pillanatok

Ha Növényorvos Nap, akkor elismerések, virágok és oklevelek – nem volt ez másképp az idén sem. Miniszteri elismerő oklevelet vehetett át:

  • Böröczky Károly
  • Huszárné Bodor Éva
  • Dr. Kiss László

Kamarai kitüntetésben részesült:

  • Balogh LászlóBenke Mihály
  • Dövényi Nagyné Szabó Anikó
  • Németh Csaba
  • Simonfalvy Elemér
  • Szántó Dávidné

Böröczky Károly emberséges magatartása és kitartó szorgalma példaértékű az utódnemzedék számára

Böröczky Károly 1948-ban született Nemesgörzsönyben. Pápán, a Jókai Mór Közgazdasági Technikum mezőgazdasági tagozatán érettségizett, majd a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Agronómiai Főiskolai Karán szerzett mezőgazdasági felsőfokú szakképesítést. Ezt követően a Nagykanizsai Agronómiai Főiskolán növénytermesztési üzemmérnöki, majd Keszthelyen növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szaküzemmérnöki oklevelet kapott.

1968-tól szülőfalujában, a „Béke” MgTsz-ben kertészeti, később növényvédelmi szakirányítóként dolgozott az 1974-es szövetkezeti egyesítésekig, amikortól a mezőlaki utódszövetkezet, a „Kinizsi” MgTsz növényvédelmi szakirányítója, 1998-tól pedig egyidejűleg a szövetkezet elnöke is lett, nyugdíjba vonulásáig. Az agrárszakember aktív pályafutásának befejeztével sem vonult háttérbe, hiszen javaslatokkal segíti a gazdákat, s 2015-től a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bejegyzett szaktanácsadója.

Böröczky Károly elsők között vett részt a növényvédelmi szakemberek érdekképviseleti szervezetének megalakításában. A Veszprém Megyei Növényvédő Mérnökök Egyesületének, majd annak átalakulása után a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Veszprém Megyei Területi Szervezetének alapító tagja, s kettő cikluson keresztül a Veszprém Megyei Kamara titkára, amit elhivatottan, a rá jellemző és tőle megszokott precizitással végzett. 2012-től napjainkig a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Növény-, Környezet- és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának tagja, s rendszeresen tudósítja a megyei sajtó olvasóit a kamarai eseményekről. Felhívja az olvasók figyelmét az okszerű növényvédelem, a növényvédelmi szakemberek felelősségteljes munkájának fontosságára, s rávilágít kiemelkedő szerepükre annak érdekében, hogy egészséges élelmiszer kerülhessen a fogyasztók asztalára.

Böröczky Károly a növényvédelmi előrejelző rendszer indulása óta koordinálja a megyei előrejelző munkát, valamint Pápa környékén végzett szántóföldi megfigyeléseivel és adatszolgáltatásával az előrejelző rendszer működéséhez is hozzájárul.

Huszárné Bodor Éva sokat tesz a szakma tekintélyének és egységének megőrzéséért

A salgótarjáni születésű Huszárné Bodor Éva középiskolai tanulmányait az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium biológia tagozatán végezte; országos tanulmányi versenyen biológiából harmadik helyezést ért el, így felvételi vizsga nélkül kezdhette meg egyetemi tanulmányait.

A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem agrárkémia szakán okleveles agrárkémia szakos agrármérnöki és növényvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett, később a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen okleveles mérnöktanárként, majd a Szent István Egyetemen környezetvédelmi szakmérnökként végzett. Valamennyi diplomája kiváló minősítésű.

Kezdettől fogva végzettségeinek megfelelő munkakörökben dolgozott, az állami és a magánszférában egyaránt. Első szakmai tapasztalatait a termelésben szerezte, majd a növényvédőszer-nagykereskedelemben tevékenykedett előadói, illetve agrokémiai osztályvezetői beosztásokban. Rövidebb ideig középiskolában is tanított biológia és kémia tantárgyat.

Több mint másfél évtizede a mezőgazdasági szakigazgatásban dolgozik, jelenleg osztályvezetőként a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályát vezeti.

Huszárné Bodor Éva az alapításától kezdve részt vesz a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Heves Megyei Szervezetének tevékenységében. A kamara tagsága először titkárnak, majd alelnöknek választotta meg, s 2013-tól 4 évig a Heves Megyei Szervezet elnöki tisztét töltötte be. 2009-ben az országos szervezet „Kiváló Növényorvos” kitüntetésben részesítette.

A szakember az NMNK Heves Megyei Szervezetének alapító tagja. 2016ig rendkívül értékes és sokoldalú munkát végzett, mint a szervezet vezető tisztségviselője. Dolgozott titkárként, alelnökként és elnökként is. 2016-ban kinevezték a megyei növényvédelmi hatóság vezetőjének, ezért elnöki tisztségéről le kellett mondania. Kinevezése óta Heves megyében példaértékű a növényvédelmi hatóság és a növényorvosi kamara együttműködése.

Munkáját minden tevékenysége során nagymértékű szakmai lojalitás és a növényvédelmi-növényorvosi tevékenység méltó képviselete jellemezte. Sokat tett és tesz jelenleg is a szakma tekintélyének és egységének megőrzéséért.

Gazdálkodjunk okszerű és környezetkímélő módon!

A tiszadobi származású Dr. Kiss László kétéves korában – 1950-ben – Debrecen-Bánkára költözött családjával. Középiskolai tanulmányai után a Debreceni Agrártudományi Egyetem agrármérnöki szakát végezte el kimagasló eredménnyel.

Szakmai élete során számos munkahelyen bizonyíthatta hozzáértését.

1974-től a Berettyóújfalui Állami Gazdaság Tetétleni Kerületében gyakorló agronómusként, majd kerületvezető helyettesként dolgozott. Az álmosdi Búzakalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben is tevékenykedett ágazatvezető-növényvédelmi szakirányítóként, miközben öntözéses meliorációs szakmérnöki oklevelet, majd növényvédelmi szakmérnöki oklevelet is szerzett.

Később dolgozott főagronómus növényvédelmi szakirányítóként, valamint termelési elnökhelyettes és növényvédelmi szakirányítóként is.

1991-ben egyetemi doktori fokozatot (mezőgazdasági vízgazdálkodás), majd egy év múlva mezőgazdasági szaktanácsadó címet kapott.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezetének alapító tagja, megszakításokkal pedig 2001-től megyei elnök.

2005-től a permetezőgépek környezetkímélő üzemetetésének szaktanácsadója, 2007-ben pedig NVT tanácsadó, 2009-től pedig NAKVI szaktanácsadó. Dr. Kiss László számos elismerésben részesült életpályája során, egyebek mellett 2015 óta a Debreceni Egyetem MÉK tiszteletbeli egyetemi docense.

Érdeklődési köre és tevékenysége mindig a természethez kötötte: vadászat, turizmus, természetjárás, növény-, talaj- és környezetvédelem, de a történelem is közel állt hozzá. A mezőgazdasági szakember pályája kezdetétől kiemelt figyelmet fordít az okszerű, környezetkímélő, takarékos és integrált növényvédelmi technológiák alkalmazására. Munkája során messzemenően figyelembe vette a kemikáliák használatából adódó kockázatokat, a tápanyag-gazdálkodás és a környezetvédelem üzemi feladatait. Megoldásait igyekezett mindenkor igényesen, a lehető legmagasabb szinten megvalósítani. Az agráriumban töltött 44 éves, példa értékű szakmai múltja, tudása és szemlélete biztosította és biztosítja munkájának sikerességét.

A díjazottaknak ezúton is gratulálunk, és további sikeres növényvédelmi munkát kívánunk!

SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ

Ezeket olvasta már?

A “mádi füvesember”, aki növényorvos, kertész és borász is.
Vetőmagcsávázás Technológiai Központot nyit a Corteva
A létesítmény teljeskörű megoldás-csomagot kínál majd az európai agrártermelők számára.
A növényvédelmi előrejelzés szerepe
A cikksorozat negyedik része az előrejelzés fontosságára hívja fel a figyelmet.
A járványos megbetegedések veszélye Magyarországon is növekvő tendenciát mutat.