Döntő átalakulások a növényvédelmi szektorban

Agrárszektor Konferencia Kecskeméten

Bürokrácia, fekete technológia, szerkivonás, drónos permetezés és a kiskultúrákkal kapcsolatos problémák – ezek a témák kerültek középpontba a kecskeméti konferencia növényvédelmi szekciójában.

A FAO számításai szerint a globális terméshozam mintegy 40 százaléka vész el a károsítók (kártevők és kórokozók), illetve a gyomok miatt; növényvédő szerek nélkül ma ez a szám akár 80 százalék is lehetne – ismertette előadásában Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója. Emlékeztetett rá: az integrált növényvédelemnek nagyobb hagyományai vannak Magyarországon, mint Nyugat-Európában. Jordán László, a Nébih igazgatója szerint a közigazgatást érintő átszervezések érzékenyen érintik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt. Ugyanekkor a gazdasági szférában is hatalmas átalakulások zajlanak, hiszen egy-egy cégfúzió szervezeti végigvitele évekig eltarthat – mutatott rá Kovács Gyula, aki az FMC Agro Kft. képviseletében volt jelen. A cég a DuPont innovációs részének átvételével küzdött meg. A Bayer Hungária Kft. részéről Kratancsik Elvira is úgy fogalmazott, hogy a Monsantóval történő összeolvadás szempontjából az idei év „mozgalmas” lesz a cég életében. A második legnagyobb kihívásnak a növényvédőszer-gyártók egybehangzóan az uniós előírásoknak való megfelelést és a szerkivonások ütemét jelölték meg.

„Folyamatos az innovációs nyomás, nemcsak a hatóanyagok terén” – hangoztatta Kratancsik Elvira. A méhekre gyakorolt hatásvizsgálathoz készített ökotoxikológiai útmutató például egy több száz oldalas előírás, ami a gyártókat a poszméhek vizsgálatára is kötelezi. Ezek azonban egészen másképp viselkednek a táplálkozás során, mint a háziméhek, így kreatív ötletekre volt szükség ahhoz, hogy egyáltalán tesztelni lehessen őket laborkörülmények között.

Szóba került a kiskultúrák mostoha növényvédelmi sorsa, valamint a bürokrácia lassú malmai is. Kovács Gyula elmondta: a nagy világcégeknek már a napraforgó is kicsi kultúrának számít, így kevesebb pénzt fektetnek a védelmét szolgáló kutatásokba, mint mondjuk a kukoricáéba. „300 millió euróba kerül egy vadonatúj hatóanyag piacképes termékké formálása. Ehhez képest a pénzek nagy részét a régi szerek újraengedélyeztetési procedúrái viszik el. Az egész világ nem képes évente egy új hatóanyagot létrehozni, miközben a szerkivonás őrült tempóban halad” – magyarázta a FMC ügyvezetője.

„A kiskultúrák nehézségeit mi is éreztük, ezért nem kérelemre, hanem magunktól is elindítottuk a meglévő készítmények engedélyeinek kiterjesztését ezekre. Az igény óriási erre a munkára, de a kapacitásaink sajnos nagyon szűkösek” – mutatott rá a Nébih NTAI vezetője, Jordán László. Míg a termelői oldal egyre több legális felhasználási módot követel a hatóságtól, addig a gyártói oldal a beáramló olcsó konkurencia kiszűrését kéri számon rajta. A Nébih rendszeresen állít meg ázsiai országokból származó rejtélyes anyagokat a koperi kikötőben – hangzott el –, de ezt a harcot csak a fogyasztói igények csökkentésével lehet megnyerni. Ázsiával kapcsolatban aggasztó fejleményként értékelte Kovács Gyula, hogy Kínában egyre több gyárat zárnak be a környezet- és fogyasztóvédelmi szigorítások miatt, ami azt jelenti, hogy elapadnak az európai növényvédőszer-gyártás olcsó alapanyagforrásai. Előny viszont, hogy megszűnik az utánpótlása az illegális, hamis szereknek.

Majoros Máté, aki a termelői oldalt képviselte a beszélgetésben, azt állította, hogy ma még elegendő a növényvédőszer-paletta kínálata a problémák megfékezésére. „Az Aranyszarvas Zrt. 2300 hektáron gazdálkodik. Az időjáráshoz képest a növényvédelem még kezelhető kihívás. Igyekszünk a fejlesztőknek is teret biztosítani a gazdaságban, hogy kipróbálhassák az újdonságaikat. Az alkalmazkodási taktikánk része a partnerség és a folyamatos kommunikáció.” A szakember úgy tapasztalja, hogy ma már kevesebb az illegális szer a piacon, mivel a gazdák sokszor drágán megfizették az olcsó készítmény árát. „Ma már a gyártók versengenek a termelőkért. Jó az alkupozíciónk, nem éri meg kockáztatni” – tette hozzá. A szürke vagy fekete technológiák azonban még részei a gazdálkodásnak. „Amíg van lehetőség normális módon védekezni, addig nincs szükség fekete technológiára” – vélekedett Majoros Máté.


Az egész világ nem képes évente egy új hatóanyagot létrehozni, miközben a szerkivonás őrült tempóban halad – a résztvevők az aktuális problémákkal is szembesültek

A hallgatóságból leginkább a drónok növényvédelmi bevethetősége váltott ki reakciót. Jordán László elmondta, nem a Nébih tiltja a használatukat, hanem több jogszabály hiánya. Először is még nem született meg uniós szinten a gépek típusminősítése. Másrészt a reptetésükhöz szükséges hazai jogszabály is hiányzik. Harmadszor pedig még nem végezték el a potenciális növényvédő szerekkel a drónos kijuttatás hatékonyságvizsgálatát.

Ha a drónok bevetése ugyanolyan elbírálás alá fog esni, mint a légi növényvédelem – és egyelőre ez a helyezet –, akkor az eseti légtérhasználati engedélytől kezdve a kijuttatási terv előzetes engedélyezésén át számos bürokratikus lépésre lesz kötelezve, aki erre vállalkozik. Ezzel együtt nyárra megszülethet a drónos növényvédelmet szabályozó jogszabálytervezet, ésjövőre jöhet el az a pillanat, amikor az ehhez szükséges gépek és készítmények is zöld utat kapnak.

Kovács Gyula megjegyezte: lobbizni kellene Magyarországnak azért is, hogy ne az északi klímazónához tartozzunk a szerengedélyezés szempontjából, hanem a délihez: „Hivatkozhatunk a klímaváltozásra. A 15 évvel ezelőtt meghatározott zónák ma már nem érvényesek.”

Ezeket olvasta már?

Termelnek valamit vaktában, nem nézve előre, milyen típusú piacra szánják, milyen termőhelyi adottságokra, technológiára alapozva.
Agrárszektor Konferencia
Az év vége legnagyobb agráreseménye a siófoki Agrárszektor Konferencia december 4-5-én.
Forduljunk a nap felé!
Kegyelmi időket élünk: ilyen kamatszintekkel, támogatásokkal egyszerre többé nem fogunk találkozni.
„EGYÜTT AZ ÉLELMISZERIPARÉRT” – megoldások munkaerőhiányra
A NAK Élelmiszeripari Igazgatósága a hatékonyabb munkaerőpiaci pozíció elérését segítő konferenciát rendez 2019. november 26-án, Budaörsön.