A borsó vírusbetegségei

A borsó ma a legnagyobb területen termesztett hüvelyes növény Magyarországon. A borsót élelmiszerként, takarmányként és zöldtrágyaként is hasznosítják.

A zöld érésben leszedett zöldborsó élelmiszer, melyet friss fogyasztásra vagy konzerv- és hűtőipari feldolgozás után használhatunk fel. A szárazborsó magját hántolás után élelmiszerként vagy hántolás nélkül abraktakarmányként lehet felhasználni. A takarmányborsókat abrak- és zöldtakarmánynak termesztik hazánkban. Jelentősége fehérjetartalma és a vetésváltásban betöltött kedvező szerepe miatt várhatóan növekedni fog. A hüvelyes növények a gyökerükön élő Rhizobium-baktériumok segítségével képesek megkötni a levegő nitrogénjét, így csökkenthető a területegységre kijuttatandó nitrogénműtrágya mennyisége. A borsó jó elővetemény, nem zsarolja ki a talaj víz- és tápanyagkészletét, javítja annak biológiai életét, és korán betakarítható. A borsó rövid tenyészidejű (80-100 nap) növény. Hidegtűrő, korán vethető, és a tavaszi fagyokra nem érzékeny.

A borsó az egyik legértékesebb hüvelyes növényünk, hiszen nagy mennyiségben tartalmaz fehérjét (22-24%), szénhidrátot (50-55%) és zsírokat (1,31-6%), ezenkívül magas a vitamin- (C-, B1-, B2-) és az ásványianyag- (foszfor-, kalcium-) tartalma. A zöldborsó rosttartalma a többi zöldségnövényhez viszonyítva kiemelkedő, így nemcsak íze, hanem kedvező élettani hatása miatt is kedvelt élelmiszer.

A teljes növényt is hasznosíthatjuk, ha más növénnyel keverve takarmánykeveréket állítunk elő, és zölden (szálastakarmány) vagy erjesztett takarmányként etetjük az állatokkal. Zöldtrágyaként a borsó növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, javítja annak kultúrállapotát.

Magyarországon a 90-es évek második felétől nagymértékben lecsökkent a szárazborsó területe (az 1990. évi 134 ezer hektárhoz képest 2003-ban 30 ezer ha volt), míg a zöldborsó vetésterülete az évek során hasonló maradt: 15-18 ezer hektár.

Hazánk éghajlata kiválóan megfelel a vetőmagtermesztésre. A korábbi évtizedekben jelentős szerepet töltöttünk be a vetőmag-előállításban. Vetőmagszükségletünk száraz- és zöldborsóból évente 11-15 ezer tonna – de exportlehetőségünk is kedvező –, amelyet 5000-7000 ha-on állítunk elő. A takarmányborsó vetőmagtermesztését a 48/2004. (IV. 21.) FVM-rendelet szabályozza.

A borsót számos gomba és baktériumos eredetű betegség mellett a vírusok is jelentős mértékben veszélyeztetik. Ezek közül áttekintjük a legjelentősebbeket.

Borsómaggal átvihető mozaik vírus (Pea seed-borne mosaic virus)

Jelentősége: világszerte elterjedt vírusbetegség, amely azért jelentős, mert a fertőzött növények magjával terjed. A vírus a Potyviridae család tagja, és a Potyvirus génuszba tartozik.

Tünetek: a legjellemzőbb tünetek a növények növekedésgátlásában, a levelek sodródásában, a virágok és hüvelyek torzulásában nyilvánulnak meg (1. kép). A fertőzött növények magvai gyakran erős elszíneződést mutatnak (2. kép), és a maghéj gyakran felreped.

Átvitel: mechanikailag átvihető, de a nem perzisztens vírus terjedésében legnagyobb szerepet a levéltetvek (Acyrthosiphon pisum, Myzus persicae) játsszák. A vírus maggal könnyen átvihető; kísérleti adatok szerint 38 borsófajta esetében 100%-os magátvitelt is megállapítottak. Gazdanövénykör: igen kiterjedt, számos növénycsaládba tartozó faj fogékony a vírussal szemben: Amaranthaceae, Chenopodiaceae, Cucurbitaceae, Papillonaceae, Solanaceae. Diagnosztika: Elisa-teszt, PCR- és biológiai teszt.


1. kép. A borsómaggal átvihető mozaik vírus

A tesztnövényeken kapott tünetek alapján a vírus diagnosztizálása nem könnyű, mivel igen gyakran más vírusokkal (lucerna-mozaik vírus, uborka-mozaik vírus) együtt fordul elő. Tesztnövények közül a Chenopodium amaranticolor a legalkalmasabb.

Borsó korai barnulás vírus (Pea early browning virus)

Jelentősége: a vírus a borsóban jelentős mérvű termésveszteséget idéz elő. Különösen veszélyes a borsóvetőmag termesztésénél. Európa számos országában jelen van. A vírus a Virgaviridae család tagja, és a Tobravirus génuszba tartozik. A vírus partikulum rövid pálcika alakú, átmérője 20 nm méretű, hossza izolátumonként változó. A rövid partikulumok 54-99 nm, a hosszúak 190-212 nm között változnak.

Tünetek: a fertőzött növény növekedése lelassul. Kezdetben a leveleken barna foltok (3. kép) jelennek meg, és a foltok területén a levél szövete elhal. A száron külső és belső nekrózis jön létre. A fertőzött növény csúcsi része sárgul és deformálódik, majd nekrotizálódik, és új hajtásokat fejleszt. A hüvelyeken lilás elszíneződés és barna nekrotikus foltok láthatók.

Átvitel: a vírust a Trichodorus nematóda fajok is átviszik, különösen homokos vagy laza szerkezetű talajokon, azonban a vírusterjesztésben a magátvitel szerepe a legfontosabb.

Gazdanövénykör: a legfontosabb gazdanövényei között a Beta vulgaris, Cucumis sativus, Eschscholzia californica, Lupinus luteus, Medicago lupulina, Medicago sativa, Phaseolus vulgaris, Pisum sativum, Solanum nigrum, Trifolium pratense,Trifolium repens, Tropaeolum majus,Vicia faba fajokat kell megemlíteni. Diagnosztika: Elisa-teszt, PCR.

Borsó enációs mozaik vírus (Pea enation mosaic virus)

Jelentősége: a kórokozó jelentős károkat okoz Pisum sativum., Vicia faba. növényeken. Korai fertőzés esetén a kártétel mértéke 50%-os is lehet, de gyakran 100%-os termésveszteség is bekövetkezhet. A vírus a Luteoviridaecsalád tagja, és az Enamovirus génuszba tartozik. A vírus partikulum izometrikus, 25-28 nm méretű.


2. kép. A fertőzött magvakon a barnás elszíneződés


3. kép. A borsó korai barnulás vírus levéltünete

Vetőmagszükségletünk száraz- és zöldborsóból évente 11-15 ezer tonna, amelyet 5000-7000 ha-on állítunk elő

Tünetek: a fertőzés következtében érkivilágosodás, klorotikus foltosodás lép fel. A levelek fonáki részén szövetburjánzás, ún. enáció kialakulása figyelhető meg (4. kép). A beteg levelek kisebbek és fodrosak, a növény hervad, nekrotizálódik, és növekedésében visszamarad. A tünetek 30°C felett maszkírozódnak.

Átvitel: mechanikailag nehezen vihető át. A vírus terjedésében a levéltetvek Acyrthosiphon pisum, Aulacorthum solani, Aphis frangulae-gossypii vesznek részt. Gazdanövénykör: a vírus gazdanövényköre főleg a Fabaceae (Papillionaceae) család fajaira terjed ki. Diagnosztika: Elisa-teszt, PCR- és biológiai teszt.

A diagnosztikai tesztnövények közül fontos a Chenopodium amaranticolor,és a C. quinoa jön számításba.

Borsó közönséges mozaik vírus (Pea mosaic virus)

Jelentősége: a betegség Európában mindenütt előfordul. Súlyosabb fertőzés esetén a termésveszteség 8-50% között ingadozik. Gyakran a bab közönséges mozaik vírussal (Bean common mosaic virus) kevert fertőzés formájában fordul elő.

Tünetek: a fogékony fajták a fertőzést követő hetedik nap után igen jellegzetes érkivilágosodást mutatnak. A levélerek között sötétzöld, sárga foltok keletkeznek (5. kép). Súlyosabb tünetek esetén a levelek sárgulnak. Gyakran levéldeformáció is kialakul. Alacsony hőmérsékleten (12-14°C) a tünetek maszkírozódhatnak.

Átvitel: mechanikailag könnyen átvihető. A vírus terjesztésében a levéltetveknek (Acyrthosiphon pisum, Aphis craccivora) van szerepe. Diagnosztika: Elisa-teszt, PCR- és lágyszárú biológiai teszt: a Chenopodium amaranticolor és a C. quinoa lokálléziós, a Lupinus albus. szisztemikus tünetet ad.

4. kép. Borsó korai barnulás vírus tünete borsón

5. kép. Borsó közönséges mozaik vírus levéltünete

Borsó levélsodródás vírus (Pea leaf roll virus)

Jelentősége: a betegség a világon mindenütt előfordul. A vírus 60-80%-os termésveszteséget is okozhat. A vírus a Luteoviridae család tagja, és a Luteovirus génuszba tartozik. A vírus partikulum izometrikus 27 nm méretű.

Tünetek: a beteg növények levelei erősen klorotizálódnak, és az erek mentén diffúz, zöld elszíneződést mutatnak, erősen sodródnak (6. kép). A levelek bőrszerűek, kemények. Fogékony fajtáknál csúcsnekrózis is megfigyelhető.

Átvitel: a vírus mechanikailag nem vihető át. A levéltetűvektorok közül az Acyrthosiphon pisum szerepe jelentős. Maggal és Cuscuta fajokkal történő vírusátvitel nem bizonyított. Diagnosztika: Elisa-teszt.

Lucerna mozaik vírus (Alfalfa mosaic virus)

Jelentősége: a betegség mindenütt előfordul. A vírus a zöldségnövényekben okoz nagyobb károkat. A vírus a Bromoviridae család tagja, és az Alfamovirus génuszba tartozik. A vírus partikulumok bacillus formájúak, 19 nm átmérőjűek, 30-50 nm hosszúak.

Tünetek: a beteg leveleken apró, kör alakú, zöldessárga mozaikfoltok lépnek fel (7. kép), amelyek később gyűrű alakúvá válnak, és kifehérednek. A levelek aprók maradnak, és fodrosodnak. A tünetek főképpen a nyári meleg hónapokban maszkírozódnak.

Átvitel: a vírus mechanikailag könnyen átvihető. A vírus főképpen levéltetvekkel (Acyrthosiphon pisum, Aphis fabae, Myzus persicae) terjed. Diagnosztika: Elisa-teszt, PCR- és biológiai teszt. A biológiai tesztnövények közül a vírus kimutatásában jelentősek a lokálléziós gazdanövények (Phaseolus vulgaris, Vigna unguiculata), valamint a Nicotiana glutinosa gazdák, tekintettel arra, hogy a lucerna mozaik vírus gyakran komplex formában, több vírussal fordul elő.

Uborka mozaik vírus (Cucumber mosaic virus)

Jelentősége: Magyarországon 1980 óta ismert. A vírusbetegség egyre fokozódó elterjedést mutat, gazdaságilag igen jelentős. A vírus által okozott termésveszteség 38-40%. A vírus a Bromoviridaecsalád tagja, és a Cucumovirus génuszba tartozik. A vírus partikulumok 19 nm átmérőjűek, és bacillus formájúak.

Tünetek: a fertőzés következtében fellépő tünetek igen hasonlítanak a bab közönséges mozaik vírus által előidézett szimptómákhoz (mozaikosodás, érszalagosodás). Igen gyakori a komplex fertőzés is a bab sárga mozaik vírussal.

Átvitel: a vírus mechanikailag könynyen átvihető. A perzisztens vírus terjedésében a levéltetvek közül a Myzus persicae a legfontosabb. A vírus kísérleti körülmények között Cuscuta fajokkal is átvihető.

Diagnosztika: Elisa-teszt, PCR- és biológiai teszt. Diagnosztikai növényei közül a lokálléziós Chenopodium amaranticolor., C.quinoa, Vignasinensis növényeket használjuk.

A vírusok elleni védekezés: egészséges, vírusmentes mag vetése, levéltetvek elleni hatékony inszekticides védekezés és rezisztens fajták termesztése. A vetőmag-szaporítás szigorú szántóföldi ellenőrzése, melyre három alkalommal kerül sor: virágzáskor, zöldhüvelyes állapotban és érés kezdetén. Az elővetemény-korlátozási szabály szigorúan betartandó: csak olyan vetőmag-szaporító tábla növényállománya részesíthető szántóföldi ellenőrzésben, ahol a megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.


6. kép. Borsó levélsodródás vírus tünete


7. kép. Lucerna mozaik vírus levéltünet

SZERZŐ:
DR. POCSAI EMIL

 

 

 

 

 

Ezeket olvasta már?

Prémium búzák rekord termésmennyiséggel!
A SAATBAU LINZ neve a magyarországi búzatermesztésben elsősorban a prémium minőségű fajtákkal kötődik össze.
Prémium búzák rekord termésmennyiséggel!
A SAATBAU LINZ neve a magyarországi búzatermesztésben elsősorban a prémium minőségű fajtákkal kötődik össze.
Így manipulálja a növényed a talajaidat
A gyökérváladékok segítenek abban, hogy a növény fel tudja venni a talajrészecskékhez kötődött tápanyagokat.
A borsó vírusbetegségei
A borsót számos gomba és baktériumos eredetű betegség mellett a vírusok is jelentős mértékben veszélyeztetik.