Az évjárat, a genotípus, az elővetemény és a tápanyagellátás hatása az őszi búza minőségére

A magyarországi vetésszerkezetben az őszi búza kiemelt jelentőségű; a kukoricával közösen a hazai vetésterület több mint felét foglalja el.

A gabonafélék és az őszi búza termesztésének messzire nyúló hagyományai vannak hazánkban, melynek során kialakult a hazai gabonatermesztés gyakorlata. Napjainkban az őszi búza termesztése során fontos szempont, hogy a lehető legnagyobb termésátlagokat érjük el a lehető legkisebb ráfordítással. Sajnálatos módon a termésátlagok növelésén, illetve stabilan tartásán kívül a javító vagy malmi minőség kialakítása nem mindig elsődleges termelési cél, ami annak a következménye, hogy sajnos az őszi búza minőségi kategóriák között pár ezer forintos különbség van csupán a felvásárlási árban. Ennek ellenére hazánk ökológiai feltételei adottak a megfelelő mennyiségű és jó minőségű őszi búza termesztéséhez. Mind a maximálisan elérhető termésmennyiség, mind a minőség genetikailag rögzített tulajdonsága az őszi búzának, amely csupán akkor képes realizálódni, ha a környezeti és agrotechnikai feltételek megfelelőek. A környezeti feltételek sajnos nem minden évben kedvezőek az őszi búza számára, a klímaváltozás következtében. Sajnálatosan egyre több a szélsőséges időjárási anomália, és egyre kevesebb az optimális vagy átlagos évjárat az őszi búza számára. Az évjárat kedvezőtlen hatásait azonban mérsékelni tudjuk megfelelő fajtaválasztással és agrotechnikával. Jelenleg 162 hazánkban államilag elismert és több külföldön elismert őszibúza-fajta és -hibrid közül választhatunk, melyek jelentős részére jellemző a jó adaptációs képesség, ennek eredményeként ezek stabil termésátlagot és minőséget tudnak produkálni. Fontos emellett, hogy a választott genotípushoz és az évjárathoz igazodó agrotechnikát alkalmazzunk, szintén annak érdekében, hogy optimális termésátlagot és minőséget tudjunk elérni. A klímaváltozás hatására az évjáratok a környezeti feltételeket tekintve – részben vagy egészben –egyre gyakrabban eltérőek, melyre az őszibúza-fajták és -hibridek eltérő módon reagálhatnak. A stabil és optimális terméshozam és -minőség kialakításához fontos megvizsgálni azt, hogy az adott évjáratban milyen agrotechnikával lehet elérni kedvező termésmenynyiséget, illetve minőséget.

Az őszi búza termesztése során fontos szempont, hogy a lehető legnagyobb termésátlagokat érjük el a lehető legkisebb ráfordítással

KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK

A Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézetében már évtizedek óta folyik a köztermesztésben lévő őszibúza-fajták tesztelése termésmennyiségi és minőségi szempontból. A 2016/2017. és 2017/2018. tenyészévekben egy malmi besorolású őszibúza-fajta és egy malmi besorolású hibrid búza beltartalmi paramétereit vizsgáltuk különböző tápanyagszinteken és eltérő elővetemények után. A kísérletben az őszibúza-genotípusokat 3 tápanyagszinten vizsgáltuk (1. táblázat).

A foszfor- és káliumműtrágyát alapműveléskor, a nitrogénműtrágyát megfelezve, ősszel (alapműveléskor) és tavasszal juttattuk ki. A három elővetemény csemegekukorica, kukorica és napraforgó volt.


1. ábra. A vizsgált őszibúza-fajta és -hibrid fehérjetartalmának alakulása a 2016/2017. tenyészévben (Debrecen)

A 2016/2017. tenyészév őszi időjárása kedvezett az állományok kelésének, kezdeti fejlődésének és a bokrosodásnak. A téli időjárás a sokévi átlaghoz képest szárazabb volt, a februári hónap enyhébb hőmérséklete és csapadékosabb időjárása kedvező volt az őszi búza számára. A március kedvezőtlenül alakult, a szárazabb és hűvösebb időszakok miatt. Az április és május időjárása kedvező volt az őszi búza fejlődéséhez, ugyanakkor a június hónapban a sokévi átlagtól elmaradt a csapadék mennyisége, és a sokévi átlagot meghaladó átlaghőmérséklet felgyorsította az érési folyamatokat, így a betakarításra közel egy héttel hamarabb került sor. Összességében a búza vegetatív fejlődésnek kedvező volt az évjárat, azonban a generatív fejlődési folyamatokat a szárazabb, melegebb tavaszi és nyár elejei időjárás hátrányosan befolyásolta.

A 2017/2018. tenyészév őszi, decemberi és januári időszaka kedvező volt mind csapadék, mind hőmérséklet tekintetében, ezek együttesen elősegítették az őszibúza-állományok egyöntetű kelését, fejlődését, bokrosodását és edződését. A február és március kedvezőtlen, zord, hideg időjárása visszafogta az állományok tavaszi bokrosodását. Az áprilistól kezdődő meleg és nyárias időjárás, mely májusban és júniusban is folyatódott, felgyorsította az őszi búza fejlődését. Az állományok fejlődése felgyorsult, és a meleg, szárazabb időjárással párosulva kedvezőtlen hatást fejtett ki a szemtelítődési folyamatokra. Az állományok érésére az átlagosnál közel két héttel hamarabb került sor.

A vizsgált őszibúza-fajta és -hibrid fehérjetartalom-értékeit tekintve a 2016/2017. tenyészévben (1. ábra) elmondható, hogy a műtrágyakezelésben nem részesült kontroll szinten minden elővetemény esetén az őszibúza-fajta nagyobb fehérjetartalmakat mutatott (10,3-11,1%) a hibrid búzához képest (8,9-9,7%). A legnagyobb fehérjetartalmat mind a hibrid, mind a fajta esetében a csemegekukorica elővetemény esetében mértük (9,7-11,1%). A legkisebb fehérjetartalom-értékeket a kontroll kezeléseknél a napraforgó elővetemény esetén kaptuk (8,9-10,3%). Mind a búzafajta, mind a hibrid esetében a legnagyobb fehérjetartalmat az N120+PK tápanyagszinten értük el. A tápanyagkezelések a különböző elővetemény-hatásokat mérsékelni tudták, az őszibúza-fajta fehérjetartalma 12,2-12,8% között alakult, míg a hibrid búza 11,0-11,6% közötti értékeket mutatott. Mind a hibrid, mind a fajta esetében a csemegekukorica és napraforgó elővetemények bizonyultak jobb előveteménynek.


2. ábra. A vizsgált őszibúza-fajta és -hibrid fehérjetartalmának alakulása a 2017/2018. tenyészévben (Debrecen)


3. ábra. A vizsgált őszibúza-fajta és -hibrid sikértartalmának alakulása a 2016/2017. tenyészévben (Debrecen)


4. ábra. A vizsgált őszibúza-fajta és -hibrid sikértartalmának alakulása a 2017/2018. tenyészévben (Debrecen)

A 2017/2018-as tenyészév fehérjetartalom-értékeit vizsgálva elmondható (2. ábra), hogy az előző évjárathoz képest magasabb fehérjetartalmakat mutatott mind az őszibúza-fajta, mind a hibrid búza. Kontroll tápanyagkezelésben nem részesült parcellák esetében a hibrid búza 9,4-10,2% közötti fehérjetartalmat ért el, az őszibúza-fajta 9,9-12,3% közötti értékeket mutatott. Mind a hibrid, mind a fajta esetében a csemegekukorica elővetemény bizonyult a legjobbnak a kontroll tápanyagszinten. A vizsgált tápanyag-dózisok hatását tekintve a csemegekukorica elővetemény esetében nem volt jelentős különbség az N60+PK és N120+PK tápanyagszintek között, míg a kukorica és napraforgó kedvezőtlenebb elővetemény-hatását az N120+PK tápanyagdózis tudta csak kompenzálni. A 2017/2018. tenyészévben a napraforgó bizonyult a kedvezőtlenebb előveteménynek.

Az őszibúza-fajta és -hibrid sikértartalmát vizsgálva szintén elmondható, hogy a 2016/2017. tenyészévben kisebb sikértartalmat mértünk, mint a 2017/2018. tenyészévben. A 2016/2017. tenyészévben (3. ábra) a kontroll tápanyagszinten az őszibúza-fajta 20,4-23,2% közötti sikértartalmat mutatott, a hibrid búza 15,9-18,6% közötti sikértartalommal rendelkezett. A tápanyagkezelések hatását vizsgálva megállapítottuk, hogy csemegekukorica elővetemény hatására kisebb volt a különbség az N60+PK és az N120+PK tápanyagszintek között.

Mindhárom elővetemény után az N120+PK tápanyagszinten mértük a legnagyobb sikértartalmakat a hibrid és a fajta esetében egyaránt. A csemegekukorica és napraforgó elővetemények jobbnak bizonyultak a kukorica előveteménynél a 2016/2017. tenyészévben.

A 2017/2018. tenyészév vizsgálata során (4. ábra) a kontroll kezelésekben mindössze a csemegekukorica elővetemény esetében volt nagyobb különbség a sikértartalomban az őszibúza-fajta és -hibrid között. Csemegekukorica elővetemény esetén a tápanyagdózisok között nem volt jelentősebb különbség, ezzel szemben a kukorica és napraforgó elővetemény esetében már igen. A legnagyobb sikértartalmat a fajták az N120+PK tápanyagszinten érték el. A csemegekukorica és kukorica elővetemény esetében nagyobb sikértartalmat mutatott az őszibúza-fajta és -hibrid is, mint a napraforgó előveteménynél. Az őszibúza-fajta és -hibrid szedimentációs értékeit vizsgálva mindkét évjáratban, a fehérje- és a sikértartalomhoz hasonló tendencia látható. A 2016/2017. tenyészévben alacsonyabb szedimentációs értékeket (5. ábra) mértünk, mint a 2017/2018. tenyészévben (6. ábra). Mindkét évjáratban a csemegekukorica elővetemény bizonyult a legjobb előveteménynek, a 2016/2017. tenyészévben a napraforgó elővetemény után nagyobb értékeket mutatott az őszibúza-fajta és -hibrid is, mint a 2017/2018. tenyészévben. A vizsgált évjáratokban az őszibúza-fajta és a -hibrid esetében egyaránt az N120+PK tápanyagszint bizonyult optimálisnak.

Összességében elmondható, hogy a két tenyészév időjárása között jelentős különbség alakult ki, melyet az őszi búza számára jobb elővetemény és az optimális tápanyagszint kompenzálni képes. Az őszibúza-fajták és a -hibridek között különbségek vannak a potenciális teljesítőképességesükben, melyet az agrotechnika és a környezet jelentősen módosítani tud. Fontos, hogy az őszi búza termesztése során olyan fajtát vagy hibridet válasszunk, mely jó adaptációs képességekkel és jó tápanyag-reakcióval rendelkezik, és megfelel a termesztés intenzitási szintjének is. Ugyanakkor az agrotechnika helyes megválasztása is fontos. Az őszi búza jó előveteményei, mint pl. a csemegekukorica, csökkenteni tudják az évjárat káros hatását, illetve elősegítik a jobb tápanyag-reakció kifejeződését is.


1. táblázat. A kísérletben alkalmazott tápanyagdózisok


5. ábra. A vizsgált őszibúza-fajta és -hibrid szedimentációs értékeinek alakulása a 2016/2017. tenyészévben (Debrecen)


6. ábra. A vizsgált őszibúza-fajta és -hibrid szedimentációs értékeinek alakulása a 2017/2018. tenyészévben (Debrecen)

Az optimális termésmennyiség és -minőség eléréséhez elengedhetetlenül fontos a megfelelő genotípus kiválasztása, a jó elővetemény, és a növény számára szükséges tápanyagszükséglet biztosítása is meghatározó.

SZERZŐ: DR. SZABÓ ÉVA ADJUNKTUS; DR. SZABÓ ANDRÁS ADJUNKTUS; DR. DÓKA LAJOS ADJUNKTUS; FEKETE ÁGNES PHD-HALLGATÓ • DE MÉK NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET

Ezeket olvasta már?

A járványos megbetegedések veszélye Magyarországon is növekvő tendenciát mutat.
A talajok vízháztartását meghatározó tényezők elemzése
A víz szerepe kiemelkedő a növénytermesztési gyakorlatban, hiszen a termelés hatékonyságát is döntően befolyásolja.
Kihirdették az őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlet eredményeit
Zaklatott időszakon vannak túl a gabonatermesztők!
Távolabb látni az illúzióknál – a 2019-es őszi búza nitrogéntrágyázási kísérleteink első eredményei
A búzatermesztés tudománya, gyakorlata folyamatosan változik.