Az 5G is zavaró tényező?

Komplex okok állnak a beporzók tömeges pusztulása mögött.

A Beporzók napján, március 10-én, egy szakmai konferenciával vette kezdetét a „LÉPNÉL? Tegyünk együtt a beporzókért” kampány. A több alkalomból álló eseménysorozat célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a beporzók egyedszámának rohamos csökkenésére, és annak az emberiségre gyakorolt súlyos hatásaira.

Az Einsteinnek tulajdonított idézet, amely valójában egy méhésztől származik, szemléletesen vázolja a beporzók eltűnésének lehetséges következményeit: Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.

Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek kétharmada rovarbeporzású. Évi 46 000 milliárd forintra becsülték a Földön a beporzók által elvégzett éves munkát. Az elmúlt években méhek tömege tűnt el a Föld színéről. Lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak, a házi méh ugyanis nem pótolja őket.

Lőrinczi István, az Outdoor Mission Kft. ügyvezetője, az Ökológiai Művelődés Alapítvány elnöke, a kampány ötletgazdája és főszervezője nyitóbeszédében annak adott hangot, hogy a szakmai, a civil, az állami és a vállalati szféra képviselőit is tömörítő széles körű összefogástól olyan megoldási alternatívákat remél, amely hathatósan kezeli a beporzók rohamos pusztulásának problematikáját, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy mindenki tehet valamit.

Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere a kampány egyik tervezett állomásának, az ÖKO-Szigetnek otthont adó település vezetőjeként köszöntötte a megjelenteket. Elmondta: a Szentendrei-sziget biztosítja Budapest ivóvízkészletének 80%-át. Ennek megóvása érdekében jelentős megkötésekkel tudnak csak gazdálkodni a szigetmonostori emberek. Az önkormányzat, a helyiek ezeket a korlátokat értékké kívánják fejleszteni, és fenntartható módon élni. Ennek egyik eszköze a nevelés. Az évente több mint 1000 általános iskolás diák részvételével megrendezendő ÖKO-Sziget a helyiek mozgósításában, a fenntarthatóság fontosságának tudatosításában is hatékony eszköz.

Dr. Kovács-Hostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa előadásában kitért a beporzók sokféleségére, Európában 20 000, Magyarországon 700 méhfajt tartanak számon. Legnagyobb problémának a biodiverzitás csökkenését, a méhlegelők hiányát látja, amelyek tavasztól őszig a beporzóknak táplálékul szolgálnak.

Zsebeházi Gabriella, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa, az éghajlatváltozás beporzókra gyakorolt hatását elemezte. Leginkább a nyári és téli időszakban jelentkező melegedést, valamint a fagyos időszakok zsugorodását prognosztizálják. A 21. század második felében a márciusi fagyok akár el is tűnhetnek. Bár a csapadékmennyiség alakulásában a modellek eltérést mutatnak, 60-80%-os a növekedés valószínűsége, főként ősszel. Ennek eloszlása is megváltozhat azonban: a heves esőzések és a száraz időszakok hosszának növekedése prognosztizálható. A virágzási időszakok esetleges eltolódása kérdéses, hogyan lesz összhangban a beporzók bioritmusával. A klímavátozás másik lehetséges veszélye a kártevők elszaporodása.

Sipos József növényorvos, egyetemi tanár, akit a tágabb közönség Sipos gazdaként ismer, a károsítók, elsősorban az inváziós rovarok veszélyeire hívta fel a figyelmet. Főként annak ismeretében, hogy a Föld felszínének mindössze 3%-a megművelt terület, amelynek nem kisebb a feladata, mint 10 milliárd ember minőségi élelmiszerrel való ellátása.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a háziméh-populációk helyzetét vázolta fel. Megítélése szerint jelenleg az a legnagyobb kérdés, hogy megéri-e méhészkedni, hiszen a repce- és napraforgó-virágzás időszakában a méhcsaládok tömeges pusztulása figyelhető meg, ami a nappali permetezés problematikáját veti fel.

A permakultúra lelkes híve, Márkuly István a fás rendszerek fontosságát hangsúlyozta, hiszen a földfelszínhez képest a fák lombkoronájával vertikálisan növelhetők a beporzók legelői. Városi körülmények között szintén lehetséges a felfelé terjeszkedés, és bár a földfelszínt beépítjük, a tetők szolgálhatnak élőhelyül és táplálékforrásul a beporzók számára is. Megemlítette továbbá a technológia beporzókra gyakorolt veszélyeit is, mint például az 5 G bevezetését, amelynek káros hatásait azonban egyelőre nem ismerjük pontosan. Előadásában jó példaként említette az All Ireland Pollinator Plan sikerét, ami gazdálkodók, helyi iskolák és vállalatok összefogásában valósult meg, és tesztprojektként Európai Uniós támogatást nyert el. A beporzók táplálékforrását és fészkelőhelyeinek megóvását célozza.

Az Outdoor Mission Kft. és az Ökológiai Művelődés Alapítvány kezdeményezésére 37 szervezet csatlakozott a fenti kampányhoz, melynek célja az ismeretterjesztés, a tudatosítás, az érzékenyítés, valamint az, hogy minél szélesebb társadalmi réteget buzdítson összefogásra és cselekvésre. A beporzók pusztulása ugyanis össztársadalmi probléma, amely mindenki életére negatív hatást gyakorol.

 

Lőrinczi István főszervező
+36 30 8535 536
lorinczi@outdoormission.hu

Ezeket olvasta már?

A gazdák sikeréért: Corteva!
Corteva Agriscience-tájékoztató a vetőmag- és növényvédőszer-ellátásról.
A Gazdálkodók Világszervezetének tagja lett a NAK
2020-től hivatalosan is a Gazdálkodók Világszervezete (World Farmers' Organisation, WFO) tagja lett a NAK.
A mezőgazdasági gépek idén sem pihennek!
A mezőgazdasági járművek az egy évvel ezelőtti időszakhoz hasonló intenzitással dolgoznak.
A kukoricavetés sarkalatos pontjai
Kevesebb mint egy hónap – 3 hét – alatt el kell vetni egymillió hektár kukoricát!