Agrárszektor Konferencia 2018

Az agronómia hatása a technológiára, avagy a precíziós gazdálkodás haszna

Az idei évben immár hatodik alkalommal rendezték meg az Agrárszektor Konferenciát, amelyen a már megszokott módon rendkívül tartalmas és hasznos, a mezőgazdaság témakörét szerteágazóan érintő előadásokat hallhattak a megjelent vendégek egyidejűleg több szekcióban. Ebben a cikkben egy olyan előadást mutatunk be, amely a gyakorlati munkához is sok fontos átgondolnivalót tartalmazott.

Agronómia nélkül a precíziós gazdálkodás csupán a virtuális valóságot jeleníti meg

„A jövő elkezdődött. Hódít a precíziós gazdálkodás” szekcióban Lajos Mihály, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezető igazgatója fejtette ki érdekes, hasznos és megfontolandó tapasztalatait a precíziós gazdálkodás témakörében. Úgy véli, hogy a precíziós gazdálkodás nem csupán technikai kérdés: a hatást az agronómia fejti ki, amely az eredmények értelmezéséhez a megfelelő tudásanyagot szolgáltatja, hogy valóban precíziósan végezhessük a szántóföldi növénytermesztést.

A digitalizáció az agronómiai ismeretek hiányában értelmetlen lenne: nélkülük ugyanis csupán a virtuális valóságot jeleníthetjük meg, s a gépeinkbe és munkaeszközeinkbe szerelt műholdas rendszereink mindössze egy fejlett farmszimulátor szintjét képviselhetik. Fontos, hogy a szakma felzárkózzon, s alkalmazza az agronómiai elemeket is.

Csak az adott évjáratban valóban hatást gyakorló tényezőkre koncentráljunk

A cégvezető arról is beszámolt, hogy az elmúlt évtizedben mintegy 50 ezer parcelláról több mint félmillió adatot gyűjtöttek annak érdekében, hogy minél nagyobb mértékben bővítsék agronómiai ismereteiket. Ma már azonban úgy véli, hogy nem az adatok mennyisége számít, sokkal inkább azok relevanciája. Nem a méret a lényeg, hanem a konzisztencia. Nem az a kérdés, hogy hány paramétert veszünk figyelembe egy szaktanács elkészítésénél, hanem hogy azok közül mennyi tekinthető jelentős, meghatározó adatnak! Mindig azokat az adatokat kell figyelembe venni, amelyek az adott évjáratban képesek hatást gyakorolni a termesztésre. Amennyiben mindössze három ilyen tényezőt találunk, akkor kizárólag azokra fókuszáljunk, s a többi paraméterrel ne foglalkozzunk.

A legnagyobb problémát a kontinentális klíma jelenti

A Kárpát-medencében a legfőbb limitáló tényező nem a műtrágya vagy a növényvédő szer, hanem a csapadék, hiszen ebben a térségben a legnagyobb problémát a kontinentális klímán gyakori csapadékhiány okozza.

Ha megfigyeljük, hogy a kukorica termésmennyisége miként reagál a műtrágyázásra vagy az éven belüli tenyészidőben lehulló csapadék mennyiségére, egyértelműen tapasztalhatjuk, hogy a csapadékkal mutat szoros összefüggést. Az input anyagok is csak elegendő csapadékmennyiség mellett fejthetik ki jótékony hatásukat.

A hatástalannak bizonyuló inputtal csak a költségeink emelkednek

Amennyiben olyan input anyagokat juttatunk ki, amelyek alkalmazásuk során hatástalannak bizonyulnak, akkor csupán a költséget növeljük. Az ilyen kezeléseket ki kell iktatni a rendszerből. Emellett találhatók olyan inputok is, amelyek egyértelműen hatással vannak a termésre, mint például a nitrogénműtrágya. Amennyiben differenciáltan kívánjuk kijuttatni a műtrágyát, s változó tőszámmal szeretnénk vetni, figyelembe kell venni a genotípusok tőszám- és nitrogénreakció-karakterisztikáját is. Lajos Mihály és kollégái három éven keresztül végeztek nitrogéntrágyázási kísérletet őszibúza-kultúrában, ennek során a fő (második) évben 20 fajtát vettek górcső alá 11 200 parcellán. Az eredmények jól szemléltették, hogy a 20 genotípus nitrogénreakciója – ezáltal a tulajdonságuk is – miként változik az adott talajon és évjáratban.

Egy másik kísérletükben a tőszám jelentőségét vizsgálták 20 kukoricahibriddel, 7 kísérleti helyszínen. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy a kísérleti helyszínekből 4 adott releváns, jól használható adatot.


Lajos Mihály, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezető igazgatója

A vizsgált hibridek közül négyet emelt ki az ugyanazon körülmények között mutatott tőszámreakció alapján: 3 hibrid viszonylag jó tőszámreakciót adott, azaz hektáronként 70, 80 vagy akár 90 ezer tőre sűrítve is termésnövekedéssel reagált. Sőt, ezek közül az egyik hibrid két helyszínen még alacsony termésszinten is jól mutatta a tőszámreakciót. A negyedik hibrid viszont 17 tonnás termésszinten 60 ezres tőszámnál nem volt tovább sűríthető.

Az említett háttéradatok mind-mind szükségesek a differenciált vetéshez, amit még kombinálhatunk a megfelelő műtrágyázással, de fontos figyelembe venni a zóna- és az évjárati hatást is.

Igásló vagy versenyló

Lajos Mihály beszámolt két fiatal kutató fajtakísérletéről is, amelyet tavasszal az Agrofilnél szeretnének megismételni. A kísérlet lényege, hogy a vizsgált hibrideket workhorse (igásló) vagy racehorse (versenyló) kategóriába sorolják be. A workhorse kategória az eltérő körülmények között is biztonsággal alkalmazható, a racehorse pedig az igazán csúcstermésre képes és csúcskörülmények között használható hibrideket foglalja magában.

A módszer rendkívül érdekes. A nitrogénreakció például nullának tekinthető az egyik hibrid esetében, amely magas tőszámmal is jól termeszthető, jól sűríthető; még extrém magas tőszám esetén sem igényli az 50 cm-es tőtávból adódó tőszám-egyenletességet, tehát rendkívül jól sűríthető, igásló típusú hibrid.

Egy versenyló hibrid viszont tökéletes nitrogénreakciót produkál, s abszolút kirajzolódik a racehorse tulajdonság, tehát igazán jó körülmények között alkalmazható. Amennyiben viszont ehhez hasonló eredményekkel nem rendelkezünk, vajon hogyan tudunk például megfelelő nitrogéntrágyázást végezni precíziósan vagy akár nem precíziósan is?

Tápanyag-reakció – nem mindig ott tapasztaljuk, ahol gondolnánk

Egy következő kísérletben Lajos Mihály és kollégái két évig termőzónánként vizsgálták a nitrogénreakciót. Három termőzónát vettek alapul, ezek közül az előadáson bemutatott ábra alapján a piros zóna gyenge, a sárga közepes, a zöld pedig jó minőségű. Az ábra jól szemléltette, hogy a kísérlet első évében a piros és a sárga zónában 10-12 tonnás termésszinten tökéletesnek bizonyult a nitrogéntápanyag-reakció. Ugyanakkor a zöld zónában nem volt kimutatható tápanyag-reakció – noha azt gondolhatnánk, hogy a nagy termésmennyiségek miatt tapasztalhatunk ilyet.

A kísérlet második évében ugyanazon a területen magasabb – például 15 tonna körüli – termésszintet mértek a piros és a sárga zónában, miközben tápanyag-reakciót nem. 18 tonnás termésszinten a tábla legjobb részén viszont tökéletes nitrogénreakciót találtak. Sajnos azonban ezekről az igen fontos tényezőkről gyakran nem veszünk tudomást. Ezek a faktorok akkor is hatnak, ha nem „precízen” műveljük a földjeinket: precíziós gazdálkodás esetén pedig még nagyobb a jelentőségük. Ha már precíziós gazdálkodásra alkalmas, drága gépeket és munkaeszközöket vásároltunk, erre is érdemes kiemelt hangsúlyt fektetni.

Összességében elmondhatjuk: az előadás rendkívül jól szemléltette, hogy a precíziós gazdálkodás sikere nemcsak a technikai elemeken múlik, hanem az agronómia is megkerülhetetlen és elengedhetetlen része annak, hogy valóban precízen végezhessük a szántóföldi növénytermesztést.

SZERZŐ: CSOMOR ZSOLT

Hirdetés

Ezeket olvasta már?

Gazdálkodjunk precízen!
Az AXIÁL Kft-nél a november a precíziós növénytermesztés hónapja.
A Magro.hu izgalmas szakmai programmal tartja meg idén is a KUKORICA és BÚZA konferenciasorozatot.
A klíma változása valós tény, és vannak fajok, amelyek kiválóan tudnak ehhez az új helyzethez alkalmazkodni.
Egyre gyorsabban változik a világ
A Nufarm az okszerű növényvédőszer-használatot tartja a legfontosabbnak.