Miközben Moldovában komoly terméskiesést okozhatnak a május végi és június eleji esőzések, Görögországban kedvezőbb hangulatban indult a cseresznyeszezon. A két ország helyzete jól mutatja, mennyire kiszolgáltatott a gyümölcstermesztés az időjárásnak, és milyen gyorsan átrendeződhet az exportpiaci kínálat.
Moldovában a fagy után az eső is rontotta a helyzetet
Moldovában már a tavaszi fagyok is jelentős károkat okoztak a cseresznyeültetvényekben, erre érkezett rá a május végi és június eleji csapadékos időjárás. Az ágazati szereplők szerint az esőzések főként a korai érésű, kisebb méretű helyi fajtákat érinthették érzékenyen, amelyek elsősorban a belföldi piacra kerülnek. A most forgalomba kerülő mennyiség jelentős részét ezek az úgynevezett „farmcseresznyék” adják. Ezeknél az eső nemcsak mennyiségi veszteséget okozhat, hanem minőségi problémákat is, például repedést vagy gyorsabb romlást. Ez a frisspiaci értékesítésnél különösen nagy gond, mert a vevők a cseresznyénél kiemelten érzékenyek a látványra és a méretre.
Az exportképes tételek eshetnek ki igazán
A Moldova Fruct szakmai szervezet korábbi jelzése szerint a tavaszi fagyok különösen a későbbi érésű, külföldi fajtákat sújtották. Ide tartozik többek között a Cordia, a Regina és a Ferovia, amelyek az ország cseresznyeexportjának gerincét adják. Az előzetes becslések szerint az érintett ültetvényekben 40–70 százalékos terméskiesés is lehet az idei szezonban. Ez nemcsak a termelői bevételeket vághatja vissza, hanem Moldova külpiaci jelenlétét is gyengítheti. Az ország cseresznyeexportja 2025-ben 8 ezer tonna volt, szemben a 2024-es 10 ezer tonnával, vagyis a csökkenő tendencia már korábban elkezdődött.
Görögországban jobb a szezon hangulata
Ezzel szemben Görögországban bizakodóbban látják az idei cseresznyeszezont. Bár a május végi intenzív csapadék ott is okozott kisebb repedési problémákat a főbb termesztőkörzetekben, a termés összességében nem szenvedett jelentős időjárási károkat.
Pieria tartományban, Rachi körzetében a betakarítás május harmadik hetében kezdődött. Az Agios Loukas mezőgazdasági szövetkezet beszámolója szerint az Early Lory, a Burlat és a Nimba korai fajták hozama mintegy 80 százalékkal haladja meg az előző évit. Ez részben annak köszönhető, hogy tavaly alig volt érdemi termés.
A méret és a minőség dönthet a piacon
A görög tételeknél a gyümölcsméret jellemzően 22 és 30 milliméter között mozog, a legtöbb áru pedig a keresettebb 26–28 milliméteres kategóriába tartozik. Ez exportpiaci szempontból fontos előny, hiszen a nagyobb, egységesebb, jó állapotú cseresznye könnyebben talál vevőt a külpiacokon. A görög cseresznye exportja már megkezdődött a Balkán, Olaszország és Ciprus felé. A távolabbi piacok nagy áruházláncainak ellátása egyelőre még korlátozottabb, de az egyeztetések és az ártárgyalások már zajlanak. A tavalyi német cseresznyetermésről ebben a cikkünben írtunk.
A magyar piacra is hatással lehet
A moldovai kiesés és a görög kínálat bővülése közvetve a magyar piacra is hatással lehet. Ha Moldovából kevesebb exportképes cseresznye kerül ki, az szűkítheti a régiós kínálatot. Ugyanakkor a görög áru megjelenése versenyt is hozhat, főként akkor, ha jó mérettel, stabil minőséggel és megfelelő áron érkezik.
A cseresznye idei példája megint azt mutatja: a gyümölcspiacon néhány esős hét vagy egy tavaszi fagy teljes szezonokat írhat át. Aki minőségi, exportképes árut tud piacra vinni, az ilyen évjáratban különösen jó pozícióba kerülhet.
MezőHír Tudástár: cseresznyepiac – A cseresznyepiac a cseresznye termelését, kereskedelmét és értékesítését meghatározó agrárpiaci rendszer, amelynek alakulását a termésmennyiség, a gyümölcsminőség, az időjárási hatások, az exportlehetőségek és a fogyasztói kereslet egyaránt befolyásolják; különösen érzékenyen reagál a fagyokra, a csapadékra és az exportképes minőségű árualap változásaira.
