Tavasszal nemcsak a vetések és az ültetvények indulnak be, hanem a kártevők is. Éppen ezért különösen fontos, hogy a termelők ne találgatásra, hanem valós megfigyelési adatokra alapozzák a védekezést. Ebben segít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos monitoringhálózata, amely 2026-ban több megfigyelési ponttal és új karanténkárosítók követésével bővül.
Nem elég permetezni – jókor kell lépni
A növényvédelemben sokszor nem az a döntő kérdés, hogy szükséges-e a beavatkozás, hanem az, hogy mikor. A kártevők elleni kezelések ugyanis csak egy szűk időablakban igazán hatékonyak: akkor, amikor az adott faj a legérzékenyebb fejlettségi állapotban van. Ezt a pillanatot segítenek elkapni a szín- és feromoncsapdák, amelyek ma már a korszerű előrejelzés alapvető eszközei. A NAK országos megfigyelő hálózata éppen erre épül. Az idei szezontól megnövelt számú előrejelzési ponttal követik nyomon a legfontosabb gyümölcs-, szőlő- és zöldségkártevők rajzását, így a gazdálkodók pontosabb képet kaphatnak arról, mikor várható a fertőzési nyomás erősödése.
Több pont, több adat, kisebb kockázat
2026-ban Barcs, Battonya, Budakalász, Budapest, Debrecen, Győr, Hatvan, Katymár, Kecskemét, Maroslele, Siklós, Székesfehérvár, Szombathely és Zalaszentlőrinc térségében működnek csapdák. Ez már olyan lefedettséget ad, amely sok termelő számára nyújthat kapaszkodót a helyi védekezési döntésekhez. A hálózat az almamoly, a szilvamoly, a barackmoly, a keleti gyümölcsmoly, a tarka szőlőmoly, a gyapottok bagolylepke, a cseresznyelegyek és a nyugati dióburok-fúrólégy rajzását figyeli. Emellett kihelyezik a vadgesztenyelevél-aknázómoly és a selyemfényű puszpángmoly csapdáit is. A barackosok tavaszi kártevőiről szóló cikkünk ide kattintva olvasható.
Már nem csak a megszokott károsítók miatt kell résen lenni
A hálózat bővítésének egyik legfontosabb eleme, hogy karanténstátuszú fajok is bekerültek a célkeresztbe. A japán cserebogár és az őszi sereghernyó megfigyelése különösen nagy jelentőségű, hiszen ezek a fajok komoly gazdasági és növényegészségügyi kockázatot jelenthetnek. Ha időben észlelik a megjelenésüket, az nemcsak egy-egy gazdaság, hanem teljes térségek szempontjából is kulcskérdés lehet.
Március végétől élesedik a rendszer
A gyümölcskártevők és a vadgesztenye-aknázómoly csapdáit március utolsó hetében helyezik ki, a többi rovarfaj megfigyelése pedig később, az adott faj ökológiai igényeihez igazodva indul. A fogási adatokról a kamara hetente ad tájékoztatást a honlapján.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a termelők folyamatosan frissülő információkra támaszkodhatnak a szezon kritikus időszakaiban. És ez ma már nem kényelmi kérdés, hanem versenyképességi tényező.
Forrás: NAK
MezőHír Tudástár: kártevőmonitoring – a növényvédelmi előrejelzés adatgyűjtő rendszere, amely csapdák és megfigyelési pontok alapján követi a kártevők megjelenését, rajzását és fertőzési kockázatát, hogy a védekezés időzítése pontosabb, hatékonyabb és gazdaságosabb legyen a szántóföldi, kertészeti és ültetvénykultúrákban.