A használatban lévő permetezőgépek időszakos műszaki felülvizsgálata
Az Európai Unió országaiban, így hazánkban is, a használatban lévő üzemi méretű permetezőgépek műszaki állapotát rendszeres időközönként ellenőriztetni kell. A rendszeres ellenőrzést időszakos műszaki felülvizsgálatnak nevezik, a felülvizsgálatot jogszabályokban és szabványokban foglalt előírások és követelmények szerint végzik. A használt permetezőgépeket a gépek tulajdonosainak kell rendszeresen elvinniük időszakos műszaki felülvizsgálatra a Nébih által kiadott, érvényes jogosultsággal rendelkező ellenőrző állomások valamelyikéhez.
(fotó: shutterstock.com)
Új növényvédelmi gépek forgalomba hozatali feltételei
Ebben a cikkben nincs szó az új növényvédelmi gépek kötelező típusminősítéséről, ehelyütt mégis megemlítem, hogy hasznos lehet a gazdálkodóknak, ha odafigyelnek a következőre: 5 liternél nagyobb térfogatú tartállyal felszerelt növényvédő gép csak akkor értékesíthető a hazai piacon jogszerűen, ha van érvényes forgalomba hozatali engedélye.
A gépeket gyártó/forgalmazó vállalatok kötelessége és felelőssége, hogy az engedély folyamatosan rendelkezésre álljon. A termelőknek új gép vásárlását megelőzően saját érdekükben célszerű meggyőződniük arról, hogy a megvásárolni kívánt géptípusnak van-e érvényes forgalomba hozatali engedélye és a gépre rá van-e ragasztva az engedély meglétét igazoló matrica, mert engedély és matrica hiányában eladott új növényvédő géppel dolgozni is jogsértő.
Az érvényes engedéllyel rendelkező géptípusok jegyzéke az alábbi linken érhető el: uni-mate.hu/documents/
Milyen következményei vannak a rossz műszaki állapotnak?
Kiemelt fontosságú, hogy a termelők tisztában legyenek azzal, hogy a rossz műszaki állapotú permetezőgéppel végzett munkavégzés jelentős veszteségekkel járhat. Ilyenkor nemcsak a növényvédő szer és a víz pazarlódik, hanem a kezelés hatékonysága is romlik, miközben a környezetterhelés nő. A géptulajdonos-termelőknek nem kell hatósági szankciótól tartaniuk (pl. bírság, területalapú támogatás csökkentése), ha használt permetezőgépüket háromévente elviszik műszaki felülvizsgálatra (a továbbiakban: felülvizsgálat), hiszen a felülvizsgáltatási kötelezettség a gép tulajdonosát terheli.
Érdemes észben tartani, hogy ha valaki új permetezőgépet vásárolt, a gépet az első üzembe helyezés dátumától számított öt éven belül egyszer kell elvinnie felülvizsgálatra. Ezt követően az említett háromévenkénti felülvizsgálati ciklus válik érvényessé.
A felülvizsgálatok elvégzésére jogosult ellenőrző állomások naprakészen a következő linken: portal.nebih.gov.hu/documents/.
Az alábbiakban azt mutatom be, hogy a géptulajdonosoknak hogyan kell felkészíteniük gépüket a felülvizsgálatra, továbbá azt ismertetem példák segítségével, hogy miből áll az ellenőrző állomások által végzett felülvizsgálat.
A permetezőgépek felkészítése felülvizsgálatra
Az első tennivalója a géptulajdonosoknak, hogy gépüket fel kell készíteniük felülvizsgálatra. Erre mindenképpen érdemes időt, energiát és pénzt fordítani, mert ez a sikeres felülvizsgálat alapfeltétele.
A felkészítés része, hogy a gépet kívül alaposan le kell mosni és belül is gondosan ki kell takarítani.
A belső tisztítás nem merülhet ki csupán annyiban, hogy a permetlétartályból leürítik a legutóbb felhasznált permetlé maradékát. A leürítést követően a tartályt alaposan ki kell öblíteni. Ehhez érdemes speciálisan, erre kifejlesztett készítményeket használni, amelyek hatékonyan távolítják el a szennyeződéseket, de nem okoznak korróziót vagy más kedvezőtlen hatást a permetezőgép alkatrészeiben. A szívó- és a nyomóági szűrőket is ki kell tisztítani, a teljes permetlé-rendszert gondosan át kell öblíteni. A tömlőknek, a szórócsöveknek és a rajtuk lévő szórófejeknek/fúvókáknak eltömődéstől mentes állapotban kell lenniük.
A fentiek azért fontosak, mert az ellenőrző állomás megtagadhatja a gép felülvizsgálatát, amennyiben a külső, illetve a belső tisztítás nem volt kellően alapos. Emellett a különböző szennyeződések, dugulások jelentősen megnövelik a felülvizsgálat időigényét.
A gépet mindenképpen ki kell próbálni a felülvizsgálat előtt, és az esetleges hibákat ki kell javítani, a hiányosságokat pótolni kell.
Csepegés, szivárgás, folyás sehol sem jelentkezhet. A gyárilag felszerelt részegységeknek a felülvizsgálaton is rendelkezésre kell állniuk a gépen, nem lehetnek sérültek, rendeltetésüknek megfelelően működniük kell.
Amennyiben a gépre nem szereltek fel gyárilag kézmosó vizes tartályt, azt pótlólag a géptulajdonosnak kell felszerelnie. A tartály legalább 15 dm3 térfogatú legyen.
Amennyiben a géptulajdonos a leírtak szerint elvégezte a gép megtisztítását és próbaüzemeltetését, tiszta vízzel fel kell töltenie a gép permetlétartályát, legalább a névleges térfogat 50%-áig. Ha valaki kevesebb vízzel, esetleg üres tartállyal érkezik a felülvizsgálatra, jelentős plusz időráfordítást és bosszúságot okoz magának és az ellenőrző állomás szakembereinek egyaránt.
Végül meg kell jegyezni, hogy olyan személy vigye el a permetezőgépet felülvizsgálatra, aki tudja kezelni, mert a felülvizsgálat során neki kell beállítania és üzemeltetnie a gépet álló helyzetben.
A permetezőgépek felülvizsgálata
A permetezőgépek felülvizsgálata három részből áll: általános állapotfelmérés, méréses vizsgálatok, kapcsolódó adminisztráció. A felülvizsgálatot végző szakemberek ellenőrzik a gépre gyárilag felszerelt részegységek, illetve a kézmosó vizes tartály meglétét, a részegységek műszaki állapotát és azt, hogy rendeltetésszerűen működnek-e.
Gyakori hibák, amelyek sikertelen vizsgához vezetnek
Felülvizsgálati tapasztalatok alapján az alábbi hibák, hiányosságok a leggyakoribbak az általános állapotfelmérés keretében (ezeket feltétlenül érdemes előzetesen javítaniuk, pótolniuk a géptulajdonosoknak, mert sikertelen felülvizsgálatot eredményezhetnek):
- csepegés, szivárgás, esetenként folyás (permetlé, hidraulikaolaj),
- kardántengely védőburkolata részben vagy teljesen hiányzik, illetve sérült
- légüst nyomása nem megfelelő, légüst membrán sérült,
- membránszakadás (szivattyú membrán),
- permetlétartály szintjelzője nem leolvasható (szennyezett),
- manométer hibái (sérült, nem olvasható le, nem áll vissza „0” bar értékre)
- tömlők megvezetése nem törésmentes, szövetbetétük kilátszik,
- kézmosó vizes tartály hiányzik, térfogata kisebb mint 15 dm3,
- a szórófejekben elhelyezett fúvókák nem azonosak (gyártó, típus, méret), láthatóan kopottak, illetve sérültek,
- szántóföldi permetezőgépek esetében: szórókeret nem állítható be vízszintesre, mindkét vége „lóg”, a keret „oldalról belenézve” nem egyenes, a szórófejtartók helyzete a szórócsöveken nem függőleges, egymástól való távolságuk több helyen jelentősen eltér a szabványos 50 cm-től, a szórófejek talajtól való távolsága nem azonos,
- ültetvény (kertészeti) permetezőgépeknél a szórófejek nem zárhatók el, a ventilátor nem kikapcsolható.
A felsorolt problémák nem csupán a sikeres felülvizsgálatot nehezítik meg vagy teszik lehetetlenné, hanem fennállásuk esetén az érintett géppel nem lehet jó minőségű, hatékony és biztonságos munkát végezni.
A fenti hibák, hiányosságok felmerülése a gépek felülvizsgálatra való lelkiismeretes felkészítésével megelőzhető.
Mit vizsgálnak a felülvizsgálat során?
Az állomások szakemberei először a szivattyú(k) szállítási teljesítményét vizsgálják meg.
A szivattyú nyomóoldalához mérőberendezést csatlakoztatnak, azt ellenőrzik, hogy a szivattyú képes-e elegendő folyadékot szállítani a szórófejek, a keverőberendezés és a nyomásszabályozás folyadékigényének kielégítésére.
A vizsgálat szabad kifolyásnál és a permetezőgép szakszerű üzemeltetése során jellemző üzemi nyomásokon is megtörténik.
Amennyiben a gép szivattyúján megtalálható és leolvasható a gyári adattábla, a szakemberek az adattáblán közölt adatokhoz viszonyítják a mért értékeket. Ha a szivattyún nincs adattábla, akkor számítással győződnek meg arról, hogy a mért értékek megfelelőek-e.
Amennyiben a szivattyú szállítási kapacitása rendben volt, következik a manométer(ek) pontosságának vizsgálata, annak ellenőrzésére, hogy a gép kezelője a kívánt üzemi nyomást pontosan be tudja-e állítani, és permetezés közben a valós üzemi nyomást látja-e a manométeren.
Ez történhet a manométer leszerelését követően, speciális mérőeszköz segítségével vagy nyomásérzékelő permetlé-rendszerbe csatlakoztatásával. A manométernek emelkedő és csökkenő nyomás esetében is pontosnak kell lennie.
A szakemberek mindkét esetben sokkal nagyobb pontosságú mérőeszközről leolvasott nyomásértékeket hasonlítanak össze a gép manométere(i) által mutatott nyomásértékekkel.
A fenti mérések pozitív eredménye esetén a nyomásesés, nyomásváltozások ellenőrzésére kerül sor. A vizsgáló szakemberek arra kíváncsiak, hogy a gép manométerén beállított nyomás mekkora része jut el a szórófejekhez, különös tekintettel a szórókeret szélein, illetve az egyes szakaszok betáplálási pontjától legtávolabb eső, valamint a szóróívek felső részén (ültetvény permetezőgépek esetében) elhelyezett szórófejekre. Ehhez a méréshez is nagy pontosságú mérőeszközt használnak a szakemberek. Ültetvény permetezőgépek esetében a mérési protokoll végén az állomások szakemberei által meghatározásra kerül az egyes szórófejek/fúvókák szórásteljesítménye. Ehhez a méréshez az állomások többféle vizsgáló berendezést, illetve mérőeszközt használhatnak. Az 1. kép korszerű berendezéssel történő vizsgálatot szemléltet.
A szórásteljesítmény-értékek tükrében értékelik a szórófejek/fúvókák adagolási egyenletességét (az átlagos szórásteljesítménytől való eltérések), valamint adagolási pontosságát (a szórási táblázatban megadott névleges értéktől való eltérések), továbbá a permetezés szimmetriáját (jobb és bal oldal).
Szántóföldi permetezőgépeknél pedig szintén az egyes szórófejek/fúvókák szórásteljesítményét mérik és/vagy meghatározzák a keresztirányú szórásegyenletességet (2. kép).
A vonatkozó jogszabály által hivatkozott szabvány mindkét módszer alkalmazását lehetővé teszi. Az, hogy az egyes állomások melyik módszert „választják”, alapvetően a következőktől függ: rendelkezésükre áll-e a keresztirányú szórásegyenletesség vizsgálatához szükséges berendezés és annak kiegészítői, a gép konstrukciója lehetővé teszi-e a keresztirányú szórásegyenletesség ellenőrzését, időjárási körülmények (eső, szél).
Az egyedi szórásteljesítmény-mérés eredményei alapján a szórókeretre szerelt szórófejek/fúvókák adagolási egyenletességét és pontosságát vizsgálják.
A keresztirányú szórásegyenletesség a szántóföldi permetezőgépek munkaminőségének legfontosabb, komplex szakmai jellemzője.
Az egyes szórófejek szórásteljesítményének vizsgálatával a permetezési gyakorlat szempontjából fontos eredményekhez jutnak a géptulajdonosok és az állomások szakemberei, így például az eredmények alapján következtetni tudnak arra, hogy a fúvókák kopottak-e, azaz le kell-e azokat cserélni.
A keresztirányú szórásegyenletesség vizsgálatának eredményei ugyanakkor az adagolási egyenletesség és pontosság, ebből fakadóan a fúvókák esetleges kopottsága mellett további nagyon fontos és értékes szakmai információt szolgáltatnak. Jellemzik például a fúvókák kulcsfontosságú szórásképét és cseppképzését, továbbá a szórókeret és a szórószerkezet kivitelét és állapotát.
Amennyiben a gazdálkodók alaposan felkészített gépüket rendszeresen elviszik felülvizsgálatra, továbbá lelkiismeretesen elvégzik a szezon előtti és utáni teendőket, illetve szezon közben is folyamatosan karbantartják gépüket, minden tőlük telhetőt megtesznek a jó minőségű, hatékony, anyagtakarékos, biztonságos és környezetkímélő permetezési munkáért.
SZERZŐ: DR. GULYÁS ZOLTÁN, NÖVÉNYVÉDELMI SZAKMÉRNÖK, NÖVÉNYVÉDELMI HATÓSÁGI FELÜGYELŐ • NÉBIH MGEI FGO
MezőHír Tudástár: permetezőgép-vizsga – a használatban lévő üzemi növényvédelmi gépek időszakos műszaki felülvizsgálata, amely a szivattyú, a manométer, a tömítettség, a szórófejek, a szórókeret és a kijuttatás egyenletességének ellenőrzésével igazolja, hogy a gép szabályosan, biztonságosan, anyagtakarékosan és környezetkímélően üzemeltethető.
