Amerikai kutatók olyan paradicsomfajtát hoztak létre, amelynek A-vitamin-előanyag-tartalma kiemelkedően magas. A fejlesztés nemcsak táplálkozási szempontból lehet fontos, hanem a globális vitaminhiány elleni küzdelemben is új eszközt adhat a mezőgazdaság kezébe.
Paradicsom, ami többet tud a megszokottnál
A Floridai Egyetem Élelmiszer- és Mezőgazdaság-tudományi Intézetének kutatói olyan paradicsomfajtát nemesítettek ki, amely szokatlanul magas mennyiségben tartalmaz béta-karotint. Ez az a karotinoid, amelyet az emberi szervezet A-vitaminná alakít át.
A fejlesztés jelentőségét jól mutatja, hogy az A-vitamin hiánya világszerte mintegy 345 millió embert érint 79 országban. A hiány különösen a gyermekek és a várandós nők számára jelent komoly egészségügyi kockázatot, hiszen szerepet játszik a látásban, az immunrendszer működésében és a sejtek fejlődésében.
A kutatók szerint az új paradicsomfajtából napi 50–100 gramm fogyasztása már elegendő lehet a hiányállapot mérsékléséhez.
Paprikagén segített felturbózni a tápértéket
A fejlesztés mögött egy viszonylag egyszerű, de látványos biológiai trükk áll. A kutatók a paprika egyik génjét – a karotinoid-képződésben szerepet játszó CCS gént – ültették át a paradicsomba. Ez a gén a paprikában a vörös pigmentek, a kapszantin és kapszorubin képződéséért felelős. Amikor a kutatók ezt a gént a paradicsomba juttatták, a növényekben jelentősen megnőtt a béta-karotin és más antioxidáns vegyületek mennyisége.
Az eredmény látványos: a megszokott piros helyett narancsszínű paradicsom fejlődött, amelynek tápértéke jóval magasabb a hagyományos fajtákénál.
A hibridek még tovább javították az eredményt
A kutatás nem állt meg az első sikeres növényeknél. A nemesítők keresztezésekkel olyan hibrideket hoztak létre, amelyekben a béta-karotin, a kapszantin és a kapszorubin szintje is tovább emelkedett. A kísérletek szerint az új hibridek nagyobb termést hoztak, kedvezőbb hozamot adtak és az ízprofiljuk is javult. Ez különösen fontos, mert a funkcionális élelmiszerek csak akkor terjednek el a piacon, ha a fogyasztók is szívesen választják őket. A mesterséges intelligencia segítségével termesztett paradicsomokról ebben a cikkben írtunk részletesebben.
A paradicsom lehet a vitaminpótlás új eszköze
A paradicsom a világ egyik legnagyobb mennyiségben termesztett zöldsége, éves globális termelése meghaladja a 180 millió tonnát. Ezért ideális növény arra, hogy a táplálkozási hiánybetegségek ellen is bevethető legyen.
A hagyományos paradicsom elsősorban likopint halmoz fel – ez adja a jellegzetes vörös színt. A béta-karotin viszont általában csak kisebb mennyiségben található benne. Az új fajták ezt a korlátot törik át.
A bioerősítés – vagyis amikor a növények tápértékét nemesítéssel növelik – egyre fontosabb irány a mezőgazdaságban. A narancsszínű paradicsom jól mutatja, hogy a növénynemesítés ma már nemcsak a terméshozamról szól, hanem a táplálkozás minőségének javításáról is.
Ha az ilyen fejlesztések gazdaságosan termeszthető fajtákhoz vezetnek, akkor a jövőben a mezőgazdaság valóban szerepet vállalhat a globális egészségügyi problémák megoldásában is. És ha közben még finomabb is lesz a paradicsom, az már csak bónusz.
Forrás: FruitVeb
MezőHír Tudástár: bioerősítés (biofortifikáció) – A bioerősítés olyan növénynemesítési vagy biotechnológiai eljárás, amelynek célja a termesztett növények tápanyagtartalmának növelése (például vitaminok, ásványi anyagok vagy antioxidánsok), így a mezőgazdasági termékek fogyasztása hozzájárulhat a táplálkozási hiánybetegségek – például az A-vitamin-hiány – mérsékléséhez anélkül, hogy a termelési technológia alapvetően megváltozna.
