A fiatalok kosarában tarol a bio, a német termelők mégsem érzik a fellendülést. A Z generáció, vagyis az 1995 és 2010 között születettek körében a bioélelmiszer ma már szinte alapelvárás. A német Ökológiai Élelmiszer-gazdasági Szövetség (BÖLW) szerint mintegy 90 százalékuk vásárol bioterméket. A kereslet nő, a piac bővül, a hazai gazdák viszont egyre nagyobb importnyomással szembesülnek.
Rekordbevétel, növekvő import
2025-ben Németországban a bioélelmiszerek forgalma 6,7 százalékkal nőtt, ezzel elérte a 18,23 milliárd eurót. A bioterületek aránya 11,7 százalékra emelkedett, minden hetedik gazdaság ökológiai alapon termel, és mintegy 388 ezer ember dolgozik a teljes bioértékláncban. Mindez első ránézésre sikertörténet. A gond az, hogy a kereslet növekedését egyre inkább külföldi beszállítók szolgálják ki. A BÖLW szerint például 2024-ben a bio sárgarépa mintegy 40 százaléka, a bio hagyma 25 százaléka importból származott. A bio sertéshús több mint egyharmada szomszédos országokból érkezett, 2025-ben pedig Belgium és Spanyolország is fontos beszállítóvá vált. Vagyis a bio címke német – a termék nem feltétlenül az. Mi a helyzet e téren Magyarországon?
Elmaradt átállási hullám
A politika 2030-ra 30 százalékos ökológiai területarányt céloz meg Németországban és az EU-ban, ám a számok egyelőre nem ebbe az irányba mutatnak. A Thünen Intézet adatai szerint 2024-ben második éve csökkent az ökogazdaságok száma, 799-cel lett kevesebb. Az ok egyszerű: a biogazdálkodás alacsonyabb hozamot és magasabb költségeket jelent. A rendszer csak akkor fenntartható, ha stabil felárak és kiszámítható támogatások ellensúlyozzák a többletterheket. A gazdák azonban bizonytalan piaci és szabályozási környezetet érzékelnek, miközben a kereskedelem gyakran az olcsóbb import bioárut részesíti előnyben.
Bio: tömegtermék lett?
A német háztartások 94–97 százaléka vásárol alkalmanként bioterméket, de a bio részesedése a teljes élelmiszerforgalomban továbbra is csupán 6–6,3 százalék. Vagyis a rekordbevétel ellenére a bio még mindig viszonylag kis szeletet hasít ki a piacból. A Z generáció ugyan bioérzékeny, de vásárlóereje korlátozott. Felmérések szerint 86 százalékkal kevesebb rendelkezésre álló jövedelemmel bírnak, mint a korábbi generációk ugyanebben az életkorban. A jövő piacát formálják, de a jelen költési szerkezetét még nem ők dominálják.
Politika nélkül nincs hazai biofelfutás
A bio ma már komoly gazdasági tényező Németországban. A kereslet adott, a fogyasztói attitűd kedvező, a forgalom nő. Mégis, a hazai termelés nem tud arányosan fejlődni. A szektor szerint hiányoznak a stabil, hosszú távú keretfeltételek, mint a kiszámítható támogatási rendszerek, állattartási átalakítási programok vagy a világos növényvédőszer-csökkentési stratégia.
MezőHír Tudástár: bioimport-függőség – Olyan piaci helyzet, amikor a biotermékek iránti gyorsan növekvő fogyasztói keresletet a hazai ökológiai termelés nem tudja arányosan követni, ezért a forgalombővülést növekvő arányú import elégíti ki, ami mérsékli a belföldi gazdák jövedelmi pozícióját és lassítja az ökológiai területarány bővülését.
