Miközben Lengyelországban a fejeskáposzta ára hónapok óta a padlón csúszik, a világ másik felén exportcikké válik, és a városi éttermekben is „menő” alapanyagként tűnik fel. Ugyanaz a zöldség – két teljesen eltérő valóság.
Lengyelország: tartós mélyponton a nagybani ár
A lengyel nagybani piacokon a fejeskáposzta ára október óta gyakorlatilag beragadt: az átlag 0,65 PLN/kg (kb. 58 Ft/kg) körül alakul, időnként ennél is alacsonyabban. Januárban volt egy apró visszapattanás 0,58-ról 0,65 PLN/kg-ra, de ez inkább technikai mozgás, mint valódi fordulat. Februárban a kereskedés továbbra is visszafogott. A friss, zsákos vagy kartonos tételeknél korábban jellemző 0,50–0,80 PLN/kg sáv 0,50–0,85 PLN/kg-ra módosult – ez 5% alatti elmozdulás, ami nem oldja meg a termelők problémáját. A piaci jelzések szerint, ha rövid időn belül nem kapaszkodik fel legalább 0,80 PLN/kg környékére az átlagár, akkor az idei szezon az elmúlt évekhez képest is a leggyengébbek közé csúszhat.
(Fotó: Shutterstock.com)
Az árverseny csapdája: olcsóbb lesz, de nem fogy
A termelők egy része kétségbeesetten próbál vevőt találni és drasztikusan alacsony árakkal kínálja a termést. Csakhogy a kereslet nem élénkül érdemben, viszont az alacsony árszint „új normává” válik. Ez az ördögi kör különösen veszélyes: a káposzta könnyen tömegáruvá válik, ahol a minőség vagy a jobb áru-előkészítés sem hoz automatikusan magasabb árat. Magyarországon 2025. szeptemberében a Budapesti Nagybani Piacon a fejeskáposzta (fehér és vörös) ára elhanyagolható, 2 százalékos árcsökkenést mutatott az előző esztendőben mért árszinthez képest. A piaconline budapesti vásárcsarnok-összeírása szerint 2026.02.03-án a fejes káposzta jellemzően 198–800 Ft/kg között szerepelt a csarnokokban.
Banglades: hibridfajtákra épülő export-sztori
Eközben Bangladesből teljesen más hírek érkeznek: a frisskáposzta-export erősödik, amit a termelők és exportőrök a jobb minőségi sztenderdekkel, az utókezelés fejlődésével és a vevői bizalom növekedésével magyaráznak. A beszámolók szerint a hibrid fajták (például jobb betegségtűrés, egységesebb fejek, hosszabb eltarthatóság) és a fegyelmezett válogatás/csomagolás (szellőző karton, gyors szállítás) piacokat nyit a Közel-Keleten és Ázsiában. A lényeg: ott nem “csak káposztát” adnak el, hanem megbízható, egységes terméket – amit a vevő könnyebben beépít a saját ellátási láncába.
Növényvédelem: a láthatatlan kockázat
A káposzta „olcsó zöldség” imázsa csalóka: a termelésben komoly kockázatok vannak. Ghánában például Alternaria eredetű levélfoltossággal összefüggő károkról számoltak be, amelyek súlyos fertőzésnél jelentős termésveszteséget is okozhatnak. Ez azért fontos, mert a nagyon alacsony árkörnyezetben a termelő mozgástere beszűkül: nehezebb finanszírozni a megelőzést, a rezisztens fajtákat, a korszerű technológiát.
Közben a fogyasztók „visszahozzák” a káposztát
A káposzta megítélése közben javul: a rostfogyasztás, a bélflóra és a fermentált ételek trendjei – meg az a tény, hogy olcsón lehet belőle laktató fogásokat készíteni – új lendületet adnak neki. A menükön és receptekben egyre gyakrabban bukkan fel modern köntösben, a klasszikus savanyúságokon túl is.
Ebből a kettős helyzetből egyértelműen látszik, hogy a kiút inkább a differenciálás lehet, jobb tárolás és logisztika, tisztább minőség és a különböző feldolgozási irányok.
MezőHír Tudástár: káposzta nagybani ára – A fejeskáposzta nagykereskedelmi (nagybani) árát a kínálat–kereslet, készlet- és tárolási helyzet, import/exportáramlás, minőség (válogatás, csomagolás), valamint termelési kockázatok (pl. Alternaria, időjárás) együtt alakítják; tartós túlkínálatnál az alacsony árszint gyorsan piaci „normává” válhat.
