Sikeresen zárult a Kukorica Kör Egyesület szakmai szereplése a 2026. január 21–24. között megrendezett AGROmashEXPO-n. Az egyesület kiemelt eseményére 2026. január 23-án került sor, ahol az ágazat meghatározó szereplői osztották meg tapasztalataikat az együttműködés, az integráció és a piaci alkalmazkodás lehetőségeiről.
Bővült a tagság
A színpadi program elején a Kukorica Kör Egyesület megtartotta éves szakmai beszámolóját, amelynek során Daoda Zoltán ügyvezető átfogóan értékelte a 2025-ös évet, bemutatva az elért eredményeket, valamint összefoglalva az ágazat és a tagság számára releváns szakmai tapasztalatokat. Ezt követően került sor az új tagok köszöntésére. Az egyesülethez csatlakozott a Budagabona Kft., a CHH Műszaki Kft., a Horizont Média Kft., valamint a PlantaDrone Kft.
Az integráció akadályai
A program központi eleme az „Integráció a mezőgazdaságban – szervezett együttműködés a kukoricatermesztésben” című kerekasztal-beszélgetés volt, amelyet Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője moderált. A beszélgetés felvezetésében Fórián Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdák közötti együttműködés hiánya sokszor nem racionális ellenérveken alapul, sokkal inkább a félelmek és a rossz beidegződések táplálják. Az együttműködések sok esetben azért nem indulnak el, mert hiányzik egy koordinátor szerepet betöltő személy.
A termelők gyakran attól tartanak, hogy egy ilyen szereplő vezetőként „föléjük kerekedik”, ugyanakkor megfelelő szabályozással, azaz az ellenőrzési pontok és a feladatok pontos rögzítésével ezek a félelmek kezelhetők. A szakember kiemelte, hogy „ma az együttműködés már nem választható opció, hanem kényszer.” A beszélgetés során elhangzott, hogy a közelmúlt gazdasági folyamatai korszakváltást jeleznek az agráriumban, miközben egy évvel korábban lépett hatályba az a termelővédelmi szabályozás, amely jogi keretet teremt az önkéntes termelői és integrátori együttműködések számára.
„Az erőforrások hatékonyabb kihasználása, a költségek csökkentése, a jövedelmezőség stabilizálása, valamint a méretgazdaságosság mind olyan előnyök, amelyek együttműködés nélkül ma már nehezen érhetők el. A bizalomhiány kezelhető megfelelő jogi munkával és világos szabályrendszerrel, a közös gazdálkodás pedig életképes válaszokat adhat a fenntarthatóság és a gazdasági stabilitás kihívásaira” – hangsúlyozta Fórián Zoltán.
Gyakorlati tapasztalatok
Csepregi Attila (Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport) kiemelte, hogy a gazdák közötti szövetkezés – bár nehéz folyamat – hosszú távon elkerülhetetlen. Megfogalmazása szerint a sikeres együttműködéshez akarat, a legkülönbözőbb képességek megléte és egy alkalmas vezető szükséges. Olyan vezető, aki türelmes, alázatos és toleráns, nem helyezi magát a közösség fölé, és szakmai alapon képes döntéseket hozni. Véleménye szerint az integráció alapja a nagyvonalúság, az egyenjogúság, a kölcsönösség és a hosszú távú gondolkodás.
Dusnoki Csaba (Új Élet Mezőgazdasági Kft.) az integrátori oldal gyakorlati nehézségeiről beszélt. Elmondta, hogy az általuk szervezett integráció több mint 300 hektárt érint, ugyanakkor a kukorica aránya az utóbbi években jelentősen csökkent. Az integráció a termőhely kiválasztásától a vetésforgó tervezésén át egészen a termény felvásárlásáig terjed. Rámutatott, hogy a gazdálkodók pénzügyi helyzete egyre bizonytalanabb, ezért a kockázatokat a lehető legkisebb szintre kell csökkenteni, ami jelentősen befolyásolja a kukoricatermesztés helyzetét. Ugyanakkor tudatos tervezéssel és megfelelő termőhelyválasztással még a jelenlegi környezetben is lehet jövedelmezően kukoricát termeszteni, igaz, magasabb kockázat mellett.
„A PLantaDrone részéről mezőgazdasági monitoringadatokkal tudunk bekapcsolódni az integrációba. Szolgáltatásaink a tőszámlálástól a foltszerű és differenciált kijuttatási térképek előállításáig terjednek, amelyek közvetlenül felhasználhatók a munkafolyamatok tervezésében és optimalizálásában” – mondta Gyovai Szabolcs (PlantaDrone Kft.). Hozzátette: „Aszályos időszakban azonosítani tudjuk a legnagyobb stressznek kitett táblákat és foltokat, ezzel támogatva az öntözési fordulók priorizálását.
Kukorica kultúrában vadkárfelmérést és a vadászati területeken – rügyfakadásig – fajazonosítással kiegészített vadszámlálást végzünk, míg erdészeti oldalon egyedszintű famagasság-, egyedszám- és fatérfogat-becslést biztosítunk. A kijuttatási oldalon kukoricában már elérhető drónos növényvédelmi megoldás, amely akkor is alkalmazható, amikor a földi gépek használata nem lehetséges. A 100 literes DJI drónokkal üzemszerű teljesítmény érhető el.
Németh István (Magro.hu) piaci oldalról közelítette meg a kérdést. Kiemelte, hogy a magyar szántóföldi gazdaságok többsége 30 hektár alatti, ami komoly kihívást jelent a termelőknek a terményértékesítésben, mert a felvásárlók és kereskedők jellemzően nagy, akár ezer tonnás tételeket keresnek. A nagyobb eladási volumen erősebb alkupozíciót, közvetlenebb értékesítési csatornákat és alacsonyabb logisztikai költségeket biztosítana számukra. Tapasztalatai szerint az elmúlt években több esetben is előfordult, hogy a keresett árut más országból szerezték be a partnereik, mert a hazai kínálat nem tudott egységesen fellépni. Véleménye szerint a megoldás egyértelműen az együttműködés és az összefogás.
A Hungrana Kft. vezérigazgatója,Reng Zoltán szerint a kukorica-feldolgozóipar számára a gazdák közötti integráció elsősorban az alapanyag-ellátás kockázatának csökkentését és a minőség stabilizálását jelenti. Az egységesebb termelési gyakorlat és az előre jelezhető hozamok lehetővé teszik a feldolgozói kapacitások pontosabb tervezését. „Ez közvetlenül javítja a hatékonyságot és csökkenti az ellátási lánc bizonytalanságát” – tette hozzá a szakember.
Sík Imre (RAGT Kft.): Az RAGT számára is kiemelten fontos az együttműködés, hogy a kísérletek során megmutatkozó eredmények lehetőleg mindenki számára jól hasznosíthatóak és reprezentatívak legyenek, de a Duo System technológia is akkor a leghatékonyabb, ha a gazdák összehangoltan dolgoznak, és a terület kezelése közben egyetlen sáv sem marad ki. Ugyanakkor a közös munka más területen is elengedhetetlen. Jó példa erre a holland virágkereskedelem vagy az osztrák almatermesztés. A közös munka, a szövetkezés tette működőképessé, sőt a holland virágkereskedelmet világhatalommá, a maga területén.
Ma mindenki az új fajt keresi, amit elő lehetne állítani a maga környezetében. Van ilyen lehetőség, de egyedül nem lehet nagy mennyiségben termelni, a piacnak megfelelően feldolgozni és marketinggel megteremteni a vevői igényt. Ha előre akarunk jutni, akkor együtt kell működni másokkal, akár termelői csoportokat kell tudni létrehozni.
Zsila József (Bayer Hungária Kft.) az inputgyártói szemléletet mutatta be. Elmondta, hogy a Bayer stratégiájában kulcsszerepet tölt be az együttműködő termelő, aki nem pusztán vevő, hanem partner az értékteremtésben. A termelők lehetővé teszik az adatgyűjtést, részt vesznek a hibridek és technológiák tesztelésében, valamint valós körülmények között adnak visszajelzést arról, mi működik hatékonyan. Hangsúlyozta: számukra azok a partnerek a legfontosabbak, akik nyitottak az innovációra, hajlandók kísérletezni, és hosszú távon gondolkodnak.
Közös jövőkép
A Kukorica Kör Egyesület szakmai programja egyértelmű üzenetet közvetített: a kukoricatermesztés jövője az együttműködésben, a szervezett integrációkban és a közös gondolkodásban rejlik. Az AGROmashEXPO-n megtartott esemény célja az volt, hogy gyakorlati példákon keresztül mutassa be, miként válhat az összefogás az ágazat egyik legfontosabb versenyelőnyévé.
Fotók: Horizont Média Kft.
MezőHír Tudástár: Termelői integráció – A mezőgazdaságban a termelői integráció olyan szervezett együttműködési forma, amelyben több gazdálkodó összehangolja termelését, erőforrás-használatát és piaci megjelenését a költségek csökkentése, a jövedelmezőség stabilizálása és a méretgazdaságosság elérése érdekében. Az integráció jogi és működési keretei segítenek kezelni a bizalomhiányt, miközben lehetőséget adnak a közös beszerzésre, értékesítésre és technológiai fejlesztésekre.
