Az idei évben a kajszi- és őszibarack-termesztők szinte minden fronton küzdöttek
A 2025-ös szezon a csonthéjasoknál különösen kemény próbát hozott. A 2024-es, helyenként túlterhelt évjárat után borítékolható volt az alternancia veszélye, ám a tél végi és tavasz eleji időjárási szélsőségek végképp felülírták a reményeket. A kajszi és az őszibarack sok ültetvényben már a virágzás kezdetén gyengébb vigorral indult, majd a kis terméskezdeményeket brutális tavaszi fagy vitte el. A szezon második felében aztán a kórokozók és kártevők, végül pedig az aszály állították újabb akadályok elé a termelőket. Mindez úgy, hogy a piacon közben a hiány miatti magas árak, illetve az import okozta árnyomás egyszerre volt jelen.
Fagy után betegség, majd aszály– a szezon három felvonása
A tél viszonylag hűvösen indult, de februárban egy erős hidegbetörés már rügykárokat okozott. A tavasz lassan és hűvösebben érkezett, ami önmagában még esélyt adhatott volna egy közepes évre, a virágzás azonban gyenge növekedési eréllyel zajlott. A döntő csapást a virágzás utáni, alacsony hőmérsékletű, „szállított” fagy mérte a terméskezdeményekre: több helyen -7 és -11 °C közötti értékek jelentek meg, amit kombinált fagyvédelemmel sem lehetett mindenhol kivédeni.
A fagyot hűvös, csapadékos május követte, ami erős moníliás és tafrinás nyomást hozott. A nyári fordulóban aztán az aszály kerekedett felül; a július–augusztusi csapadék eloszlása időben és térben is szélsőséges volt. Az aszályos periódus kedvezett a kártevőknek: több ültetvényben felszaporodtak a takácsatkák, és különösen kajsziban okozott gondot a csonthéjasok levélatkája (Aculus fockeui), amely fiatal ültetvényekben hajtásnövekedési leállást idézhet elő. Ahol a molyok ellen elmaradt a védekezés, ott hajtáskárosodás is társult a problémákhoz.
A kórokozók jelenléte a nyár derekára ugyan mérséklődött, de az aszály visszavetette a fák kondícióját, a kártevők pedig tartósabban a lombozaton maradtak. A szezon így nehezen kezelhető, folyamatosan változó helyzetképet adott: a fagy miatti terméskiesés, a kórokozók tavaszi lendülete és a nyári vízstressz együttesen határozták meg az évet.

Fagyvédelem, technológiai mozaik és költségek
A 2025-ös év egyik legfontosabb tanulsága, hogy egyetlen fagyvédelmi megoldásra építeni túl kockázatos. A termelők ott tudtak relatíve jobb eredményt elérni, ahol több technológiát kombináltak: megelőző fitotechnikai fogásokat (koronaalakítás, metszési időzítés), célzott ültetvényklímakezelést (füstölés, légkeverés, mikroöntözés), valamint gyorsan bevethető beavatkozásokat. A „jó termőhely” kérdése közben stratégiai jelentőségűvé vált: az alacsony fekvésű, hideglefolyásos területek kockázata az extrém tavaszok korában már nem vállalható a régi rutin szerint.
Gazdasági oldalról a kombinált fagyvédelem megtérülésének alsó küszöbét sok termelő 20% megmaradt terméshányad környékén látja. Ennél alacsonyabb rázkódást a rendszer és a pénzügyek egyszerre szenvedik meg. A 2025-ös tapasztalat azt üzeni: a kockázatkezelés (fagyvédelem, öntözés, víz- és tápanyag-gazdálkodás, rugalmas növényvédelmi stratégia) nem opció, hanem a termelés fenntarthatóságának feltétele. A növényvédő szeres lemosó kezelések – különösen kajsziban és őszibarackban – továbbra is a következő év védekezésének alapját adják; a kénes technológiák egyszerűen és hatékonyan segíthetik több atkafaj gyérítését.
Ahol az öntözés rendelkezésre állt, ott nemcsak a nyári vízstressz volt jobban kezelhető, hanem a fák kondíciója is stabilabb maradt – ez pedig ősszel az érett rügyek mennyiségében és minőségében köszön vissza.
Piaci hatások: drága áru, érzékeny kereslet
Piacilag a terméshiány magas felvásárlási és fogyasztói árakat hozott, de nem automatikusan eredményezett jobb jövedelmezőséget. A költségoldalt a fagyvédelmi és növényvédelmi ráfordítások, valamint az energia- és munkaerő-kiadások emelték meg, miközben az import – alacsonyabb árakkal – sok piacon árnyomást gyakorolt. A hazai gyümölcs iránt ugyanakkor erős maradt a bizalom: az íz- és aromaprofil, a frissesség és az ismert eredet sok fogyasztónál felülírta az árat. A kereslet ugyan érzékenyen reagált a drágulásra, de a minőségért hajlandó volt többet fizetni a piac.
A termelők számára mindez kettős üzenet: a hozzáadott értéket a megbízható minőség, a fajtaválasztás és a beltartalom adja, a „standard” piacon pedig a rugalmasság és a gyors reagálás dönt – a beszerzéstől a betakarításon át a logisztikáig.
Felkészülés a következő évre: rügyek, tápanyagok, alapkezelések
A 2025-ös terméshiány paradox módon kedvező rügydifferenciálódást ígér a következő évre – ha a vesszők és a rügyek beérését tudatosan segítjük. Ősz elején a makrotápok közül elsőként a nitrogén kapjon szerepet (visszafogott, fenntartó jelleggel), majd a vesszőbeérés fázisában a káliumé a főszerep. A mikroelemek közül a bór és a cink nélkülözhetetlen: a virágszervek kialakulásában és a rügyek fiziológiájában kulcsszerepet töltenek be.
A lemosó permetezések – időzítetten és körültekintően – a következő szezon alapvédelmét biztosítják kajsziban és őszibarackban is. Emellett érdemes áttekinteni az ültetvény fitotechnikai stratégiáját: a korona megnyitása, a terhelés finomhangolása, a termőegyensúly fenntartása mind hozzájárul ahhoz, hogy egy szélsőséges tavasz kevesebb kockázatot jelentsen. A kártevőhelyzet értékelését ne halasszuk tavaszra: a nyári megfigyelések és a csapdázási adatok alapján állítsuk sorrendbe a 2026-os veszélyeket, különös tekintettel az atkákat és a hajtáskárt okozó molyokat érintő programokra.
A 2025-ös szezon nemcsak a barackok számára volt túlélőtúra, hanem a termelőknek is. Az egyik oldalon a fagy, a betegségek és az aszály összeadódó hatása, a másikon a piac kettős arca: magas árak és importárnyomás. A tanulságok azonban egyértelműek. A jó termőhely kiválasztása, a kombinált fagyvédelem, az öntözés és a tudatos tápanyag- illetve növényvédelem együtt képesek csökkenteni a kockázatot. Aki képes ezeket a mozaikdarabokat egységes technológiai rendszerré szervezni, az nemcsak a következő tavaszt, hanem a következő évtizedet is felkészültebben fogadja.
SZERZŐ: KAPONYÁS ILONA
MezőHír Tudástár: Baracktermesztés 2025 – A kajszi- és őszibarack-termesztés számára a 2025-ös év extrém kihívásokat hozott: fagy, betegségek, aszály és piaci árnyomás sújtották az ültetvényeket, így a fagyvédelem, az öntözés és a tudatos növényvédelem váltak a siker feltételeivé.