Az idei nyár is megmutatta a klímaváltozás hatásait: a hosszan tartó aszály után heves zivatarok okoztak súlyos károkat az országban, a hőség pedig gyakran éjjel sem hagyott nyugodt pihenést. A felmelegedési trend pedig tovább folytatódik a következő évtizedekben is. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói a jövő kilátásait vizsgálták Európa különböző szélességi körei mentén.
A 35 °C feletti maximumhőmérsékletű napok száma Európa-szerte minden lehetséges klímaforgatókönyv szerint nő az évszázad végére, az ezzel járó hőterhelés és az újonnan megjelenő kórokozók pedig komoly egészségügyi kihívásokat hoznak. Az extrém meleg napok számának növekedése mind Magyarországon, mind Európában megfigyelhető jelenség.
Idén is lezajlott már egykét súlyos hőhullám hazánkban és Európa-szerte egyaránt. Ezek során a hazai napi hőmérsékleti rekord is megdőlt: július 7-én Dévaványán, július 26-án Sarkadon, illetve augusztus 10-én Körösladányban, ugyanis a HungaroMet Zrt. hivatalos adatai szerint ezeken a településeken 38,9 °C-ot, 41,3 °C-ot, illetve 39,9 °C-ot mértek. Az IPCC hatodik helyzetértékelő jelentésében használt CMIP6 klímamodell-szimulációk alapján a legsúlyosabb hőségekre jellemző forró napok (amikor a napi maximumhőmérséklet legalább 35 °C) számának további növekedése várható az évszázad végéig, bármely jövőbeli forgatókönyvet is vizsgáljuk.
A változások mértékét elsősorban az határozza meg, melyik szén-dioxid-kibocsátási forgatókönyv valósul meg: minél kisebb az a többletenergia, ami a Föld légkörében bennmarad – például az üvegházhatású gázok magasabb koncentrációja miatt, amelyek csökkentik a hő visszasugárzását az űrbe –, annál kevésbé emelkedik az extrém magas hőmérsékletek gyakorisága. Az elemzés során a következő lehetséges jövőképekkel számoltunk:
‑ a „zöld út” (SSP1-2.6), vagyis a legoptimistább forgatókönyv, amellyel a Párizsi Megállapodásban foglaltak betarthatóak,
‑ a „köztes út” (SSP2-4.5),
‑ a „rögös út” (SSP3-7.0),
‑ a „fosszilis út” (SSP5-8.5), ami a legpesszimistább, a jelenlegi kibocsátások fenntartásával számoló forgatókönyv.
Extrém hőség: kulcs a déli és keleti kitettség
Az emberi tevékenységből eredő hatásokon felül azonban fellépnek környezeti hatások is, melyek jellemzően az adott terület elhelyezkedéséből fakadnak. Ilyenek például:
‑ Az észak-déli, illetve kelet-nyugati elhelyezkedés: Európában az extrém magas hőmérsékletek gyakorisága és intenzitása jellemzően déli, illetve keleti irányban növekszik. Ennek oka az Egyenlítőtől való távolság csökkenése, illetve az óceánoktól való távolság növekedése (vagyis a kontinentális hatás erősödése).
‑ A tengerszint feletti magasság: adott szélességi kör esetén minél magasabban helyezkedik el egy adott terület, jellemzően annál kevesebb a forró napok száma.
A felsorolt hatások széles körű elemzésére a klímamodellek projekcióit három rögzített szélességi kör mentén vizsgáltuk Európában. Az elemzés középpontjában az 47,5°-os északi szélességi körhöz rögzített metszet áll, mely Magyarországon is áthalad. A további két metszet (42,5° és 52,5° északi szélesség) segítségével a nálunk várható változásokat további, eltérő földrajzi sajátosságokkal rendelkező európai területekkel hasonlítottuk össze.
Délen a kora ősz is felforrósodik
A 42,5°-os északi szélességi kör metszetére vonatkozó ábrákon a Dél-Európában várhatóan kialakuló forrósági viszonyok láthatóak. A déli kitettség miatt már a referencia-időszakban (1995–2014) is jelentős volt a forró napok havi gyakorisága – a balkáni területeken akár az egy hetet is elérte mind júliusban, mind augusztusban. Ráadásul a jövőre vonatkozó szimulációk alapján itt várható a legnagyobb növekedés is, 2100-ra akár 3–4-szeresére is emelkedhet ugyanezen hónapokban a forró napok száma. Így szinte a teljes hónap során elérheti a napi maximumhőmérséklet a 35 °C-ot, ha a pesszimista forgatókönyv valósul meg.
Az extrém növekedés várhatóan a szárazföldi területeket fogja jobban érinteni, különösen a Balkán térségét, ahol a délebbi elhelyezkedés miatt eleve melegebb klíma a jellemző, így a legsúlyosabb következményekre kell felkészülni.
A nyári gyakoriságnövekedés mellett egyre inkább megfigyelhető a májusra és szeptemberre is kiterjedő, egyre hosszabb hőségidőszak (ebben az értelmezésben azon napok összessége, amelyek definíció szerint forró napnak számítanak). Míg korábban egy-egy napot kivéve még Dél-Európában sem volt jellemző, hogy ebben az időszakban 35 °C fölé kúszna a hőmérő higanyszála, az évszázad végére akár egy hétre is megnőhet a forró napok száma szeptemberben.
Jelentős melegedés Közép-Európában, még forróbb nyár és szeptemberi hőség itthon
A 47,5°-os szélességi kör sávja a közepes szélességek várható helyzetét mutatja be. Ezen a metszeten az emberi tevékenység hatásai mellett a kelet felé növekvő kontinentális hatás, illetve az Alpok és a Kárpátok mérséklő hatása okoz területi különbségeket. A természeti hatások a múltbeli adatok alapján is jelentősek: a nyugati és hegyvidéki területeken havi átlagban 0–4 forró nap volt július-augusztusban. Ezzel szemben a Kárpátoktól keletre elhelyezkedő, alacsonyabb térszíneken akár 10–14 ilyen nap is előfordult a nyári időszakban.
Ehhez képest a század végére ezek a gyakorisági értékek akár 2–3-szorosára is nőhetnek ezeken a területeken, ráadásul várhatóan a hegyvidékeken is megjelennek a forró napok – bár jóval ritkábban, mint az alacsonyabban fekvő térségekben. Magyarországon is jelentős növekedést jeleznek a modellszimulációk, a fosszilis út megvalósulása esetén akár 11–13 nappal is megnőhet a forró napok száma júliusban és augusztusban egyaránt. Emellett várhatóan a forró időszak akár szeptemberre is kitolódhat, s a pesszimista forgatókönyv megvalósulása esetén ekkor közel 7 napon érheti majd el a 35 °C-ot a napi maximumhőmérséklet.
Északon is egyre gyakoribbá válhat a nyári forróság
Hasonlóan aggasztó lehet a helyzet a jövőben az északabbra elhelyezkedő területeken, ezeket az 52,5°-os szélességi kör sávjához tartozó eredmények mutatják be. A referencia-időszak (1995–2014) során lényegében nem fordult elő forró nap ezen a területen. Ennek oka, hogy a 35 °C-os küszöb túl magasnak bizonyult, a múltbeli legnagyobb hőhullámok esetén is csak elvétve emelkedett a hőmérséklet ezen érték fölé.
A 2081–2100-as időszakra ezzel szemben akár a 10–12 napot is elérheti nyáron a forró napok havi átlagos száma a legkeletebbre elhelyezkedő területeken. A növekedés mértéke folyamatosan emelkedik kelet felé haladva: ez az óceántól való távolság növekedésének, vagyis a kontinentális hatásnak az eredménye.
A klímaváltozás egészségügyi hatásai Európában
Az egyre gyakrabban előforduló extrém magas hőmérsékleteknek számos társadalmi-gazdasági szektorban negatív következményei vannak, például az egészségügyben, agráriumban vagy az energiaszektorban. Ezek közül most az egészségügyre vonatkozó hatásokat tekintjük át.
A hőség okozta többlethalálozás már most is jelentősnek tekinthető Európa-szerte. Becslések szerint 2023-ban 40.000, 2022-ben pedig 60.000 fölé emelkedett Európában kifejezetten az extrém magas hőmérsékletek okozta halálozás. Ráadásul a jövőre vonatkozó elemzések alapján ez a szám várhatóan tovább fog nőni a 21. században. Olyannyira, hogy a hőhullámok akár a legsúlyosabb környezeti veszélyforrássá válhatnak, főként a mediterrán térségben, illetve Közép- és Kelet-Európában, így Magyarországon is.
Emellett közvetett egészségügyi hatások is fellépnek. Ilyenek főként a megváltozott éghajlati viszonyok között újonnan megjelenő vagy a korábbihoz képest könnyebben terjedő fertőző betegségek. Ezeket a fertőzéseket olyan hordozók terjesztik, melyeknek az életkörülményeik javulását, életterük kiterjeszkedését hozhatja a klímaváltozás. Az átlagosan melegebb és ritkább, de intenzívebb csapadékot hozó klíma kedvez a hordozó szúnyogok, kullancsok, gombák elterjedésének. Így már Európában is megjelentek olyan betegségek, mint a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi-, dengue- vagy zikavírus-láz, illetve északon is elterjed a kullancsok által terjesztett Lyme-kór vagy vírusos agyhártyagyulladás.
Kisebb kedvező hatásként megemlíthető, hogy a szélsőségesen alacsony hőmérsékletek gyakoriságának csökkenésével az extrém hideg okozta többlethalálozás csökkenése várható. Ugyanakkor a hőség okozta halálozás növekedése várhatóan olyan jelentős lesz, hogy bőven ellensúlyozza ezt a csökkenést, így az év során nettó többlethalálozásra lehet számítani, már a „köztes út” megvalósulása esetén is.
Forrás: masfelfok.hu
Divinszki Ferenc földtudományi kutató, az ELTE TTK meteorológus mesterképzési hallgatója
Kis Anna, meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa
MezőHír Tudástár: szeptemberi kánikula – a klímaváltozás miatt a 35 °C feletti napok száma nő, a forróság szeptemberre is kiterjedhet, komoly agrár- és egészségügyi kockázatot okozva.
