A januári hó és eső hatására mintegy 70-90 mm csapadék jutott országszerte a földekbe, ami megnyugvással tölthette el a növénytermesztőket. Sőt, a február is csapadékosan indult, és így ez a hónap is közel ugyanannyi vízutánpótlással szolgált, ami még inkább növelte a biztonságérzetüket. Így nyugodtan értékelhették a gazdák az elmúlt évet, szövögethették az idei terveket, odahaza vagy éppen a nagyszámú szakmai programok szüneteiben, egymás között.
Kétségtelen, hogy a szakmai felkészülést segítő továbbképzések mellett a legnagyobb érdeklődésre az időjárási előrejelzések tartanak számot. Ezekből az derül ki, hogy az egyes évjáratokat főként az időjárási jellemzők határozzák meg, de természetesen a szakmai igényesség, a hozzáértés is döntő a termelés sikerét illetően. Minden bizonnyal ez utóbbiról – a szakmai alaposságról – szólnak zömében az előadások, hiszen aki magas technológiai színvonalon termel, azt kevesebb balsiker éri a kedvezőtlenebb időjárás során. Persze, a gazdálkodással összefüggésben év elején számos egyéb szempontot is érdemes mérlegelni és megfontolni, amelyek közül néhányat említünk…
A nemesítés költséges és nagy szakértelmet igénylő munka
Fajtaoltalmi díj a 2013. tavaszi vetéseknél
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. módosított törvény – az EU rendeleteinek megfelelően – szabályozza a növényfajta-oltalomból eredő díjigényt az alábbiak szerint:
„109/A.§ (1) A mezőgazdasági termelő – a hibridek és szintetikus fajták kivételével – a jogosult engedélye nélkül saját gazdaságában szaporítás céljából hasznosíthatja a betakarításból származó olyan terményt, amelyhez a meghatározott növényfajokhoz tartozó növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta vetőmagjának vagy vetőgumójának saját gazdaságában való elvetésével jutott hozzá. Ezek a tavaszi vetésűek közül: a tavaszi búza, tavaszi durum búza, tavaszi árpa, tavaszi tritikálé, tavaszi zab, lucerna, borsó, olajlen és a burgonya. E hasznosításra tekintettel a jogosultat méltányos összegű díjazás illeti meg.”
A visszavetett vetőmag – illetve az utántermesztett vetőgumó – utáni „díjfizetési kötelezettség nem terheli azt a mezőgazdasági termelőt, aki szántóföldi növénytermesztéssel 20 hektárnál – illetve burgonya esetében 1 hektárnál – kisebb területen foglalkozik növénytermesztéssel.”
Mindez természetesen csak emlékeztető, hiszen az elmúlt években ez a gyakorlat már érvényben volt…
Miért indokolt a fajtaoltalmi díj?
A piac, a fogyasztók igényeinek változása egyre gyorsabban követeli az újabb és nagyobb termőképességű növényfajtákat. A növénynemesítés azonban hosszú időt és komoly befektetést igénylő munka, hiszen pl. egy új, jó minőségű, bőtermő és betegségeknek ellenálló, a termesztési viszonyokhoz jól alkalmazkodó búzafajta nemesítése legalább 15 évig tart; sok különböző szakterületen jártas specialista munkája kell hozzá, és százmilliós befektetést igényel. Ezért a nagy szellemi és anyagi ráfordítással létrehozott fajtákat a tulajdonosok szabadalmakkal védik, a fajta használatáért díjat (licenc díjat) szednek a felhasználóktól, hogy a nemesítéssel, a fajtafenntartással, szaporítással kapcsolatos költségeik megtérüljenek.
Ellenőrzött vetőmagkészletek várják a termelőket
A rendszerváltáskor tulajdonképpen a teljes vetőmagszektor privatizációja lezajlott, a nemesítő intézeteké kivételével. Jelenleg a hazai intézetek szétaprózottan, különböző államigazgatási szervekhez tartoznak. Állami támogatásuk évről évre csökken, azonban a bürokratikus béklyó továbbra is fennmaradt. Az elavult szerkezet, a folyamatos bizonytalanság és az alulfinanszírozottság azt eredményezte, hogy bizonyos növényfajok nemesítésénél már csaknem behozhatatlan a hátrányunk a világ élvonalához képest. Amennyiben valós az a kormányzati cél, hogy az állami tulajdonban lévő nemesítő intézetek által létrehozott fajták a jelenleginél versenyképesebbek legyenek, akkor komoly erőfeszítéseket kell tenni a hazai nemesítés fejlődésének elősegítése érdekében.
Éppen ezért az oltalmazott fajták visszavetett vetőmagja utáni méltányos jogdíjfizetés nemcsak törvényi, hanem erkölcsi kötelesség is. A fémzárolt vetőmag használatának csökkenése és az állami támogatás lecsökkenése, vagy megszűnése következtében a nemesítés finanszírozása veszélyeztetetté vált. Jogdíjfizetés hiányában nem születhetnek meg a növekvő igényeket jobban kielégítő új, nemesített fajták, munkahelyek szűnnek meg. Ugyanakkor a fajták vetőmagjának ára megnövekedik, a hazai növénytermelés gazdaságossága, versenyképessége pedig károsodik.
A Gabonaszövetség is jelezte már korábban, hogy egyetért a fajtahasználati díjjal. Álláspontjuk szerint a gazdálkodók közvetett módon ugyan, de know how-t használnak, amit értelemszerűen nem lehet ingyenesen igénybe venni. A nagy, nemesítéssel foglalkozó cégek a befolyó összegekből fejlesztik tovább termékeiket. Már csak azért is szükség lenne az ellenőrzött, jogtiszta vetőmagok használatára, mert Magyarországon történelmi mélypontra zuhant a fémzáras minőség vetése, ami napjainkban kalászosoknál csupán a vetésterület 25%-át teszi ki. Ez már a feldolgozókat is érinti, hiszen rengeteg a minőségi és megbízhatósági probléma…
Mindenkit igény szerint kiszolgálnak fémzárolt vetőmaggal
Hibrid vetőmagoknál más veszély fenyeget
Még 2010-ben a Vetőmag Szövetség Kukorica szekciója rendkívül sikeres kampányt indított a hamisított hibridkukorica-vetőmagok ellen. A kampány folyamán sikerült minden érintett kisebb és nagyobb gazdálkodóhoz eljuttatni azt a tájékoztató jellegű felhívást, amely a hamisított vetőmagok felismeréséhez nyújtott segítséget.
A cél továbbra is a figyelem ébren tartása, hiszen a hamisítás az idei szezonkezdetben is reális veszély, ezért tudatosan figyelni kell az apró árulkodó jelekre.
A múlt évben több bejelentés is érkezett a napraforgó-vetőmagokkal kapcsolatban, így a kukorica mellett éppen ezért a hibridnapraforgó-vetőmag is hamisítás tárgya lehet. A csalódások és a minőségi hibák elkerülése érdekében javasolható, hogy a termelők kizárólag megbízható kereskedőtől, és számlára történő vásárlással szerezzék be hibridvetőmag-szükségletüket. Magyarországon – mint ismert – csak a jogszabályban lefektetett követelményeknek megfelelő, hatóság által ellenőrzött hibridkukorica- és -napraforgó vetőmagtételeket szabad forgalomba hozni! Ennek ellenére a hamisított vetőmagot akár teherautóról nagy tételben is árusíthatják, vagy kisebb vásárokon, piacokon „csomagtartóból” kínálják. A hamisított vetőmagot a vetőmag piaci áránál olcsóbban ajánlják, esetleg akciós, vagy megmaradt tételként tüntetik fel. A cégjelzéssel ellátott zsákok megtévesztésig hasonlíthatnak az eredetihez, ugyanakkor a hamis címke könnyen téphető, és a fémzárszám és/vagy a címkesorszám is hibás, az nem a címkén szereplő hibridet és vetőmagtételt azonosítja. A címkehamisítás – nem mellékesen – okirat-hamisításnak számít, de ezzel a csalók, úgy tűnik, a haszon reményében nem törődnek …
Technológiai és lélektani finomhangolással
Ha beköszönt a tavasz, és a földekre lehet menni, természetesen a legfőbb feladat a talajmunkák módjának helyes megválasztása. Minél kevesebb menetszámmal és a már sokszor emlegetett vízmegőrző talajművelési gyakorlattal kell magágyat készíteni a tavaszi vetésekhez.
A talajok vízmegőrzésére való törekvés akkor is fontos, ha a téli csapadék mennyisége esetleg elegendőnek tűnik a tavaszi munkák kezdetén. Ettől függetlenül minden évkezdetkor száraz évjáratra kell készülni, és a talajmunkákat ennek szellemében kell végezni! A tavaszi vetésű haszonnövények biztonságos „elindítása” ennek a munkának a függvénye.
A gazda csak akkor dőlhet hátra, és lehet néhány hétig elégedett, ha látja az egyenletes kelést, a dinamikus növényfejlődést. Ha ez sikerül, akkor utána sokkal nagyobb kedvvel fog hozzá a növényápolási és növényvédelmi munkákhoz, hiszen egyre közelebbinek és valószínűbbnek érzi egy jó termés betakarításának esélyét, a költségek megtérülését és a nyereségtermelés remélhető örömét.
A gazdálkodás – azon belül is a növénytermesztés – kockázati tényezői egyre növekvő mértékben jelentkeznek, amit a termelők visszajelzései megerősítenek. Az időjárási anomáliák tendenciózus változásaival, a piaci viszonyok hektikusságával szemben a termelői szféra egyetlen ellenszere az alapos szakmaiság, a szinte hiba nélküli technológiai fegyelem. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a szakmai rátermettség, a megfelelő termőföld, annak alapos ismerete, a korszerű technikai háttér, a helyes gazdálkodási gyakorlat, valamint egy hibátlan szemléletű, fegyelmezett költséggazdálkodás. Ezek együtt sikert, hiányuk gyakran kudarcot szül, de sajnos többszöri kudarc után már nincs esély az újrakezdésre a farkastörvények uralta gazdasági környezetben.
Persze, mindezt többnyire tudják is azok a gazdák, akik a „frontvonalban” vannak, de egy újabb gazdasági év kezdetén mégsem árt erről beszélni, olvasni, hiszen a gazdaember is gyarló. Néha túlértékeli önmagát, gazdaságának teherbíró képességét, esetleg rosszul méri fel a kockázatokat és az esélyeket. Talán ezért nem haszontalan felhívni a figyelmet az idei tervek átgondolásának fontosságára, a szakmai fogások egy utolsó finomítására, a minél nagyobb termelési biztonság megteremtése érdekében…
