A december eleji talaj világnapja apropóján az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet. A biokertészetek a Nébih által nyilvántartott, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, települési komposzttelepekről is rendelhetnek anyagot.
Az ökogazdálkodók és házikertészek egyik legsokoldalúbban hasznosítható anyaga a komposzt, amely a talajt, annak élővilágát és a termesztett növényeket egyszerre élteti. Az ÖMKi nemrég frissített, országos komposzt térképén a hobbikertészek és a nagyobb mennyiséget igénylő növénytermesztők is megtalálják a hozzájuk közel eső, zöldkomposztot előállító üzemeket. A talaj világnapjára megjelent videójukban pedig többféle komposztálási megoldásról is szó esik.
Milyen a jó komposzt?
A komposzt megfelelő nedvességű, hőmérsékletű és oxigéntartalmú (aerob) környezetben, szerves anyagok biológiai lebomlásának végeredményeként jön létre. A komposztálódás folyamata során létrejött anyag földszerű, humuszanyagokban és hasznos mikroorganizmusokban gazdag, melyet jellemzően talajjavítóként, tápanyag utánpótlás céljából és termesztőközegként használunk.
Az ÖMKi videójában Víg Vitália talajökológus mutatja be a kertjében alkalmazott komposztálási rendszereket. Kiskerttulajdonosokat és gazdákat egyaránt arra ösztönöz, hogy bátran vágjanak bele a komposztálásba: „Amit komposztálunk, az egyfajta erőforrás. Így is kéne tekintenünk rá! Amit nem tudunk elfogyasztani a konyhában, a lehullott avar, vagy bármiféle szerves maradék, az egy nyersanyag ahhoz, hogy valami csodálatos dolgot hozzunk létre” – fogalmaz a szakember.
Nagyüzemi komposzt a nagyobb igényekhez
Egyes termelési rendszerek, mint például a Jean-Martin Fortier nevéhez fűződő, világszerte népszerű biointenzív kertészkedés, egy komposzt-hangsúlyos módszer, melynek talajművelési módszertana nagy komposztmennyiséget igényel, különösen az ágyások kialakításakor. Az árutermelő kertészek ilyen jellegű igényeit a nagy terület és az intenzív módszerek miatt már csak a professzionális komposztáló üzemek tudják kielégíteni.
Az üzemi komposztálás során semmilyen természetidegen folyamat, beavatkozás nem történik, egyszerűen a nagyságrend, a folyamat szervezettsége és a gépesítés miatt nevezik ipari komposztálásnak. A települési komposzttelepeken lakossági, valamint kertészetek által leadott zöldhulladékot használnak fel, melyeket prizmákba hordva, aprítás, rendszeres nedvesítés és forgatás mellett komposztálnak. A komposzt megfelelő gondozása (víz és oxigén biztosítása) a lebontási folyamatokat jelentősen felgyorsítja, így akár 6–8 hónapon belül felhasználásra kész komposzt állítható elő.
Az ÖMKi komposzt térképén azok a komposzttelepek találhatóak meg, ahol kizárólag lakossági és közterületi gyűjtésből, esetleg más növényi termékek (pl. törköly) feldolgozásából származó anyagokból készülő komposztot állítanak elő. A gyűjteményben csak olyan telepek kapnak helyet, amelyek a NÉBIH nyilvántartásában szerepelnek és a termékük rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel.
„A térképen jól látszik, hogy egyes országrészekben még kevés a zöldkomposztot előállító és értékesítő üzem, holott azt érzékeljük, egyre nagyobb az igény a jó minőségű, nagy mennyiségű komposztra” – hívta fel a figyelmet Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi szaktanácsadási csoportjának vezetője. „Az elérhető mennyiség növelése mellett a minőségre is érdemes koncentrálnia a már működő telepeknek. A műanyag-szennyeződés például kritikus lehet a végtermékben. Látunk szerencsére jó példákat, mint amilyen a közterületi zöldhulladék gyűjtése, ahol szilárd falú konténerekbe gyűjtik a lombot, nyesedékeket, ágakat. A műanyagzsák kihagyása a gyűjtési rendszerből egy fontos fejlődési lehetőség az előállító üzemeknek” – tette hozzá a szakember.
