Sem a tavalyi aratás, sem a mostani nem hoz jó bevételt. A jövedelemszint az ötéves átlag körül van a mezőgazdaságban, a termelési kockázatok viszont az egekben. A német gazdálkodók azzal fenyegetőznek, hogy kiszállnak a termelésből. Mások a bővítés lehetőségét látják ebben a helyzetben.
Átlagos jövedelem párosul átlag feletti termelési kockázatokkal
Az előzetes számviteli adatok alapján a németországi mezőgazdasági vállalkozások nagyjából a nyereségük egyharmadát veszítették el a 2023/24-es pénzügyi évben. Az egyes régiókban és ágazatokban 29 és 52% között csökkent a termelés jövedelmezősége az Agrárkamarák Szövetsége szerint. Ez azt jelenti, hogy a kiugró termelői árakat hozó 2022/23 után az ötéves átlag környékére esett vissza a vállalkozások eredménye. A szövetség szerint a megkövetelt fenntarthatósági kritériumok ismeretében ez a jövedelemszint nem elegendő a tőkeképzéshez, amiből a beruházásokon túlmenően a megnövekedett termelési kockázatokat is fedezni kellene.
A júliusban kezdődött, 2024/25-ös gazdasági év sem ígér sok jót. A gyenge gabona- és repcetermés miatt tovább csökkenhet a termelés jövedelmezősége – vélekedik a szövetség. Ebből adódóan a vetőmagforgalmazók nyereségszintje sem lesz tartható. Ezzel szemben a növekvő nyerstejárak megfelelő nyereséget biztosítanak a tejtermelőknek azzal együtt, hogy a tavalyi profit nagyjából felével kell beérniük. A szőlő-bor ágazatban is 30–55%-kal esik vissza a termelés eredménye, de ebben a szektorban ez már sorozatban a második veszteséges évjárat lesz.
A bio szegmens stabilabbnak mutatkozik az egyéb ágazatoknál, mivel sokkal kevésbé ingadoznak az árak. A szövetség szerint a biogazdaságok nyereségesen működtek 2023/24-ben is, amit főként a kisebb inputanyag-igényüknek köszönhetnek.
40% feladná – 5% felvásárolná
Az eredményeket látva Németország közkedvelt szakportálja, az agrarheute.com online felmérést végzett az olvasói körében. Azt a kérdést tette fel nekik, hogyan akarnak reagálni a termelés csökkenő jövedelmezőégére? Az eredmény nem reprezentatív, de jól mutatja a gazdák csalódottságát.
A körkérdésre 1376 fő válaszolt, és a legtöbbjük, 40%-uk a gazdálkodás végleges feladásával fenyegetőzik. A válaszadók 25%-a a működési költségek lefaragását tervezi, 11%-uk pedig változatlan technológiával folytatná a gazdálkodást. Kevesen vannak, akik hatékonyságnövelő beruházással (7%), esetleg új növénykultúrákkal vagy termelési rendszerekkel reagálnának a megváltozott körülményekre (5%). Egy másik kiegészítő jövedelemforrást a válaszadók 8%-a keres, míg 5%-uk az üzemméret növelésében látja a megoldást.
Könnyen lehet, hogy azok, akik bővítenek, egyben a hatékonyságot is növelik és a költségeiket is csökkentik, de az ilyen online felmérésekben egy olvasó csak egy kategóriát, a legjellemzőbbet tudja megjelölni.
