Magyarország világviszonylatban is jelentős szereplőnek számít a gyorsfagyasztott csemegekukorica exportjában, az USA után még mindig a második helyen állunk. Ám a klímaváltozással lassan átalakulnak a piaci erőviszonyok, és egyre kiélezettebb a verseny. Az ágazat helyzetét rontja a jelenlegi finanszírozási környezet is.
Hová lett a magyar hűtőházak exportpiaci versenyképessége? Megtarthatjuk-e a vezető szerepet a fagyasztott kukorica piacán? – tette fel az életbevágó kérdéseket a növekedés.hu Losó Viktornak, a Mirelite Mirsa Zrt. vezérigazgatójának. A cégvezető elmondta, hogy a tavalyi aszályban a hazai hűtőipar nyersanyag-ellátottsága is megrendült, és emiatt nem tudták megfelelően kiszolgálni a vevőiket, akik így más forrásból kényszerültek pótolni a hiányt. Vagyis a hűtőipari termékek terén ugyanaz történt, mint legfontosabb búzapiacunkon, Olaszországban: ha nem jön a magyar áru, akkor alternatív beszállítók után néznek a vevők. Ez természetesen megnehezíti a piacra való visszajutásunkat is.
Drágán termelünk
Losó Viktor szerint a termelők tisztában voltak vele az idei szezont megelőző ártárgyalások során, hogy mekkora szüksége van a hűtőházaknak az alapanyagra, ami nem eredményezett jó alkupozíciót a gyárak számára. Így majdnem minden nyersanyag 15-20 százalékkal drágábban kerül be idén a feldolgozókhoz. Javít viszont az ágazat kilátásain, hogy idén rendkívül jó termés ígérkezik, és várhatóan túlkínálat alakul ki az alapanyagpiacon.
A magas nyersanyagáraknak azonban súlyos következményei vannak a hazai feldolgozók versenyképességére nézve, hiszen ilyen költségek mellett nem tudnak érvényesülni a nemzetközi piacokon. Emellett a tavalyi hiány is rontja a pillanatnyi helyzetüket. „Én a japán piacot emelném ki, ahol hosszas munkával jól kiépítettük a Mirelite Mirsa Zrt. piacát, a vásárlói igényeknek azonban csak a felét tudtuk kiszolgálni. Ennek következtében a partnereink a kínai beszállítók felé fordultak” – mondja a vezérigazgató. Európán belül is nehéz ilyen árszintek mellett érvényesülni – emeli ki a szakember. A magyar hűtőipari szereplőknek sajnos tovább romlott a versenyképességük.
Klíma és verseny
A klímaváltozás sem a mi kezünkre játszik. „A kukorica piacára az időjárás-eltolódás következtében olyan országokból is beléptek új versenytársak, ahol eddig nem termeltek kukoricát számottevő mennyiségben. Ilyenek Nagy-Britannia, vagy éppen Belgium, illetve a hozzávetőlegesen 8 évvel ezelőtt belépő Lengyelország folyamatosan növeli csemegekukorica-termelését.” Másrészt a hűtőipar jelentős forgóeszköz-igénnyel rendelkezik, hiszen az idén beérkező alapanyag költsége csak a jövő évi értékesítésekből térülhet meg. A jelenlegi kamatkörnyezetben azonban nagyon nehéz ezt a két időpontot hitelekkel áthidalni.
Viszont az energiaárak csökkenése már érzékelhető az ágazatban, igaz, ez is csak viszonylagos enyhülést jelent. Losó szerint 2022-höz képest konszolidálódás van, de 2-3 éves időtávon nézve még mindig többszörösére emelkedett árakat láthatni, mivel az energiakereskedők még mindig beárazzák a piaci bizonytalanságot, kockázatot. A cégvezető elmondása szerint a megemelkedett költségeket nem tudják érvényesíteni az eladási áraikban, sőt némely kiskereskedelmi lánc két évvel ezelőtti árakat igényel. A konzervágazat talán még a hűtőiparnál is nehezebb helyzetben van, mivel megjelent a magyar piacon a kínai konzervkukorica. „Kína kimondottan veszélyes ebben a kiélezett versenyben. Ennek az elsődleges oka, hogy a helyi cégek számára vannak olyan állami szubvenciók, amelyek nehezen összeegyeztethetőek a versenygazdaság feltételrendszerével” – mutat rá Losó.
Mi lesz később?
A hosszabb távú jövőt illetően a cégvezető nem túl optimista. Ha a klímaváltozás miatt a batátatermelés kerülne előtérbe a burgonya helyett, akkor ezt is lefagyaszthatnánk, ami viszont csak elősütve lehetséges. „Magyarországon jelenleg csak mi tudunk gyártani elsőütött, fagyasztott hasábburgonyát, de itt a megfelelő nyersanyaghiány gyengíti a termelést” – fogalmaz a cégvezető. A chipsgyártás ugyanezen bukott el Magyarországon. Ez az iparág csak nagy volumenben képes hatékonyan dolgozni, és hatalmas multicégek mozognak már ezen a piacon.
A mennyiségek biztosítása csak a feldolgozók és gazdálkodók szoros együttműködésével lehetséges. A gyár abban bízik, hogy a jelenlegi partnereit a meglévő termelési szerkezetük „bent tartja” az alapanyag-beszállítói szerepkörben, és így mindig meglesz a szükséges mennyiségük a feldolgozáshoz. Az már más lapra tartozik, hogy ez nemzetközi viszonylatban mennyire méret- és költséghatékony működést jelent. A hűtőiparban már a lét a tét. Most csak azok maradhatnak talpon, akik a korábbi években tartalékokat képeztek – összegez Losó Viktor.
Lásd még a témában cikkeinket:
Zöldség: a hazai és exportpiac is várja a szektor fejlesztését
Leszerződünk borsóra, csemegekukoricára?
