Meg kell találni a kényes egyensúlyt az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, a versenyképességi és gazdasági szempontok között – az idei Keszthelyi Növényvédelmi Fórum ezt az egyre nehezebb és egyre kényesebb feladatot tűzte a zászlajára.
Az uniós „zöld” törekvések aránytalan következményekkel járnának
Az agrárkormányzat egyetért a fenntartható növényvédelem megvalósításával, a környezeti terhelés csökkentésével, a növényvédőszer-használatból fakadó kockázatok mérséklésével – szögezte le Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon.
A háromnapos keszthelyi rendezvényen gyakorlati és kutatóoldalról több mint 60 előadás hangzott el, de a legnagyobb visszhangja valószínűleg a hatóanyag-kivonásoknak, a zöldtörekvéseknek volt. Magyarország azt szorgalmazza, hogy a kémiai növényvédő szerek használatával és kockázatával kapcsolatos kötelező nemzeti célértékek meghatározásánál vegyék figyelembe a tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit. Itthon évek óta az uniós átlag alatti a növényvédőszer-használat mértéke 1 hektárra vetítve: 2020-ban például az uniós átlag hatóanyagban kifejezve 2,1 kilogramm volt hektáronként, míg ez a szám Magyarországon 1,7 kilogrammot tett ki eddig is. Az uniós zöldtörekvések épp ezért aránytalan következményekkel járnának, ráadásul még arról sem készültek hatástanulmányok, hogy a felvetett hatóanyag-kivonások milyen élelmiszer-áremelést generálnának az unióban.
Új utak a növényvédő szerek engedélyezési eljárásában
A növényvédelem, vagyis a károsítók elleni védekezés összetett, bonyolult feladat, amelynek eredményes, hatékony és biztonságos alkalmazásához mind elméleti, mind gyakorlati ismerek alkalmazása szükséges. Az integrált növényvédelem követelménye már jogszabályi kötelezettség, vagyis a növényvédelem nem a növényvédő szerek alkalmazásával kezdődik, sőt, minden egyéb eljárás prioritást élvez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kémiai készítmények már nem szükségesek. Az integrált növényvédelem alapján sem tilos a növényvédő szerek használata, sőt! A növényorvosnak fel kell ismernie azt a helyzetet, amikor be kell avatkoznia növényvédő szerrel – ha másért nem, azért, hogy a károsítók következő generációja ne szaporodjon annyira fel, hogy már nem lesz kielégítő hatékonyságú egy nem növényvédő szeres védekezési eljárás.
A kémiai szereket tehát nem felejthetjük még el, de alkalmazásuk körültekintést, szaktudást igényel. És ez nem a tábla sarkán kezdődik, hanem sokkal hamarabb; a növényvédő szerek forgalomba hozatali szabályozásánál. Csak olyan készítmények kerülhetnek kereskedelmi forgalmazásba és felhasználásra, amelyek előírásszerű használata nem jelent elfogadhatatlan kockázatot a környezetre, a fogyasztóra és a felhasználóra. Ennek a kockázatnak az azonosítása nem egyszerű, erre hivatott az engedélyezési eljárás, amely szigorúságával élenjáró Európában. Ezzel együtt az engedélyezés Európa-szerte látványosan lassú folyamat, szinte nincs olyan tagállam, amelyik határidőre el tudja látni a feladatokat. 2022 nyarán viszont módosult az élelmiszerlánc felügyeletéről szóló törvény, ami lehetővé tette az engedélyezési eljárás piaci alapon történő szervezését, melynek részleteiről Jordán László tartott szemléletes előadást a fórumon. A változás hatására több profitorientált vállalkozás is elkezdett foglalkozni ezzel a feladattal, jelenleg az előkészületi munkák zajlanak, és rövidesen megindul egy új, piaci alapú értékelési rendszer. Így Európában elsőként Magyarországon valósul meg a piaci körülmények között történő növényvédőszer-értékelés úgy, hogy megfelelő garanciákat kell biztosítani a pártatlanság és szakmai alaposság tekintetében.
Egyelőre két, egymástól független vállalkozás kötött megállapodást a Nébihhel, és mindkettő kezdeményezte az akkreditált státusz odaítélését a Nemzeti Akkreditációs Hatóságnál.
Jelenleg még nincs elfogadott eljárásrend, az alapok azonban – törvényi szabályozás alapján – adottak:
- a növényvédőszer-engedélyezés közigazgatási eljárás,
- a kérelmet a Nébih részére kell megküldeni,
- a Nébih továbbítja a dokumentációt a külső értékelő szervezetnek,
- az értékelő a Nébih részére küldi meg az elkészült anyagot, – a külső értékelő cég közvetlenül is kapcsolatban lesz a kérelmezővel.
Az új rendszerben várhatóan felgyorsulnak a növényvédőszer-engedélyezési eljárások, és az engedélyesek számára tervezhetővé válik a folyamat, ami talán még a gyorsaságnál is fontosabb. Ugyanakkor a Nébih megtartja az értékelési tevékenységét, és a hatóságnál maradnak olyan eljárások, amelyek növényvédőszer-értékelést igényelnek ugyan, de nem kifejezetten engedélyezési célúak (hatósági eljárások támogatása, stratégiai vagy egyéb döntések előkészítéséhez nyújtott szakmai támogatás). Magyarország ismét úttörő szerepet vállalt, piaci alapú értékelés ugyanis még nem működik más tagállamban. Nagy figyelem övezi a kezdeményezést a gyártók, a szakpolitikai döntéshozók és a társadalom, illetve a zöldszervezetek részéről is.
Őszintén a peszticidrezisztenciáról
Egyre gyakrabban hangzik el a kérdés, hogy mi fog történni, ha kifogyunk a növényvédő szerekből. Dr. Kiss Levente, az ausztrál USQ akadémikusa online jelentkezett be a keszthelyi konferenciára, előadását pedig a sokakat foglalkoztató rezisztenciáról tartotta. A peszticidrezisztencia örökletes, genetikailag rögzült, stabil változást okoz a célszervezetek esetében – hangsúlyozta az akadémikus. Ez azt jelenti, hogy a célszervezetek (gyomok, kórokozók, kártevők) kimutathatók lesznek a DNS-ben is, legfeljebb eltérő mértékben.
A peszticidrezisztencia szintjei:
- érzékenység: a kezelések hatékonysága kifogástalan,
- lecsökkent érzékenység: a kezelések hatékonysága esetleg észrevehető módon lecsökken. Olykor magasabb dózisban alkalmazva az adott peszticid még 100%-os védelmet tud nyújtani,
- rezisztens: a peszticid teljes hatástalansága.
A rezisztencia érinti a termékfejlesztőket és növényvédőszer-forgalmazókat, a kutatókat, a termelőket, a növényorvosokat, az engedélyező hatóságokat és nem utolsósorban a fogyasztókat. Ausztráliában a téma erősen foglalkoztatja a szakmát, fungicidrezisztenciával foglalkozó munkacsoport alakult, és az aktuális rezisztenciaelemzési eredmények online mindenki számára elérhetőek. Miután a fejlesztések folyamatosak, a növényvédő szerek kombinációban kerülnek forgalomba, az akadémikus szerint attól nem kell tartanunk, hogy kifogynánk a lehetőségekből, de az tény, hogy együttműködésre és integrált növényvédelemre van szükség.
A már hagyományokkal rendelkező fórum gyakorlati bemutatóval kezdődött – ahol az ABZ Drone Kft. munkatársai elméleti és gyakorlati tudnivalókkal is felvértezték az innovatívabb gazdákat –, és szinte a gyakorlattal is zárult. Ugyanis a termelésben dolgozó, gazdálkodó vagy szaktanácsot adó növényorvosok a hatóság képviselői felé konkrét kérdéseiknek és aggodalmaiknak is hangot adtak akár a fenntarthatósággal, akár a drónos növényvédelemmel kapcsolatban. A háromnapos rendezvény plenáris előadásainak és szekcióinak további előadásaiból az év során a MezőHírben további publikációkat jelentetünk meg.
Sándor Ildikó
