Augusztusi lapszámunkban, a keszthelyi burgonya növényvédelmi tanácskozásról szóló írásunkban jeleztük, hogy a növényvédő szerek engedélyeztetésének aktualitásairól Tőkés Gábor által tartott előadást egy következő számunkban ismertetjük. Az előadó kérésünkre összefoglalta az elhangzottakat. Írásából kiderül, hogy a termesztők által tapasztalt választékcsökkenés a növényvédő szerek terén a burgonya esetében is érzékelhető.
A növényvédőszer-engedélyezés rendszere határozza meg, hogy milyen hatóanyagok, és ebből következően mely készítmények használhatók fel az EU tagállamaiban. A hatóanyagok engedélyezése és felülvizsgálata EU-hatáskör, ennek alapján változik az engedélyezett hatóanyagokat tartalmazó ún. pozitív lista. A követelmények szigorodása miatt az egységes szerengedélyezési rendelet 2011-es életbe lépése óta évről évre csökken a pozitív listán lévő hatóanyagok száma. Azok a hatóanyagok, amelyek az ún. ’elfogadható kockázat’ feltételeit nem teljesítik, vagy valamely veszélyes tulajdonságuk miatt a kizáró kritériumok alá esnek (pl. karcinogén, mutagén vagy reprotoxikus hatásúak), nem maradhatnak használatban.
Romló tendenciák, emlékezetes visszavonások
2011-ben 15 hatóanyagot vont ki az EU, köztük olyan széles körben használtakat, mint pl. a metil-bromid, acetoklór, propizoklór. A következő években ennél kevesebb, de növekvő tendenciájú visszavonásra került sor. Így nem használhatók ma már a karbendazim, izoproturon és linuron tartalmú készítmények sem. Az originális szerek gyártói már nem tudnak lépést tartani a visszavonásokkal és a szigorodó követelményekkel, így sokkal kevesebb új hatóanyag jelenik meg, mint amennyi eltűnik a piacról. A mégis viszonylag nagy számban jelentkező új készítmények elsősorban a meglévő anyagok új formulációit, kombinációit, vagy legtöbbször generikus gyártók által piacra dobott változatait jelentik.
Külön említést érdemel azoknak a hatóanyagoknak a sorsa, amelyek esetében nemcsak szakmai, hanem politikai háttérrel, a sajtó, a környezetvédők és a politikusok véleményével is kell számolni.
Jellemző erre a glifozát helyzete. E hatóanyag felülvizsgálata során – a rendelkezésre álló több ezer oldalnyi régi és újabb vizsgálatok értékelésével – a jelentéstevő Németország és ezt követően az EFSA is (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) biztonságosnak ítélte meg a hatóanyagot. Ennek alapján további 15 éves jóváhagyást kellett volna kapnia.
Ehhez képest 2015 márciusában a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) monográfiájában „valószínű rákkeltő”-ként minősítette a glifozátot, ami az európai besorolás szerint 1B kategória, vagyis kizáró kritérium (nem kerülhet engedélyezésre).
Az EU-tagállamok Németország vezetésével újra átvizsgálták a toxikológiai fejezetet. 27 tagállam szakértői azon a véleményen voltak, hogy a vizsgálatok kizárják a karcinogén hatást.
A politikai hullám azonban akkora lett, hogy Franciaország, Olaszország és Hollandia a megújítás ellen szavazott, sőt még a hatóanyagot értékelő Németország is tartózkodott, ennek következtében nem lehetett megújítani a hatóanyag engedélyét.
Többszöri sikertelen szavazási kísérlet után az Európai Bizottság (COM) saját hatáskörben döntött a glifozát legkésőbb 2017 végéig történő meghosszabbításáról abból a célból, hogy a veszélyes anyagok besorolásáért felelős intézet, az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) mondja ki a végső szót a rákkeltő hatás, a karcinogenitás kérdésében. Közben a tagállamok egyetértésre jutottak abban, hogy a jó néhány glifozát készítmény segédanyagát képező, és toxikológiai szempontból kockázatos polietoxilált faggyúamint (tallow-amine) betiltják, és az ezt tartalmazó készítményeket a tagállamok kivonják a piacról. Ez Magyarországon is megtörtént, 59 engedélyből 24 került visszavonásra 2017. május 31-i türelmi idővel. Az ECHA 2017. március 15-én megállapította, hogy a glifozát nem rákkeltő. A döntés alapján ez év őszén szavaznak újra a tagállamok, de a politikai szempontokat ezúttal sem lehet kizárni. Ennek azért lesz nagy jelentősége, mert az Európai Bizottság közölte, hogy ha a tagállamok nem tudják biztosítani a szavazásnál a szükséges többséget, akkor a Bizottság nem szándékozik saját hatáskörben felvállalni a döntés felelősségét.
A méhvonzó kultúrákban történő csávázás betiltásának feloldása nem várható
Az EU által 2013-ban korlátozott neonikotinoid csávázószerek (klotianidin, tiametoxam, imidakloprid) története ugyancsak nem nélkülözi a politikai szempontokat. A méhvonzó kultúrákban történő csávázás betiltásának feloldása nem várható, sőt valószínű, hogy a három hatóanyag legföljebb növényházi (zárt termesztésű) felhasználási engedélyt kaphat a jövőben. A döntést egy olyan vizsgálati módszertan alapján kívánják meghozni, amely a szakemberek körében erősen vitatott, és a tagállamok közti egyet nem értés miatt hivatalosan el sem lett fogadva.
A neonikotinoidok fontos területeken történt betiltása óta egyébként kétszeresére nőtt a permetező rovarölő szerek, és ezen belül háromszorosára a méhekre kockázatos klórpirifosz felhasználása, miközben a méhegészségügyi helyzet javulása nem látható – így a korlátozást joggal nevezhetjük kontraproduktívnak.
A neonikotinoidok fontos területeken történt betiltása óta kétszeresére nőtt a permetező rovarölő szerek felhasználása
Mi várható a burgonyában?
A burgonya növényvédelménél egyre komolyabb problémát jelent a burgonyabogár elleni védekezés. A piretroidok hatása nem megfelelő, ellenük a rovarok már erős ellenállást mutatnak.
Jelenleg még használható a II. kategóriás imidakloprid – a fent említett várható újabb korlátozásokig. Javaslat érkezett az acetamiprid dózisának emelésére, ennek megvalósíthatósága még vizsgálat alatt van. Különösen súlyos a helyzet a házi kerti termesztésben, mivel a III. kategóriájú szerek körében nincs megfelelő hatékonyságú termék. Emiatt a növényvédelmi hatóság úgy döntött, hogy a spinozad hatóanyagú és III. kategóriás SpinTor készítményt burgonyára is engedélyezi 2017. júniustól.
A termesztők számára a gumócsávázás kérdése sem kielégítően megoldott. A gomba- és rovarölő hatású Prestige készítmény engedélye 2015-ben lejárt. Jelenleg még engedélyezett a gombaölő hatású klórtalonil, de a hatóanyag ez év őszén megújítandó, és ennek kimenetele bizonytalan. Nehéz lesz a tiram engedélyének megújítása 2018-ban egyes tulajdonságai miatt, és 2018-ban esedékes a herbicid metribuzin felülvizsgálata is, aminek eredménye szintén nem megjósolható. A megoldás néhány meglévő készítmény kiterjesztése lehet burgonyára, de ennek feltétele, hogy a megfelelő vizsgálatokat a gyártók rendelkezésre bocsássák.
Az aktuálisan felhasználható készítményekről a NÉBIH honlapján az engedélykeresőben lehet tájékozódni:
Szerző: Tőkés Gábor • NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
