Magyarországon az utóbbi évtizedben visszatérő szerencsétlenség a meleg februárokon meginduló gyümölcsfák márciusi elfagyása. Ehhez képes Dél-Olaszországban már most virágzanak a kajszi- és őszibarack-ültetvények… Az ismétlődő fagykár más okból is súlyos tendencia.
Elég egy éjszaka
Az utóbbi évek egyik legaggasztóbb klímaváltozási fejleménye, hogy a rendkívül enyhe februárokra kőkemény és sokszor tartós fagyok érkeznek márciusban (sőt, akár még áprilisban is). A tél végén rügyezésnek, aztán virágzásnak induló korai barack- és szilvafélék tulajdonosai pár óra, akár egyetlen éjszaka alatt katasztrofális károkat szenvedhetnek el. A védekezésnek sokféle módja van ugyan, ha kisugárzó hidegről van szó, de a sokórás szállított fagyokkal szemben lényegében nincs érdemi ellenszer.
A kárenyhítés ezt már alig tudja kezelni
Ráadásul, mivel évek óta visszatérő problémáról van szó, ez már a kárenyhítést is érinti. Miután a mezőgazdasági károk alapját a korábbi évek teljesítménye adja, a termelő egymásra épülő negatív következményekkel találja magát szemben a gyakori és kiterjedt káresemények, a biztosítás hiánya és ennek következtében lefeleződött elérhető kárenyhítési juttatás miatt. Vagyis az ismétlődő mezőgazdasági káreseményeknél a mai kárenyhítési rendszer egyszerűen nem alkalmas arra, hogy megoldja a termelő problémáját. Ezért tapasztalható, hogy a biztosítók is óvatosan kihátrálnak ebből a szegmensből, és az állam sem képes korlátlanul egymaga mindent megoldani.
A fajtavál(asz)tás nem elég a megoldáshoz
Más országokban óriási nemesítési és kísérleti programok indultak az adott régió változó környezeti viszonyaihoz jobban alkalmazkodó és kiváló minőségű gyümölcsfajták, termesztéstechnológiák kifejlesztésére. Nálunk a rendszerváltás után magára maradt és mára leépült a gyümölcs-fajtanemesítés, kutatás-fejlesztés. A FruitVeB tavaly azt nyilatkozta: fontos lenne a hazai gyümölcstermesztés szakmai hátterének biztosításában a gyümölcstermesztési kísérleti állomások megléte, ahol fajtaadaptációs és alanyvizsgálatokat, termesztési rendszereket és termesztéstechnológiai elemeket lehetne vizsgálni, hogy a megfelelő fajtákat lehessen termeszteni itthon. A FruitVeb szerint viszont a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz nem elég a fajtaválasztás, fontos a gyümölcsültetvények fagyvédelme, a termésveszteségek mérséklése is.
Délen még fagyvédelem sincs, mert eddig nem kellett…
Hogy a klímaválság nemcsak nálunk gond, arra bizonyíték az, ami most Dél-Olaszországban történik. A fagyok hiányával és az enyhe télben, az akár a 20°C-os napi csúcsot is meghaladó melegben Bari környékén virágozni kezdtek a kajszi- és őszibarack-ültetvények. Ez csaknem két héttel korábban következett be, mint tavaly, és félő, hogy az egyre gyakrabban érkező márciusi fagyok komoly károkat okoz az ültetvények korai fajtáinál. Ráadásul az olaszoknál nincsenek korszerű fagyvédelmi megoldások, mert eddig sosem kellettek. Korai virágzást jelentettek a sokkal északabbra fekvő Toszkánából is, ahol már tavaly is 70 százalékos, 250 millió eurós terméskiesést okoztak részben a márciusi, de főleg az áprilisi fagyok.
