A Föld éghajlata továbbra is rekordsebességgel melegszik, és a jelenlegi kibocsátási trendek mellett akár már 2030 körül átlépheti a nemzetközi klímapolitika szempontjából kulcsfontosságú 1,5 Celsius-fokos felmelegedési határt – derül ki a globális klímaváltozás indikátorairól készült legfrissebb tudományos jelentésből.
A több mint 70 kutató közreműködésével készült elemzés szerint az emberi tevékenység okozta felmelegedés mértéke 2025-re elérte az 1,37 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben a kibocsátások nem csökkennek jelentősen, a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5 fokos cél elérhetetlenné válhat.
Minden rekord megdőlt
A jelentés szerint a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás tavaly minden korábbi rekordot megdöntött. A légkörbe kerülő szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid mennyisége folyamatosan növekszik, elsősorban a fosszilis energiahordozók használata miatt. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi folyamatok következtében egyre több hő reked meg a légkörben, ami tovább gyorsítja a felmelegedést.
Különösen aggasztó, hogy a világ úgynevezett szén-dioxid-költségvetése gyorsan fogy. Ez azt mutatja meg, mennyi szén-dioxidot bocsáthat még ki az emberiség ahhoz, hogy a globális felmelegedés az 1,5 fokos határ alatt maradjon. A tudósok számításai szerint a jelenlegi kibocsátási szint mellett ez a keret mindössze három éven belül kimerülhet.
A felmelegedés egyik legfontosabb mutatója a Föld energiaegyensúlyának változása. Ez azt jelenti, hogy a bolygó több energiát nyel el a Naptól, mint amennyit visszasugároz az űrbe. A jelentés szerint ez az egyensúlyhiány az elmúlt évtizedekben több mint kétszeresére nőtt, ami rekordgyorsaságú felmelegedést eredményez.
Folyamatosan nő a tengerszint
A folyamat következményei már most is jól érzékelhetők. Az óceánok hőmérséklete emelkedik, a jégtakarók olvadnak, a permafroszt egyre nagyobb területeken enged fel, miközben a tengerszint is folyamatosan nő. A mérések szerint a globális tengerszint 1901 óta már mintegy 23 centiméterrel emelkedett, és a növekedés üteme gyorsul.
A kutatók a tengeri hőhullámok gyakoribbá válására is felhívják a figyelmet. Az ilyen események száma az elmúlt három évtizedben többszörösére nőtt, ami jelentős károkat okoz a tengeri ökoszisztémákban és a halállományokban. Az óceánok állapota ugyanakkor a globális időjárási rendszerek működésére is hatással van.
Komoly kihívás a mezőgazdaságnak
A szárazföldi területeken szintén egyre gyakoribbak a szélsőségek. Az elmúlt tíz évben az átlagos maximumhőmérsékletek jelentősen emelkedtek, ami fokozza a hőhullámok, az aszályok és az erdőtüzek kockázatát. Mindez komoly kihívás elé állítja a mezőgazdaságot is, hiszen a termelés egyre kiszámíthatatlanabb körülmények között zajlik.
A szakértők szerint a klímaváltozás hatásai már ma is érzékelhetők az élelmiszer-termelésben, a vízgazdálkodásban és a természeti ökoszisztémák működésében. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a tudományos közösség szerint az elmúlt évtized felmelegedésének szinte teljes egésze emberi tevékenységre vezethető vissza.
A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kibocsátások csökkentésére rendelkezésre állnak a szükséges technológiák. A megújuló energiaforrások terjedése, az energiahatékonyság javítása és az elektrifikáció gyorsítása érdemben mérsékelheti a klímaváltozás ütemét. A kutatók szerint a következő néhány év meghatározó lesz abból a szempontból, hogy sikerül-e elkerülni a legkedvezőtlenebb forgatókönyveket.
Forrás: Euronews.com
A témában ez a cikkünk is érdekelni fogja: A klímaváltozás átrendezi a mezőgazdaságot
MezőHír Tudástár: 1,5 fokos felmelegedési határ – Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési határ a globális átlaghőmérséklet iparosodás előtti szinthez viszonyított emelkedésének klímapolitikai küszöbe, amelynek tartós átlépése növeli az aszályok, hőhullámok, tengerszint-emelkedés és mezőgazdasági termelési kockázatok valószínűségét.
Cég/terméknév: nincs konkrét cég/termék
