Egyre élesebb vita bontakozik ki az EU-ban a kiskereskedelmi láncok és a nagy élelmiszeripari gyártók között. Az uniós versenyképességi tanács ülésén több tagállam is arra kérte az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel az úgynevezett területi ellátási korlátozások (Territorial Supply Constraints – TSC) ellen, amelyek szerintük torzítják a belső piac működését és hozzájárulnak az élelmiszerárak közötti különbségekhez. A kérdés túlmutat a márkás termékeken: a vita végén az agrár-élelmiszerlánc teljes szerkezete is átalakulhat.
Ugyanaz a termék, mégsem ugyanaz
A kiskereskedelmi érdekképviseletek régóta azt állítják, hogy egyes nagy gyártók mesterségesen „lezárják” a nemzeti piacokat. Azonos gyártósoron készült termékeknél eltérő csomagolást, színt vagy jelölést alkalmaznak, ami megnehezíti a határokon átnyúló beszerzést. Így a láncok nem tudják az olcsóbb tagállami forrásból beszerezni ugyanazt az árut, ami fenntarthatja az árkülönbségeket.
A gyártói oldal szerint azonban az egységes piac nem jelent egységes költségszintet. A 27 tagállamban eltérő adózási, logisztikai és szabályozási környezet működik, ami természetes módon árkülönbségekhez vezet. Az iparági szervezetek szerint a kereskedelmi koncentráció – vagyis a nagy áruházláncok erős alkupozíciója – is torzítja az árképzést.
Politikai nyomás a Bizottságon
Ausztria több tagállammal együtt hivatalosan is sürgette a Bizottságot a területi ellátási korlátozások visszaszorítására. Stéphane Séjourné iparügyi biztos elismerte, hogy a probléma az élelmiszerláncot is érinti, ugyanakkor óvatosságra intett a túlszabályozással kapcsolatban. A parlamentben korábban már szigorították a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályokat, most azonban az árkülönbségek kérdése került fókuszba.
Az Európai Parlament 2024-ben elfogadott állásfoglalása szerint a belső piac hatékony működése alapfeltétele a versenyképességnek, és indokolatlan korlátozások nem torzíthatják a kereskedelmet.
Magyar mezőgazdasági vonal: miért nem mindegy?
A magyar agrárium szempontjából a vita nem elméleti. A hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság erősen exportorientált: a KSH adatai szerint Magyarország agrár- és élelmiszeripari exportja 2024-ben meghaladta a 13 milliárd eurót. Az EU-n belüli piac
kulcsfontosságú felvevőterület.
Az agrárium számára a legfontosabb kérdés az, hogy a vita végén stabilabb és átláthatóbb élelmiszerlánc jön-e létre – vagy a költségnyomás ismét a termelőknél csapódik le.
Forrás: euactiv.hu
MezőHír Tudástár: Területi ellátási korlátozások (TSC) – Olyan gyártói gyakorlat az EU belső piacán, amely csomagolási, jelölési vagy szerződéses eltérésekkel korlátozza a határon átnyúló beszerzést, fenntartva a tagállami árkülönbségeket; hatása az élelmiszerlánc versenyképességére, az agrárexportra és a termelői árak alkupozíciójára is kiterjed.**
