A mezőgazdasági üzemek a termelés fenntartásához különböző kommunális területeket, belső úthálózatokat, tárolótelepeket és raktárakat működtetnek. Ezek tisztán tartásához speciális műszaki eszközökre és gépekre van szükség. Az alkalmazott berendezések több típusa nemcsak a mezőgazdasági üzemi környezetben, hanem ipari létesítmények, telephelyek és közterületek karbantartásában is hatékonyan használható.
Kommunális területek karbantartásának gépei
A mezőgazdasági üzemek telephelyeihez kapcsolódó kommunális területek – árokpartok, útszegélyek, gyepes felületek – karbantartására kisebb területeken erősített kivitelű, belső égésű motorral hajtott magajáró gépek alkalmazhatók. Ezek erőforrása általában négyütemű, OHV-vezérlésű benzinmotor. A kisebb teljesítményű gépek hajtásátvitele esetében a motor főtengelyéhez kúpos tengelykapcsolón keresztül csatlakozik a függőleges tengelyű, lengőkéses vágószerkezet (1. kép).
A nagyobb teljesítményű gépeknél a fogó- vagy forgórészek hajtása már hajtóműveken keresztül valósul meg, és a kétkerékhajtású kivitelek mellett négykerék-meghajtású változatokat is kialakítottak.
A nagyobb kiterjedésű kommunális területek karbantartására könnyű, univerzális traktorokkal üzemeltethető, vízszintes tengelyű szárzúzók alkalmazhatók. Az útszegélyek és árokpartok ápolására szolgáló szárzúzó berendezések az üzemeltető traktor hátsó hárompont-függesztő berendezéséhez csatlakoztathatók, a meghajtást pedig a TLT-tengelyről kapják kardántengelyen keresztül. A bonyolultabb kialakítású változatok gémszerkezettel kapcsolódnak a hárompont-függesztéshez. A gémszerkezet hidraulikus emelőrendszerének, valamint a lengőkéses kaszaszerkezetet meghajtó hidromotornak a működtetéséhez külön hidraulikus rendszert alakítottak ki.
Betonfelületek tisztítása magajáró seprőgépekkel
Az utak, kisebb szabadtéri betonfelületek és beltéri felületek tisztántartása kis geometriai méretű magajáró seprőgépekkel végezhető el (2. kép).
(fotó: Dr. Kelemen Zsolt)
Ezek a berendezések elektromos meghajtásúak; munkaszélességük 700–1000 mm, az elektromotor feszültsége 24 V, teljesítményük 850–1200 W, munkasebességük 6,0–6,5 km/h, óránkénti területteljesítményük pedig 7500–8000 m². A szennyezőanyagot 70–100 dm³ térfogatú tartály gyűjti össze.
A külterületi utak, nagyobb külső területek és telepi betonfelületek tisztítására különböző seprőadaptereket fejlesztettek ki. Ezek a seprőszerkezetek rendkívül széles munkaszélesség-tartományban érhetők el, és a kis traktoroktól kezdve a középnehéz univerzális traktorokig, valamint traktoros vagy magajáró rakodógépek különböző függesztőberendezéseihez vagy gémszerkezeteihez is csatlakoztathatók (3. kép).
Seprőhengerek felépítése és működése
A mezőgazdasági üzemekben alkalmazott seprőhengerek különböző, változatos munkaszélességben készülnek, és konstrukciójukat tekintve egyszerű felépítésűek. A szennyezőanyag gyűjtésére szolgáló tartály kialakítása a homlokrakodók rakodókanalához hasonló, és horgokkal csatlakoztatható az üzemeltető traktor vagy magajáró homlokrakodó gémszerkezetének munkaeszköztartó gyorscsatlakozó keretéhez. A kanalakat gyakran kopóéllel látják el. A kanál jobb és bal oldali konzoljába csapágyazzák a berendezés seprőhengerét, amely PP anyagú gyűrűkből és teljes szélességében műanyag sörtékből áll. A seprőhenger hajtását minden esetben állandó nyelőtérfogatú axiáldugattyús hidromotor biztosítja (4. kép).
A szennyeződések oldalirányú terelését a seprő vázához csapszeggel rögzített, függőleges tengelyű oldalkefe konzolja végzi, amelynek kúposan elhelyezett, sörtékkel felszerelt keféje csapágyazott kialakítású. Az oldalkefék hajtását szintén axiáldugattyús hidromotorok adják. A hidraulikus rendszer csővezetékei csepegésmentes gyorscsatlakozóval kapcsolódnak a traktorok vagy rakodógépek hidraulikus hálózatához. A seprőadapterek hajtásának vezérlése és a hidraulikus munkahengerek működtetése a kezelőfülkéből történik. Egyes kiviteleknél a seprőhenger utánállítása karos mechanizmussal szabályozható, a kemény szennyeződések felszedésére kaparószerkezetet építenek be, és bizonyos típusok 100–200 dm³-es víztartállyal is felszerelhetők. Ezeknél permetezőgerendely és elektromos meghajtású vízszivattyú is megtalálható. A különböző méretű seprőgépek és adapterek legfontosabb műszaki jellemzőit az 1. táblázat foglalja össze.
A csúszókerék-kormányzású kompakt, illetve a magajáró teleszkópos rakodógépeket gyártó vállalatok saját színre festett seprőgépeket is kínálnak gépeikhez. Ezek kialakítása az előzőekben ismertetett berendezésekhez hasonló, és hidraulikus rendszerük is a korábban bemutatott hidromotorokból és munkahengerekből áll. A rakodógépek hidraulikus hálózatához csepegésmentes gyorscsatlakozókkal kapcsolhatók. A teleszkópos rakodógépek gémszerkezetére rögzített seprőgépek az emelési magasság kihasználásával speciális söprési feladatok elvégzésére is alkalmasak (5–6. kép).
(fotó: Dr. Kelemen Zsolt)
A seprőgépek gyűjtőtartályába összegyűjtött anyag a rakodógépek munkaeszköz-billentő mechanizmusát működtető hidraulikus munkahenger segítségével akár közvetlenül a szállítmányra is visszajuttatható.
Tolólapok és hótolók alkalmazása téli üzemeltetésben
A mezőgazdasági üzemek belső úthálózatának tisztántartása – különösen sáros vagy havas utak esetén – valamint a hó- és csúszásmentesítés univerzális traktorokra vagy csúszókerék-kormányzású kompakt traktorokra szerelhető tolólapokkal oldható meg. A tolólapok vázszerkezete az üzemeltető traktor vázszerkezetéhez vagy mellső függesztő berendezéséhez, illetve a csúszókerék-kormányzású rakodógépek emelőgémjének gyorscsatlakozójához rögzíthető. Egyes konstrukciók az univerzális traktorok hátsó hidraulikus hárompont-függesztő berendezéséhez is csatlakoztathatók; ezeket a típusokat „vonólapoknak” nevezzük.
A traktoros tolólapok, vonólapok és hótolólapok funkcionális szerkezeti egységei hasonló kialakításúak, főként a tolólapok magasságában mutatkozik eltérés. A toló-, vonó- és hótolólapok – a korábban ismertetett seprőadapterekhez hasonlóan – különböző munkaszélességekben készülnek. A szerkezeti kialakítás a függesztőszerkezethez (hárompontos csatlakozás), a gyorscsatlakozóval ellátott csatlakozó háromszöghöz vagy a homlokrakodók munkaeszköz-felvevő keretéhez történő kapcsolódást teszi lehetővé.
A toló- és hótolólapok munkavégző eleme sík vagy domborított durvalemezből készül, és túlterhelés esetén a lap billenni képes. A felszerelt vágóélek gumi- vagy acélkivitelben készülnek, a legtöbb konstrukció pedig jobb- és bal oldali szegélyvédővel rendelkezik. Az oldalszög beállítása egyszerűbb változatoknál kézi mechanizmussal, bonyolultabb modelleknél kettős működésű hidraulikus munkahengerrel történik. A toló- és hótolólapok munkahelyzetbe állítása és kiemelése szintén a traktor hidraulikarendszerébe épített kettős működésű munkahengerrel valósul meg.
A traktoros homlokrakodókra, illetve a magajáró csúszókerék-kormányzású vagy teleszkópos rakodókra szerelt lapok az emelőgém mozgatásával állíthatók munkapozícióba. Üzemi helyzetben a toló-, vonó- és hótolólapokat önbeálló támkerekek támasztják alá, a munkamagasság pedig a támkerekek mechanizmusával – rendszerint csavarorsós állítással – szabályozható. A különböző üzemeltető erőgépek energiaigényéhez és méretéhez igazodva a toló-, vonó- és hótolólapok széles munkaszélesség- és magasságtartományban készülnek.
Hóekék
A hótolók egyes konstrukciói „hóeke” kialakításúak, amelyek osztott hótolólapja „V”, „Y” vagy egyenes állásba is beállítható. Az ívelt kialakítású, osztott tolólapok ívelt tolólemeze erős, robusztus tartóvázra van hegesztve. A szárnyak egymáshoz viszonyított szögállását kettős működésű hidraulikus munkahengerrel lehet beállítani. A tolólemezeket – az előzőekben ismertetett módon – gumi-, korundbetétes gumi-, illetve acél vágóélekkel szerelik fel. A tolólemezeket és a szárnyakat ebben az esetben is csavarorsós, fokozatmentesen állítható önbeálló kerekek támasztják alá.
Csúszásmentesítés
A témához kapcsolódóan a csúszásmentesítés megoldására a mezőgazdasági üzemekben egyébként is elterjedten használt röpítőtárcsás szórószerkezetek alkalmazhatók. Ezek a berendezések önállóan, illetve a tolólappal vagy hótolóval felszerelt univerzális traktorok hátsó hárompont-hidraulikus emelő- vagy függesztőszerkezetére szerelhetők fel. Az 500–1000 dm³ térfogatú, lefelé szűkülő tartály a síkosságmentesítő granulátum szórás közbeni tárolására szolgál. A granulátum az állítható méretű surrantónyíláson keresztül jut a tartály alsó részén elhelyezett, röpítőlapokkal felszerelt szórótárcsára. A szórótárcsa hajtását az üzemeltető traktor TLT-jéről, kardántengelyen keresztül kapja.
Külső tisztítás nagy nyomású berendezésekkel
A mezőgazdasági üzemek épületeinek elszennyeződése gyakran szükségessé teszi a falak külső és belső mosását. Ez bizonyos magasságig nagynyomású, hidegvizes hordozható vagy telepíthető berendezésekkel oldható meg. A hordozható és telepíthető nagynyomású mosóberendezések vázkerete járókerekekre épül, és magában foglalja a nagynyomású szivattyút, a meghajtó villanymotort, továbbá az elektromos vezérlést és a mechanikus kezelőelemeket (9. kép). A berendezés a hálózatra csatlakoztatott csővezetékkel működik, amelynek tárolására tárolódob szolgál. A csővezetékre különböző szórófejek csatlakoztathatók, többek között olyan típusok is, amelyek különféle adalékanyagok – például fertőtlenítőszerek – adagolására alkalmasak.
Drónok alkalmazása magasban végzett tisztításra
Az épületek magassági tisztítására fejlesztették ki az úgynevezett tisztító drónokat (10. kép). Ezek a mezőgazdaságban már ismert permetező drónok célirányosan átalakított változatai. A tisztító drónok csővezetéke közvetlenül a nagynyomású vízvezeték-hálózathoz csatlakozik, repülési magasságuk pedig lehetővé teszi mezőgazdasági épületek, napelemek és nyílászárók hatékony mosását. A mosás manuális, kézi vezérléssel is elvégezhető. Alkalmazásukkal lehetőség nyílik a magasban, hagyományos eszközökkel nehezen megközelíthető felületek szennyezettségének felmérésére, valamint a tisztítás hatékonyságának ellenőrzésére is. A mezőgazdasági üzemek épületeinek külső tisztítása és fertőtlenítése különösen fontos az állattartó telepeken egyre gyakrabban előforduló járványos megbetegedések miatt.
A mezőgazdasági üzemek változatos telepi adottságai eltérő tisztítási technológiák és műszaki eszközök alkalmazását teszik szükségessé. A technológiák megvalósításához az üzemi szakemberek a rendelkezésre álló műszaki eszközök sokféle konstrukciója és széles típusválasztéka közül választhatnak.
SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ
MezőHír Tudástár: telepi tisztántartás – Mezőgazdasági üzemek kommunális területeinek, belső útjainak és burkolt felületeinek gépesített karbantartása: zöldfelület-kezelés (szárzúzó), por- és törmelékeltávolítás (magajáró seprőgép, traktor/rakodógép seprőadapter PP sörtékkel, hidromotorral), téli hóeltakarítás (tolólap, hóeke) és külső mosás (nagynyomású mosó, tisztító drón).
