A teljes vegetációs időszak munkája múlik azon, mi történik a terménnyel a kombájn után. A vevők ma homogén minőséget, szűk tűréshatárokat, visszakövethetőséget és egyre inkább fenntartható technológiákat várnak el – miközben a gazdaságoknak az energiaárak és a munkaerőhiány szorításában kell helyt állniuk. A legújabb post-harvest megoldások ezekre a kihívásokra egyszerre próbálnak választ adni: szenzorvezérelt automatizálás, digitális integráció és energiahatékonyság irányába mozdul az iparág.
A korszerű utókezelő rendszerek közös nevezője, hogy egyre nagyobb önállósággal dolgoznak. Már önszabályozó egységekkel, „tanuló” algoritmusokkal optimalizálják a folyamatokat, felhőalapú farmmenedzsment-rendszerekhez (FMS) kapcsolódnak, IoT-kapcsolaton keresztül valós idejű adatot szolgáltatnak a termelőnek és a szerviznek, valamint folyamatosan dokumentálják a hőmérséklet-, nedvesség- és minőségi adatokat.
A cél egyszerre a minőségmegőrzés, a veszteségcsökkentés és a fajlagos energiaigény mérséklése. Az Agritechnica kínálata alapján a gyártók ma már nem egyszerűen gépet, hanem integrált rendszert „adnak el”: tisztítás, szárítás/hűtés, tárolás és minőségellenőrzés egy digitális ernyő alá szervezve.
(fotó: Sándor Ildikó)
Kalászosok: optikai tisztítás és okos szárítás
A kalászosoknál, olajos magvaknál a kiindulópont továbbra is a jól ismert fizikai elv: rostasorok, légáram, ciklonok kombinációja távolítja el a port, pelyvát, gyommagot, köveket és fémidegen anyagokat. Ami újdonság, az a szenzortechnika és a szabályozás szintje. A levegőmennyiséget, légsebességet, nedvességet és hőmérsékletet online érzékelők figyelik, a rendszer pedig automatikusan hozzáigazítja magát a mindenkori szennyezettséghez vagy terheléshez.
A tisztítást egyre gyakrabban egészítik ki optikai rendszerek. Infravörös és kamerás idegentest-felismerés, illetve fejlett optikai válogatók jelennek meg a magtárakban és feldolgozóüzemekben. A hiperspektrális képalkotás, illetve a közeli infravörös (NIR) spektroszkópia segítségével egyes berendezések már szemenként képesek minőség szerinti szortírozásra, például fehérjetartalom alapján. Ez nemcsak az élelmiszeripari felhasználásnál, hanem a vetőmag-előállításnál is komoly előnyt jelent.
A másik döntő szakasz a szárítás és hűtés. A magas nedvességtartalmú terményeknél a hagyományos gázüzemű szárítók mellett megjelennek:
‑ hőszivattyús, hővisszanyeréses szárítók,
‑ hulladékhőre, napkollektorra vagy biomasszára építő rendszerek,
‑ korszerű, alacsony globális felmelegedési potenciálú (GWP) hűtőközegeket használó hűtőberendezések.
A modern szárítók mindegyike sűrűn telepített hőmérséklet- és nedvességérzékelővel, illetve digitális szabályozással dolgozik. A „smart drying” lényege, hogy a rendszer a termény aktuális állapotához igazítja a szárítási görbét, és ahol lehet, alacsony hőmérsékletű, kíméletes szárítást alkalmaz. Ezzel egyszerre csökken az energiaszámla és a tört szemek aránya, miközben javul a raktározhatóság.
A silókban a betárolás utáni szakaszban már szabvány az állandó monitoring: vezeték nélküli szenzorok vagy ún. gabonakábelek mérik a hőmérsékletet és nedvességet különböző magasságokban. Ezeket az adatokat sok helyen a szárító és a hűtő automatikusan felhasználja, így előre „észleli” a forró gócokat, penészesedést és időben beavatkozik. A prediktív karbantartás itt is megjelenik: az IoT-kapcsolatnak köszönhetően a gyártó már a leállás előtt jelzi, ha ventilátor, csapágy vagy szenzor cserére szorul.
FORRÁS: AGRITECHNICA.COM
MezőHír Tudástár: post-harvest 4.0 – Digitálisan integrált mezőgazdasági utókezelési rendszer, amely szenzorvezérelt automatizálással, IoT-adatgyűjtéssel, optikai és NIR-alapú minőségellenőrzéssel, valamint energiahatékony szárítási és tárolási megoldásokkal biztosítja a termény minőségmegőrzését, visszakövethetőségét és veszteségcsökkentését a betakarítás után.