Hannover idén ősszel ismét a világ „szántóföldi fővárosává” vált: az Agritechnica 2025 – 2849 kiállítóval 52 országból és mintegy 476 ezer szakmai látogatóval 171 országból – látványosan megmutatta, merre tart a mezőgazdaság gépesítése a következő években. A „Touch Smart Efficiency” mottó mögött valóban nemcsak hangzatos marketing szlogen állt, hanem nagyon is konkrét válaszok a munkaerőhiányra, a költségnyomásra és az egyre szigorodó környezeti elvárásokra.
Világtalálkozó beruházási kedvvel
A szervező DLG szerint a látogatók túlnyomó többsége beruházási szándékkal érkezett Hannoverbe. A felmérések szerint a gazdák és a kereskedők 95%-a elégedett volt a kiállítás szakmai kínálatával; a legnagyobb érdeklődést továbbra is a traktorok, betakarítógépek, talajművelő és vetőgépek, a növényvédelem és tápanyag-gazdálkodás, illetve a precíziós és automatizálási megoldások váltották ki.
A kiállítói oldal legalább ennyire nemzetközi volt: a standok 68%-át külföldi cégek foglalták el. Németország után a legtöbb kiállító Olaszországból, Kínából, Törökországból és Hollandiából érkezett, 37 nemzeti pavilon mutatta be saját kínálatát – köztük most először Ausztrália, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Törökország és a kanadai gyártók közössége. A HEPA szervezésében felállt magyar közösségi stand résztvevői voltak: Affiield Kft., Axon Mash Kft., BUSA Bt., FOP Kft., Helvécia Protein Trade Kft., Optigép Kft., Pannon Gép Kft., Profminder Kft., Ro-Sys Software Kft.
(fotó: a szerző felvétele)
„Touch Smart Efficiency” – mit jelentett a szlogen a gyakorlatban?
Az idei központi téma, a „Touch Smart Efficiency” a DLG új vezérgondolatára, a „Sustainable Productivity Growth” – fenntartható termelékenység-növekedés – elvére épült. A hangsúly nem pusztán a hozamemelésen volt, hanem azon, hogyan lehet egyszerre hatékonyabbá tenni a termelést kevesebb üzemanyaggal, inputanyaggal, felesleges menettel, hogy lehet kímélni a természeti erőforrásokat és gazdaságilag életképesen működtetni a mezőgazdaságot. A kiállításon bemutatott fejlesztések meghatározó vonulata ezért a digitalizáció, az automatizálás, a robotika és az AI integrációja volt.
A „jövő farmján” is jártunk
A kiállítás egyik leglátogatottabb helyszíne a Digital Farm Center volt, amely a digitális technológiák „élő laborjaként” működött. Start-upok és nagy gyártók egyaránt bemutatták:
‑ spot spraying rendszereiket – kamerával és AI-val támogatott, csak a ténylegesen fertőzött vagy gyomos foltokra célzott kijuttatást,
‑ generatív AI-ra épülő döntéstámogató megoldásaikat – például hozamtérképek, talajadatok, meteorológiai előrejelzések és üzemviteli adatok közös elemzését,
‑ automatizált munkafolyamatokat, ahol a különböző gépek és rendszerek egymás adataira építve dolgoznak.
A Robotics Live Arena mindennap gyakorlati bemutatókkal szemléltette, mit tudnak ma már az autonóm gépek: sorvezetés nélkül dolgozó, önálló navigációra képes traktorok és önjáró munkagépek, robotok, amelyek komplex feladatokat – talajművelés, sorközművelés, akár betakarítás egyes műveletei – a kezelő felügyelete mellett, de fizikai beavatkozás nélkül végeznek el.
A magyar gazdálkodó számára ezek a megoldások első látásra talán „távolinak” tűnhetnek, valójában azonban ugyanarra a problémára reagálnak, amelyet itthon is mindannyian érzékelünk: a szakképzett munkaerő hiánya, az inputanyagok drágulása és a hektáronkénti költség csökkentésének kényszere. Az automatizálás és az AI nemcsak látványos újdonság, hanem nagyon is kézzelfogható válasz arra, hogyan lehet ugyanannyi vagy nagyobb területet működtetni kevesebb emberrel, kontrolláltabb módon.
Systems & Components: a gépek mögötti technológiai háttér
Az Agritechnica „testvérkiállítása” a beszállítói ipar B2B találkozóhelyeként működött. Itt nem traktorokat és kombájnokat láttunk, hanem mindazt, ami ezeket a gépeket működteti:
‑ alternatív hajtásrendszereket (hibrid, elektromos, hidrogén- és egyéb megoldások),
‑ intelligens hidraulikát és digitális hidraulikus vezérléseket,
‑ szenzor- és kamerarendszereket,
‑ AI-alapú biztonsági és automatizálási megoldásokat,
‑ erőátviteli és futóműkomponenseket.
A kiállítói visszajelzések itt is egy irányba mutattak: a piac igényli az új ötleteket, és a gyártók nyitottak az intelligens, autonóm rendszerek beépítésére. A SICK például azt hangsúlyozta, hogy az intelligens szenzortechnológia ma már kulcstényező a biztonságos és okos automatizálásban; a Bucher Hydraulics a digitális hidraulika és a precízebb munkagépvezérlés előnyeit emelte ki; mások az elektromos hajtásláncok és teljesen autonóm erőgépek (9RX, 8RX) gyakorlati felhasználásáról számoltak be.
A magyar termelő szempontjából talán kevésbé látványos, de annál fontosabb üzenet: a gépvásárlás ma már valójában rendszervásárlás. Amikor új traktort, permetezőt vagy hígtrágya-kijuttató rendszert választunk, a háttérben olyan komponensek és szoftverek dolgoznak, amelyek hosszú távon meghatározzák a gép megbízhatóságát, pontosságát, szervizelhetőségét – és ezzel a gazdaság eredményességét is.
Díjak, elismerések, trendek
Az Agritechnica hagyományosan erős innovációs programját idén is több rangos díj egészítette ki:
- Az Innovation Award Agritechnica a gyakorlatban is hasznosítható gépészeti fejlesztéseket ismerte el, aminek idén 251 nevezésből 234 került fel a hivatalos innovációs listájára, a független zsűri pedig végül két arany- és 22 ezüstéremről döntött. A díjazottakat a GÉPmax VI. lapszámában részletesen bemutattuk.
- A Systems & Components Trophy – Engineers’ Choice a beszállítói innovációk közül emelte ki a legjobbakat.
- A DLG-Agrifuture Concept Winner a még fejlesztés alatt álló, jövőbe mutató koncepciókat díjazta,
- A Women in Ag Award a nők mezőgazdaságban és agrárüzletben betöltött szerepére irányította a figyelmet.
- Az idei Agritechnicán Joëlla Buhendwa (Kongói Demokratikus Köztársaság) a Farming, Joyce Waithira Rugano (Kenya) az Agribusiness, Robyn Camille Mijares (Fülöp-szigetek) az Education, és Cécile Deterre (Ausztria) a Technology & Research kategóriában kapta az elismerést.
- A DLG Agri Influencer Award pedig azt ismerte el, hogy a szakmai tartalom ma már a közösségi médián keresztül is döntő hatással van a gazdák gondolkodására. A nemzetközi megmérettetést Noah Young @TheShilohFarm nyerte az USA-ból, míg a hazai, azaz német pálmát Nina Kleine @hof_zur_haskenauvitte el.
A FARM MACHINE 2026 (korábban Machine of the Year néven ismert) díjakat 13 kategóriában osztották ki:
• Nagy teljesítményű traktor (High Horsepower Tractor): John Deere 9RX 830
• Felső középkategóriás traktor (Upper Medium Size Tractor): Case IH Optum 440
• Középkategóriás traktor (Medium Size Tractor): Fendt 832 Vario, a traktor egyébként az idei Közönségdíjat is bezsebelte.
• Univerzális traktor (Allround Tractor): Lindner Lintrac 160
• Kombájn (Combine Harvester): New Holland CX 8.90 PLM-i
• Kaszálás, rendterítés, rendrakás (Mowing, Tedding &Raking): Kuhn GMD 15030
• Takarmánybetakarítás/bálázás (Forage Harvesting): Krone BiG Pack HDP II 1290 (VC)
• Silózó (Forage Harvester): CLAAS Jaguar 1200
• Talajművelés (Tillage): Treffier TGA 3X
• Vetés (Sowing and Planting): Amazone Cirrus 04 / Precea EasyTram rendszerrel
• Állománykezelés/tápanyag-kijuttatás (Plant Protection): Amazone ZA-TS 01AutoSpread (műtrágyaszóró, de a „Plant Protection” kategóriában díjazva)
• Anyagmozgatás (Material Handling): New Holland W170D Forage Power
• Smart Farming & Robotics – itt három megoldás kapott közös díjat: Fendt ForageQualityCam, CLAAS Cemos Auto-Chopping, New Holland ForageCam
A Tractor of the Year (TOTY) verseny eredményhirdetését nagy izgalom követte, a díjátadón szerkesztőségünk is részt vett. A kategória nyertesei:
• TOTY HighPower (300 LE feletti traktorok): CLAAS Axion 9.450 Terra Trac
• TOTY MidPower (kb. 150–280 LE közötti gépek): Fendt 516 Vario
• TOTY Utility (70–150 LE, legfeljebb 4 hengerrel és max. ~10 t üzemi tömeggel): Valtra G125 CVT Active
• TOTY Specialized (ültetvény-, szőlő- és hegyvidéki traktorok 40 LE felett): New Holland T4.120F Auto Command
• TOTYBot (piackész, autonóm/robottraktorok): AgXeed 2.055 W3
• TOTY Sustainable (fenntarthatósági különdíj): JCB Fastrac 6300
Mit jelent mindez egy magyar növénytermesztő gazdaság számára?
A hannoveri kiállítás üzenete elsősorban az, hogy nem elég „csak” nagyobb teljesítményű gépet venni. A jövő gépei adatvezérelt módon dolgoznak, automatikusan csökkentik az átfedéseket, optimalizálják a munkamélységet, a haladási sebességet, a kijuttatott adagokat. Az a gazdaság, amely a saját adatait (hozamtérképek, talajvizsgálatok, kijuttatási tervek) nem tudja rendszerként kezelni, lemarad azok mögött, akik ezt megteszik.
Ha tisztáztuk a „nem a méret a lényeg” kérdést, azt is el kell fogadnunk, hogy az automatizálás és az AI már nem luxus, hanem válasz a munkaerőhiányra. Hiszen Magyarországon éppúgy probléma a szakképzett gépkezelők hiánya, mint Nyugat-Európában. Az automata kormányzás, a félautonóm vagy autonóm munkavégzés, a szenzoros munkagépvezérlés olyan „munkaerő-kiegészítő” eszköz, amely lehetővé teszi, hogy kevesebb emberrel is stabilan működjön egy nagyobb növénytermesztő üzem.
Ráadásul a beruházási döntéseinket hosszabb távú rendszerben kell átgondolni, a traktor, a vetőgép, a permetező, a hígtrágya-kijuttató rendszer, a logisztikai eszközök is már mind ugyanannak a digitális ökoszisztémának a részei. A gépnek tehát illeszkednie kell a meglévő vagy tervezett precíziós rendszerhez, a gazdaság adatkezelési gyakorlatához és persze a forgalmazói és szervizháttérhez is.
A magyar gazda számára a következő években kulcskérdés lesz, melyik technológiához, mely gyártói-forgalmazói partnerhez köti magát. Az Agritechnica is arra erősített rá, hogy a választás nemcsak a márkák között zajlik, hanem a szemléletek között is – mennyire vagyunk készek adatokra, automatizálásra, mesterséges intelligenciára építeni a növénytermesztést.
Előre tekintve: Agritechnica 2027
A következő Agritechnica időpontját már most kijelölték: 2027. november 14–20. Két év soknak tűnhet, de az innováció mai tempóját látva könnyen belátható, hogy addigra újabb ugrás várható, kiforrottabb autonóm rendszerek, még több, mesterséges intelligenciára épülő döntéstámogató szolgáltatás, tovább finomodó precíziós technológiák és erősödő fókusz az alternatív hajtásrendszereken és a kibocsátás-csökkentésen.
A MezőHír olvasói számára addig is a legfontosabb kérdés az, hogyan lehet lépésről lépésre, a saját gazdaság adottságaihoz igazítva beépíteni mindebből azt, ami valódi hozzáadott értéket ad: kevesebb veszteséget, jobb jövedelmezőséget, átláthatóbb üzemvitelt és kiszámíthatóbb jövőt.
SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ
MezőHír Tudástár: Agritechnica 2025 – A világ legnagyobb agrárgépészeti kiállítása, ahol a robotika, az automatizálás és az AI már gyakorlati, piackész megoldások formájában jelennek meg, a fenntartható termelékenység növelését szolgálva.
