A 2010-es években egy növénykórtani probléma okán Balázs Boglárka termelő keresett fel, és a szaktanácsadói segítségemet kérte, így ennek kapcsán az elmúlt években szoros szakmai együttműködés alakult ki közöttünk. Cikkem első részében a vöröshagyma és a salátafélék növénykórtani problémáit, a másodikban pedig a Trichoderma asperellum növényre gyakorolt hatását ismertetem, különös tekintettel a kedvező kórtani folyamatokra. Cikkemben elsősorban az integrált vegyszermentes védekezés kérdéskörét vizsgálom.
A vöröshagyma legjelentősebb betegségei
A hagymafélék baktériumos rothadását a Burkholderia gladioli pv. alliicola, valamint az Erwinía kórokozói okozzák. Fontos kiemelni, hogy a betegség a termőterületen és a tárolás során is felléphet. A hagyma levelén, a magszáron és a hagymafej levelein is jelentkezhetnek a tünetek, kezdetben vizenyős, majd rothadó foltok formájában. A rothadás jól elkülönülve, 1-2 levélen jelentkezhet, ami általában száraz viszonyok között beszárad. Az Erwiníás tünetek elsősorban a tárolás során alakulnak ki. Ilyenkor az egész hagyma bűzösen rothad. Fontos a vetésforgó, a megfelelő növényhigiéné és a helyes termesztésmód betartása is.
A hagymaperonoszpóra (Peronospora destructor) a fiatal és az idősebb leveleket is károsítja. A tünetekre jellemzőek az elmosódott szélűek, kivilágosodó, hosszúkás foltok, szürkés penészkiverődéssel. Mérsékelten meleg, csapadékos, hűvös körülmények között járványos fellépésével számolhatunk. Ekkor teljes lombveszteséget is okozhat, ami utat nyit a tárolási betegségeknek. Rendkívül fontos a vetésforgó szigorú betartása! Kerüljük a sűrű térellátást és a túlzottan párás területeket, emellett törekedjünk a helyes nitrogénellátásra is.
A hagyma botritiszes levélfoltossága: A leveleken 2–4 mm-es ovális, gyengén elhaló foltok jelennek meg. A beteg részek felett a levelek elszáradnak. Intenzív fertőzés esetén a föld alatti levélhüvely is megfertőződhet. Leginkább a dughagymát és a magról vetett állományokat veszélyezteti hűvösebb, humid körülmények között. Fontos a növényi maradványok megsemmisítése, a megfelelő növényhigiéné betartása. A széljárta terület segíti a növényállomány gyors felszárítását és szellőzését. Kerüljük a mechanikai sérüléseket és a túlzott nitrogéntartalmú trágyák használatát.
A hagyma fuzáriumos rothadása (Fusarium oxysporum fsp. cepae) egy igen jelentős betegség. A levelek torzulnak, sárgulnak. Gyakorta jelentkező tünet a teljes hagymatest száradása, fonnyadása majd rothadása. A hagymafejek puhák, tárolásra alkalmatlanok. A hagyma buroklevelén látható fehér micélium jelenléte igazolja a kórokozó jelenlétét. Kimondottan melegkedvelő faj, a téli időszakot a talajba került növényi maradványokon vészeli át.
Védekezésnél kulcsfontosságú az egészséges, fertőzésmentes szaporítóanyag használata, a kártevők elleni védelem, a monokultúrás termesztésmód kiiktatatása, valamint a jó termesztési gyakorlat kialakítása.
A saláta betegségei
A saláta pszeudomonászos levélszélrothadását (Pseudomonas marginalis pv. marginalis) egy baktériumos betegség okozza. A fertőzés esetenként jelentős mértékű lehet. Megemlítendő, hogy a betegség sok esetben hasonló tüneteket mutathatnak a nem fertőző okokból kialakuló ún. élettani betegségekkel. A levél szélén kezdetben vizenyős, majd beszáradó, foltok, elhalások jelentkeznek. A tünetek inkább külső, idősebb levelekre koncentrálódnak. Súlyos esetben a saláta belső szívleveleinél fordulnak elő. Kiemelt fertőzési források lehetnek a növényi maradványok, ahonnan a kórokozó a felcsapódó vízzel kerül a salátalevelekre. A baktérium számára az alacsony hőmérsékletű, hűvös környezet a megfelelő. Leginkább a sok eső és az esőztető öntözések hatására, valamint a túlöntözések során léphet fel. Védekezés: megfelelő termesztési környezet, növényhigiéné kialakítása, valamint csepegtető öntözés kiépítése, a helyes tápanyaghasználat és a nitrogéntrágyák okszerű használata.
Palántadőlés: A betegség egy gyűjtőfogalom. Valójában ilyen konkrét betegség nincs. A dőlési tüneteket rendszerint több kórokozó együttes megjelenése idézi elő. A termesztési gyakorlatban leginkább a palántanevelés során lép fel. A tüneteket az esetek túlnyomó többségében a Rhizoctonia solani okozza. Savanyú közegben a Phytium debarianum lehet jelentős. Primer tünetek esetén foltszerű kelést tapasztalhatunk, a csírák barnulnak, vizenyősek lesznek és elhalnak, valamint a kikelt magoncok gyökérnyaki részénél opálosan barnuló foltok jelennek meg.
A laza szövet miatt ezek a növények a talajra dőlnek és elpusztulnak. Szekunder tünet esetén a korábbi fertőzés miatt kialakult gyenge gyökérnyak következtében a növény nem pusztult el, de lombleveles korban a hipocotil rész olyan mértékben gyengülhet, ami gátolhatja az egészséges növény kifejlődését. Védekezés: egészséges, fémzárolt szaporítóanyag használata, tiszta, steril, fertőzésmentes közeg. A preventív védekezések kardinális jelentőséggel bírnak. A felhasznált közeget a vetések előtt 4–5 nappal hiperparazita szervezetekkel kell kezelni. A palánták természetes edzetése is az integrált lehetőségek szerves része. Minden esetben kerüljük a vetések és a palánták túlöntözését!
Salátaperonoszpóra (Bremia lactucae): Leggyakrabban a hajtatás során okoz gondot, de sok csapadék és hűvös idő hatására szabadföldi körülmények között is megjelenhet. A levélerek közötti részen, a levelek színén szögletes, sárga foltok alakulnak ki. Ezek a foltok száradnak, a levél fonákán fehér penészkiverődés (sporangiumtartó gyep) látható. Fertőzési források a növényimaradványok. A kórokozó alacsony hőmérsékletigényű, illetve rövidnappalos. A gomba reprodukciós képessége igen nagy, rövid időn belül képes újabb sporangiumgenerációkat alkotni, amik tovább fertőzhetnek. A kórokozónak több változata (rassza) ismert. Védekezés: ellenálló salátafajták kiválasztása, növénykondíció kiépítése, a hatékony növényhigiéné betartása, csepegtető öntözés, a túlöntözés és a magas pára elkerülése.
A saláta botritiszes rothadása (Botrytis cinerea): Salátán rendszeresen előforduló gombás betegség. Már palántakorban is kialakulhat. A gyökérnyak elrothad, vizenyősödik, az alsó leveleken szürke penészvirágzás (konídiumtartó gyep) látható. Ezekben elszórtan apró, fekete képletek (szkleróciumok) láthatók.
Védekezés: A salátapalántákat nem szabad mélyen ültetni. Kerülni kell a laza szövetállomány kialakulását, illetve törekedni kell az állomány szakszerű szellőzésére és felszáradására.
A saláta szklerotíniás betegsége (Sclerotinia sclerotiorum): Rendszeresen előforduló, igen súlyos betegség. Ellene csak prevenciós eljárásokkal védekezhetünk! A gyökérnyak elrothad, azon és az alsó leveleken fehér, finom, vattaszerű bevonat (micélium) képződik. Ezekben ún. izzadmánycsepp formájában közepes vagy kicsi, fekete kitartóképletek (szkleróciumok) képződnek. Ezek a gomba fennmaradását szolgálják. A kialakult tünetek elszórtan jelentkeznek, de erős infekció esetén teljes pusztulást okozhatnak. A kórokozó talajeredetű, és onnan kerül közvetlenül a gyökérnyakra vagy a talajra fekvő levelekre, ahonnan a gyökérnyakhoz is jut. Ellene csak a preventív, integrált védekezési módszerek lehetnek hatásosak. Tűzdeléskor és kipalántázáskor kerüljük a mélyebb ültetést és a túlöntözést.
Védekezés: Alapos gondot fordítsunk a fertőzött növénymaradványok eltávolítására, a növényhigiéné szigorú betartására. A termesztés során igyekezzünk a talajt biológiai készítményekkel kezelni.
Trichoderma asperellum mint biológiai ágens
A T. asperellum hiperparazita gomba talajeredetű, növényi betegségek leküzdésére használt biokontroll szervezet, amely közvetlen és közvetett mechanizmusokat is alkalmaz a fitopatogén kórokozók ellen. A közvetlen mechanizmusokat tekintve a T. asperellum antagonista szervezet, robusztus kompetíciós versenyképességet mutat, erőteljesen versengve az olyan alapvető erőforrásokért, mint a szén, a nitrogén, ezáltal megelőzve a növényi kórokozókat, gátolva növekedésüket, szaporodásukat. Ez a fajta elnyomóképesség térparazita jellege miatt a kórokozók teljes kiszorításán alapszik. Ezzel egyidejűleg a szervezet biokémiai jelekkel is indukálja a növényeket, természetes úton ún. szerzett rezisztenciát vált ki a termeszteni kívánt növénynél.
Termesztés bemutatása
A termesztési vizsgálatainkat Balázs Boglárka birtokán végeztük, Úrhida településén, ahol a termőföldekre alapvetően a kötöttebb, agyagosabb talajszerkezet jellemző. Boglárka a családjával együtt mintegy 1000 négyzetméteres vegyszermentes gazdaságában termeli meg a friss (hagyma, saláta, főzőtök, uborka, sárgarépa stb.) zöldségféléket. A család a termesztés során alapvetően a vegyszermentes, integrált termesztési szemlélet modelljét követi. A növényeket vegyes kultúrában neveli, egymás mellett több növényfajt is ültet. A palántákat is saját nevelőben állítja elő. A gazdaság kiépítése előtt a területen intenzív kukoricatermelést folytattak, ami kezdetben számos problémát jelentett. Ennek orvoslása érdekében kérte növényorvosi szaktanácsadói segítségemet.
Termesztési vizsgálat
A kórtani nehézségek elhárítása érdekében palánták neveléséhez és a termeléshez is a T. asperellum antagonista szervezetét használtuk. A növények tápanyagigényét fermentált trágyák segítségével elégítettük ki. A megfelelő növénykondíció elérése céljából Ascophyllum nodosum, valamint a Laminaria hyperborea alga kivonatát, továbbá huminsavat tartalmazó biostimulátorokat alkalmaztunk. A vegyszermentes Trichoderma asperellum-tartalmú készítmény az engedély okiratokban foglaltak szerint került alkalmazásra. A koncentrációkat és a dózisokat is az okiratoknak megfelelően használtuk. Minden esetben törekedtünk a preventív védelmi rendszerek kidolgozására és az integrált védekezési módok betartására, ami a természetes védekezési módozatokra épült. A növények blokkosítva kerültek elrendezésre. A szegélyeknél bársonyvirágok nevelésével segítettük a természetes növényvédelmi folyamatokat (1. kép).
A vegyes ültetésű kultúrákat a szinergikus jelleggel alakítottuk ki. Márciusban a salátapalánták ültetésével kezdtünk (2. kép).
Nyáron a diverzitás, valamint a jó árnyékhatás érdekében a gyomnövények nem kerültek felszámolásra. Ez az élőmulcs a talaj kiszáradását akadályozta meg, illetve szalmából készült mély mulcs is alkalmazásra került (3. kép).
A termesztési kísérlet megfigyelései
A vetések után a saláták kezdeti fejlődési sebessége felgyorsult. A növények a meleg tavasz ellenére jól növekedtek, és kivédték az erős stresszhatást okozó ingereket. A hagymánál fokozódott a kondíció, és jelentősen javult a növények egészségi állapota. Kórokozók okozta tüneteket nagyon ritkán találtunk, egy-két növénynél voltak betegségre utaló jelek, de ezek nem befolyásolták nagy mértékben a növények egészségi állapotát. A felszedés során a hagymafejek termései vonzó piaci megjelenésűek voltak. A csomózások során kevesebb beteget és hibás hagymatestet figyeltünk meg igen erős és egészséges gyökérfejlettséggel (4. kép).
Csak kevés hagymán láttunk kártevők okozta tüneteket, de ezek csak kismértékű elváltozást okoztak a növényeknél. A hagymalégy kártétele is csak elvétve fordult elő. A hagymánál a T. asperellum segítségével a talajeredetű kórokozókat hatékonyan kivédtük. A fuzárium okozta rothadásos tünetek csak csekély mértékben jelentkeztek a területen, ami igen jó eredménynek számít. A kései időszakban felszedett hagymafejek is egészséges árut adtak (5. kép).
A palántanevelés során a salátában kevesebb rizoktóniás fertőzést tapasztaltunk, illetve a kiültetések után drámai mértékben lecsökkent a palánták pusztulása. A szklerotíniás kórokozó okozta fertőzéseket is szépen kivédték az antagonista kezelések. Növekedett a saláták erőnléti állapota, javult a turgor és az egyéb gyengültségi kórokozók tünete. A korai időszakban a mulccsal takart állományban jó vitalitását tapasztaltuk (6. kép).
A tenyészidő során botritiszes betegség tüneteit nem találtuk. A kezelések csökkentették a tápanyaghiányos növények számát és mértéküket.
Termesztési megfigyelések következtetései
A vegyes ültetési kultúrában a T. asperellum hatékonyságát értékeltük hagyma- és salátanövényen. Az antagonista hatékonyan elnyomta a talajeredetű kórokozó gombákat, és gátolta szaporodásukat, valamint csökkentette a már kialakult tünetek mértékét is. Számottevően javította a növények kondicionális állapotát, erősebb növényt eredményezve, ezzel pedig a kártevők jelenlétét is mérsékelte. Emelte a növények piaci értékét, növelte az íz- és illatzamatanyagokat, amit a piac kedvezően fogadott. Tapasztalataink szerint fokozta a lombozat ellenálló képességét, és élénkebbé tette a levelek színét is. Csökkent, illetve mérséklődött a tápanyaghiány okozta tünet mind a hagymánál, mind a salátánál. A májusi meleg következtében fennálló hőstressz hatásokat a növények többnyire sikeresen átvészelték.
Megfigyeléseink alapján úgy látjuk, hogy a T. asperellum antagonista szervezetnek kitüntetett szerepe lehet a vegyszermentes hagyma és saláta vegyes kultúrás termesztésében. A hatékonyság emelése céljából érdemes adjuvánsokkal (algák és huminsavak) is kiegészíteni a kezeléseket.
Köszönettel tartozom Balázs Boglárkának és családjának, hogy tapasztalataikkal, megfigyeléseikkel támogatták írásomat!
SZERZŐ: NÉMETH TAMÁS NÖVÉNYORVOS-BIOLÓGUS KUTATÓ, A VEGYSZERMENTES ZÖLDSÉGTERMESZTÉS KÉPVISELŐJE
KONZULTÁNS: BALÁZS BOGLÁRKA ŐSTERMELŐ
