Bár a víz, a munkáskéz és a kiöregedő szakembergárda egyre feszítőbb kérdéssé válik a dinnyetermelésben, sikeres az ágazat. Ez annak köszönhető, hogy a termelők többsége hajlandó volt a piachoz alkalmazkodni, és sokat fejlődött a technológiai tudása. Sajnos a versenytársaink sem ülnek a babérjaikon.
Két országrész, kétféle stratégia
A termesztett dinnyék terén már szinte az egész ország azt a 4-5 hibridet használja, amelyet az áruházláncok megkívánnak, így nagyjából 300 hektárnyi, öntözetlen terület maradt csak, ahol még helyre vetik a hagyományos fajtákat. Ezek termése az esősebb évjáratokban bezavar a kínálatba, a mostanihoz hasonló években pedig megáll hektáronként 20–30 mázsánál. A termelés több mint 90%-a már intenzív, csepegtetett, tápoldatozott technológiában folyik, ezen a téren a Nyírség is szépen zárkózik fel a békési termőterület mellé. Van, ahol sikerül 80–100 mázsát is előállítani egy hektáron, de a jellemző mennyiség 50–60 mázsa. A termésátlagok – a fajtaváltás és -egységesítés óta – látványosan emelkednek.
„Az értékesítési csatornák terén a legnagyobbak a különbségek Északkelet- és Délkelet-Magyarország között” – avat be Kerezsi Csaba, aki Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Balkányban termel, egyben a Magyar Dinnyetermesztők Egyesületének is alelnöke. „A mi dinnyénk szinte 100%-ban külföldre megy, Szlovákia, Csehország, Lengyelország felé. A békésiek viszont belföldre dolgoznak. Dönthettek volna úgy is, hogy ezekkel a júliusban elkészülő dinnyékkel az északi piacokat célozzák meg, de az igazság az, hogy a legjobban a magyar fogyasztóknak lehet eladni a dinnyét, és ők erre specializálták magukat. Okosan játszanak a technológiával (fóliás és szabadföldi termesztés), a fajtasorral és a kiültetési időkkel, így két hónapon át folyamatosan szedegetik és árusítják a dinnyét, és nem sajnálják az idejüket a tópartokon, piacokon álldogálásra. Az exportár két-háromszorosát is elkérhetik a vevőktől. Mi viszont, amikor megérett, egyszerre szedjük és értékesítjük az összeset. Viszik, amennyiért viszik, nem vacakolunk vele.”
Medgyesegyháza környékén még mindig jól elboldogulnak a kisebb területeken, intenzíven termelő családok is. „Egy hektárnyi nagy fóliás dinnyénk van és egy hektárnyi szabadföldi, így is kell egy kis segítség ültetéskor és az értékesítés idején” – közli Petrovszki Oláh László, aki a Petrovszki család legújabb dinnyés generációját képviseli. Az mondja, életében nem öntözött még annyit, mint idén, mégsem úgy nő a gyümölcs, ahogy kellene. A megszokott kb. 70 tonnás termés helyett idén 55–60 tonna várható. Ő Rubin és Lady fajtákkal dolgozik, ezekből a java most is közel 10 kilós gyümölcsöket nevel. A minőségük jó volt eddig, mostantól azonban meg fog növekedni a kamionra kívánkozó, kevésbé piacra való dinnyék száma.
Költség-jövedelem viszonyok
„A tavaszi hideg miatt a fóliában és a szabadföldön is megkésve indult a kiültetés, utána viszont olyan hirtelen érkezett meg a hőség az egész országba, hogy összecsúsztak az érésidők. Szinte a miénkkel egyszerre fog megjelenni a piacon a cecei, az újfehértói, és gyorsan ránk fog érkezni a nyírségi dinnye is. Július 10. után összeomolhat a piac, és a nyomott árak augusztus 10-ig eltarthatnak” – aggódik a medgyesegyházi termelő. Ő a fóliás dinnyét 400–500 forintos kilónkénti áron tudta értékesíteni, és most még a háromnaponta szedegetett szabadföldit is 699 forintért árusítja az őstermelői piacon. Ez a tavalyi árszintnél 25%-kal magasabb. A hőségben azonban neki is egyre több kamionra való áruja lesz, amiért a felvásárló már csak 110–120 forintot kínál. „Lehet, hogy egy hét múlva már csak 60 forintot fog mondani…” – borong a gazdálkodó.
„Én ebben nem hiszek” – mond ellent a balkányi pályatárs. „Nálunk is csúszás volt a kiültetésben, emiatt itt a többség július végén, augusztus elején érkezik a piacra. Itt még szeptember 20-án is lesz dinnye.” Hozzá kell tennünk, hogy a tavaszi fagyok az alternatív gyümölcsök szezonális kínálatát is megtizedelték, így most egymást húzzák felfelé a különféle gyümölcsök árai. A forró nyár pedig mindig növeli a dinnyefogyasztási kedvet.
Kerezsi Csaba megerősíti a 110–120 forintos átvételi árat, amit Északkelet-Magyarországon jó ajánlatnak tartanak. Ami a költségoldalt illeti, abból egyre nagyobb hányadot tesz ki a munkaerőre fordított összeg, de a gépek üzemeltetése – ami nem kis részben a szivattyúk áram- és benzinigényét jelenti –, valamint amortizációja is egyre többe kerül. Az AKI tesztüzemi eredményei alapján készült grafikon ugyan 2,5 millió forintos önköltséget mutat a dinnyetermesztésre (2023), ám a gazdálkodók szerint ez ma inkább 3 millió forintra vagy többre tehető.
„Folyamatosan öntözünk, tápoldatozunk, lombtrágyázunk, és költeni kell a dinnye UV-védelmére is. Utóbbira talkumot, azaz magnézium-szilikátot használunk, amit nem képes felvenni az emberi szervezet. A gazdaság maximális méretét pedig behatárolja az, hogy mennyi munkát képes áldozni a család a dinnyére, mert munkaerőt toborozni egyre nehezebb” – mondja a békési gazdálkodó, amit Szabolcsban is megerősítenek: „Nálunk a többségnek 5-6 hektárnyi dinnyeföldje van, amellett még valamennyi kukorica, napraforgó, kalászos színesíti a vetésforgót. Régebben mindenkinek volt egy kis szabadföldi paprikája, káposztája, konzervparadicsoma is. Ma már nincs, aki megkapálja a táblákat…” – sóhajt Kerezsi Csaba, aki azt a 60–70 éves korosztályt képviseli, amelyik már szeretné átadni a stafétabotot. Ennek legfőbb akadálya szerinte az, hogy a fiataloknak a jelenleginél kiszámíthatóbb jövőképre van szükségük.
Itt van például a víz kérdése. A Tisza, a Túr, a Szamos közelében nincs gond a vízellátással, de 60 kilométerre a folyóktól már alacsony a talajvízszint, és szárazak az öntözőcsatornák. Kerezsi úgy tudja, Nagykálló mellé terveznek építeni egy víztározót, ide Vásárosnamény felől vezetnék el a Tisza vizét, hogy a nyírségi csatornákat feltölthessék vele. „Sokkal több vízfelületre van szükség, ezek hőtározó kapacitása még a fagyok ellen is védené a szabolcsi almáskerteket” – jegyzi meg a szakember. Sajnos még évtizedekbe telhet, mire a hiányzó infrastruktúra megépül.
A másik megoldandó probléma a munkáskéz. Erre óhatatlanul a gépesítés lesz a válasz. „Szeretnék egy szedőgépet vásárolni és egy komolyabb légzsákos, vontatott permetezőt, 2-3 ezer literes tartállyal, 20 méteres kerettel. Azzal már lehetne haladni, bővíteni is kellene hozzá a területet” – tervezget. Tavaly sok kistermelő adta el vagy bérbe a területét – a gazdálkodás romló jövedelmezősége és a kiöregedés is szerepet játszik ebben. Északkelet-Magyarországon tehát a termelés koncentrálódása és a gépesítés a válasz a kihívásokra.
Délen egyelőre még működik a régi stratégia. A békési gazdálkodó a bevételi oldalt pontosan úgy futtatja fel, ahogy azt Kerezsi Csaba leírta: a technológia, a fajták és az ültetési idők összehangolása révén több mint két hónapon át van szedhető dinnyéje, ezekből a legszebbeket Szolnokon, kispiaci standokon árusítja a család, igazodva a helyi kínálat árszintjéhez. Az AKI grafikonja szerint egy hektárnyi dinnyével 3,5 millió forintos hasznot lehetett elérni 2023-ban. Ez az összeg ma is 3,5–4 millió forint között mozog. Egy négy fős család egész éves eltartásához valóban kell 5-6 hektárnyi dinnyeföld (ha a vetésváltást szolgáló egyéb kultúrák bevételeit nullának vesszük).
A 110–120 forintos dinnyeár a jelenlegi hozamok mellett nemcsak fenntartja, de fokozza is a hazai dinnyetermelési kedvet. Dél-Békésben idén közel 100 hektárral nőtt a görögdinnye területe, a szabolcsi-nyírségi térségben pedig 170 hektárral. Összességben a görögdinnye nagyjából 10, a sárga 15%-kal több hektárt kapott a gazdaságokban, így az előbbi termőterülete már mintegy 3600 hektárra tehető, az utóbbié pedig nagyjából 600 hektár. Tavaly és tavalyelőtt is 300-300 hektárral bővült a hazai dinnyeterület. Az idei görögdinnyetermés a prognózis szerint 160 ezer tonnás lehet, amiből a 100 ezer tonnán felüli részt a külpiacokon kell elhelyezni.
Versenytársak kint is, bent is
Magyarországról nézve alig hihető, de az Európai Unió dinnyehiányos terület. Évről évre mintegy 500 ezer tonnát importál külső országokból a saját, mintegy 3 millió tonnás termése mellé. 2023-ban az import fele Afrikából (lényegében Marokkó) származott, 20%-a Latin-Amerikából (Brazília) és 15%-a Közel-Keletről (Törökország). A tengeri szállítási útvonalak ugyanis jóval olcsóbbak, mint a szárazföldiek, ezért a távolságnak csak a dinnye 2-3 hetes tárolhatósága szab határt. Ezek a szállítmányok Spanyolország, Franciaország, Hollandia kikötőibe futnak be elsősorban. Az utóbbi pár évben Bulgária termelése és kereskedelme is élénk: Törökországból szállítja be a dinnyéket.
Mivel idén a marokkói termést elverte a jég, a spanyol dinnye eleve jó esélyekkel indult az európai piacon. Emelhette az árszintet az is, hogy a spanyolok palántáit sok száz hektáron elmosták a tavaszi esőzések és áradások, Kelet-Európában pedig a fagyok akadályozták a gyors kiültetést. Az európai kínálatot a szezon elején a spanyolok saját termése dominálja, ami minden évben stabilan 1,1–1,2 millió tonna görög- és 5–600 ezer tonna sárgadinnyét jelent. Az EU belső piacára kerülő dinnyemennyiség 42%-a származott tőlük 2023-ban. Az értékesítést már május első felében elkezdik – nem ütközünk velük. Aggasztóbbak számunkra a kelet-európai konkurensek.
Az import dinnye a magyar szezon indulását követően is jelen van a belpiacon, de a külföldi versenytársak leginkább a számukra oly fontos északi országokban – elsősorban Lengyelországban és a balti térségben – okoznak galibát. „Román, olasz, görög árut is látok most a piacon, és tartok tőle, hogy kisteherautóra átrakva, magyar áruvá átcímkézve is befutnak ilyen tételek. Ezek a miénkénél kicsit nagyobb méretű, nem pengős szárú, hosszan utaztatott dinnyék, de az avatott szem is nehezen mondja meg, hogy nem frissen szedett hazai áruról van szó” – mondja a Petrovszki család képviselője.
Kerezsi Csaba pedig az albán termelés felfutását és technológia fejlődését emeli ki veszélyként: „Minőségre legalább azt tudják, mint mi, hiszen ugyanazokkal a fajtákkal és technológiával dolgoznak. Két hét érési előnyük van hozzánk képest, és hiába a nagyobb távolság, olcsóbban érik el az északi piacainkat, mint mi.” Albán jövedelmi viszonyok között extrém vonzó választás dinnyét termelni, így náluk is folyamatosan növekszik a növény területe, ami élesedő versenyt hoz az Elbától keletre.
Ukrajna is potenciális veszélyforrás, miután a megszállt régiók termelését sikeres áthelyezte a középső és a nyugati országrészbe. Idén 30 ezer hektárról 240 ezer tonna görög- és sárgadinnyét terveznek betakarítani. (Az orosz invázió előtti években 400–500 ezer tonnás görögdinnye-mennyiségeket takarított be Ukrajna). Exportőreik újabban a balti, a skandináv és a közép-európai országokat is célba vették. 2023-ban a legfőbb célország Lettország, Litvánia és Lengyelország volt, amelyek együttesen a teljes ukrán export 92%-át fogadták. Foglalkoznak olyan piaci szegmensekkel is, mint a bio vagy a mini görögdinnyék.
A speciális fajtakörök felkarolása és márkázása a magyar termelők számára is ajánlható stratégia lenne az iparági szakértők szerint. Hosszú távon csak a költségek további lefaragása, a hozamok emelése és a piac üresjáratainak pontos eltalálása tarthatja emelkedő pályán a hazai dinnyeágazatot.
Gönczi Krisztina
