2025 június közepén szakmai napot tartottak a magyar cseresznyetermesztés kihívásairól az Érd–Elvira majori gyümölcskutató telephelyen. A rendezvény a fajtaválasztás, a termesztéstechnológia és a kutatás helyzete körül forgott.
Az idei áprilisi fagyok súlyosan érintették a korai cseresznyefajtákat, de a későbbiek sem hozták a várt gyümölcskötődést. A klímaváltozás csak az egyik oka annak, hogy sokkal több ismeretre lenne szükségünk a rendelkezésre álló fajtákról – derült ki a szakmai napon.
Nem tudjuk, mire képesek a fajták
A házigazda kutatóintézet évtizedek óta meghatározó szerepet tölt be a hazai cseresznyenemesítésben. Az itt előállított fajták – mint például a Carmen vagy a Rita – ma is meghatározzák a hazai fajtaszortimentet. Ezek a fajták a hazai klímához jól alkalmazkodnak, de üzemi szempontból egyre kritikusabb kérdés a gazdasági értékmérő tulajdonságok vizsgálata.
Dr. Mártonffy Béla, a NAK elnöki tanácsadója nyitóbeszédében kiemelte: a magyar gyümölcstermesztés alig képes ellátni a hazai piacot. Számos gyümölcsfaj esetén nettó importőrök vagyunk. Ennek egyik fő oka a valós fajtakísérletek és az adaptációs vizsgálatok teljes hiánya. A külföldről érkező fajták üzemi bevezetése sokszor alaptalan, ami hosszú távon károkat okozhat. A Kamara ezért kezdeményezi az öt legfontosabb gyümölcsfaj esetében – köztük a cseresznye – fajta- és termesztéstechnológiai kísérleteinek újraindítását egyetemi és termelői együttműködésben.
Az érdi kutatóállomás1950 óta több mint 30 fajtát adott a termesztésnek, jelenleg mintegy 4000 fát értékelnek hibridpopulációkban. A nemesítési célok: 30 mm feletti bogyóméret, megbízható terméshozam, kemény gyümölcshús (65–70 durofel), valamint extrém korai vagy kései érés. Bemutatott új, ígéretes fajták: például a Kira (kiemelkedően kemény húsú) és a Pillangó (tarka színű). A szelekciót genetikai markertechnológia teszi gyorsabbá.
Új technológiák várnak tesztelésre
Kőszegi Vilmos saját intenzív ültetvényének példáján keresztül mutatta be a korszerű technológiát. A régi ültetvényt helyben darálták le mulcsnak. A telepítéshez GPS vezérelt robotot vettek igénybe, mely pontos koordináták alapján végezte a terület kitűzését, a támrendszer, a jégvédőháló tartóoszlopainak és az oltványcsemeték helyének kifúrását. GiSelA 6 alanyt használnak, 4×1,25 m-re telepítenek, fruit security támrendszert használnak. Talaj- és környezeti, valamint növényi szenzorokat is telepítenek, melyek az optimális öntözés és tápanyagutánpótlás automatizált vezérléséhez szükségesek.
Csizmadia György a fóliás takarórendszerek alkalmazásáról beszélt. A cseresznye legnagyobb kockázati tényezője az érési időszakban lehulló csapadék, amely repedést, rothadást okozhat. A fóliaborítás segíthet, de technikai és növényvédelmi kihívásokat is rejt a koronaforma vagy a páratartalom terén. Sajnos jelenleg hiányoznak a hazai viszonyokra adaptált, megbízható vizsgálatok.
Egyre nagyobb fenyegetés: a Drosophila suzukii
Az Érd–Elvira majorban 2020 és 2023 között vizsgálták a pettyesszárnyú muslica kártételét cseresznyében. Ez a kártevő a hidegre és a melegre is érzékeny. A tojásrakás 10–30 C fok között zajlik, de az optimuma 22–28 C fok között van. Mínusz 7 fok alatt egy napon belül elpusztul, így az enyhe téli, tavaszi időjárás kedvez a túlélésének. A cseresznyetermesztőknek akkor is érdemes monitorozniuk a kártevőt (almaecetes varsacsapdával), ha korábban nem találkoztak vele a területen.
Forrás: FruitVeB.
