Kukoricacímerezés: ki végzi el, és mennyiért?

E cikk írásakor, májusban még csak pár leveles a kukorica, de már toborozzák a nyári idénymunkásokat a címerezéshez. Jelentkező bőven akad, mivel az ipar rosszabbul fizet, mint a mezőgazdaság, és a vetőmag-termesztésre szánt terület is csökken. Nincs munkaerőhiány, máshol szorít a cipő.

Mennyiért dolgoznak?

„Akár 40 fős csapattal vállalunk munkát, legyen az erdészeti, kertészeti vagy szántóföldi. Jöhet a címerezés is! Ha tud olyan gazdát, akinek ez kell, mondja, és megháláljuk!” – hallom a nem várt ajánlatot Nógrád vármegyében. Hamar világossá válik, hogy akad munkáskéz az országban, igaz, elsősorban Nógrád, Borsod, Szabolcs és Békés nehéz sorsú néprétegéből. Az okokra is gyorsan fény derül.

„A párommal Borsodban lakunk, de legutóbb Győrben dolgoztunk egy pékségben, próbáltam már az építőipart is, legutóbb pedig Szlovákiába jelentkeztem egy elektronikai összeszerelőbe, de túl sokan voltunk, engem hazaküldtek… A címerezést csináltam már Békésben, ha megkapunk érte napi 18–20 ezret, 10 órán át is szívesen dolgozunk” – mondja a munkavállaló, aki a közösségi oldalon próbálkozik mezőgazdasági idénymunkát találni.

„Tíz embert 2-3 óra alatt össze tudok szedni úgy, hogy közben van egy állandó csapatom is. Eddig 62 ember volt a legtöbb, akit egyszerre megmozgattam” – folytatja a „bandagazda” Nógrádban. „Felkelünk hajnalban, és elmegyünk 200 km-re is, ha kifizetik a benzint. Minimum 18-19 ezret oda kell adnom az embereknek napi bérnek, plusz utaztatom őket, és fizetem a járulékot, a könyvelőmet, a saját adómat. 25 ezret biztosan elkérek a gazdálkodótól egy ember után.” Ha ez az ár 10 órára vonatkozik, akkor kifejezetten jó ajánlatnak számít.

Egy szabolcsi kolléga ugyanis 2800 forintos „rezsióradíjat” számít fel a megrendelőnek, amiből a munkásai 2000-et kapnak meg. Papíron mindenki 8 órát dolgozik, és 17.394 forintot keres egy nap alatt. Ugyanis ez az az összeghatár, ameddig a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme szja-mentes az idénymunka esetén. A toborzó vállalkozó dolgozónként napi 2200 forint járulékot fizet az adóhivatalnak, így emberenként napi 5-6 ezer forint bevétele keletkezik.

A gazdaságokban már a minimálbér megemelése előtt többek költöttek idénymunkásokra, mint amennyit a törvény előír. Az adóhivatalnak fizetendő napi járulék azonban drasztikusan emelkedett. Igyekeznek ezzel lépést tartani a vetőmagtermesztést integráló nemesítőházak. Tavaly nagyjából 170 ezer forintig állták egy hektárnyi vetőkukorica címerezésének költségét, idén azonban 200 ezer forint magasságába emelkedett az integrátor által kifizetett összeg. A költség növekedését majd árukukorica-termelőként fogják megérezni a gazdálkodók.

Nem órát fizetni, hanem hektárt

A munkaerő minőségéről nagyjából mindenki ugyanazt mondja: van egy „kemény mag”, amelyik évről évre visszatér, kitartóan és megbízhatóan dolgozik, és van körülötte egy széles réteg, amelyik hol jön, hol nem, hol jól csinálja, hol rosszul a feladatot.

„Én inkább hektárt fizetek, nem órát, különben egy hétig elszöszmögnek a táblában… És ha nem jön ki 200 ezerből a munka, akkor az nekem nyilvánvalóan nem éri meg” – szögezi le egy hajdúsági termelő. Ugyanígy jár el egyik Baranya vármegyei kollégája: „Amikor hektárt fizetek a munkaszervezőnek, akkor érdekeltté teszem abban, hogy minél kevesebbszer kelljen beküldenie az embereket egy táblába. 200 méterenként egyetlen címer elhagyása engedélyezett. A pontosság még a gyorsaságnál is fontosabb. A különböző habitusú kukoricákban eleve más is a tempó: egy magas típusnál, amikor ágaskodni kell a címerig, jóval lassabb a munka. Azzal lehet kalkulálni, hogy egy ember átlagosan 0,3 hektárt tud megcsinálni egy nap alatt” – sorolja a cégvezető. Nála 180–230 ezer forintból jön ki egy hektár címerezésének költsége, gépi elővágást nem csinálnak.

Ő ötödik éve ugyanazzal a Békés vármegyei vállalkozóval áll kapcsolatban, aki egyszerre tud 60–80 embert, olykor többet is leszállítani. A dolgozók romák, az év nagy részét az építőiparban, segédmunkásként töltik el, és a „szabadságuk” idején jönnek el címerezni, mert ezzel jobban keresnek. A tapasztalat szerint a fiatalok döntően a 18–25 éves korosztályból kerülnek ki, és bár gyorsabbak, mint egy 60 feletti, az utóbbi korosztály dolgozik megbízhatóbban. Legjobban a 40–60 év közöttiekre lehet számítani ebben a két-három hétig tartó munkafázisban. A diákmunkát is sok gazdaságban igénybe veszik még. Előnye, hogy értelmes, célokért küzdő fiatalok jelennek meg címerezésre, hátránya, hogy a legtöbbük még nem végzett egész napos fizikai munkát a szabad levegőn, és azzal sincs tisztában, hogy milyen ruha és cipő ajánlott erre a feladatra.

Nincs munkaerőhiány

A már említett szabolcsi munkaszervező négy darab 10 fős brigáddal járja az ország keleti felét, a mezőgazdaság és az építőipar között mozgatva a szabad munkaerőt. Most éppen a krumpliültetés, a fűkaszálás, az idegenelés folyik, de ha kell, kisegítenek a fóliás gazdaságokban is. „Vannak itt romániai és ukrajnai magyarok is. Akármennyire ágálunk a migránsok ellen, nagy bajban lennénk, ha nem lennének az országban 10 ezrével filippínók és vietnámiak is! Tudok olyan csongrádi vállalkozást, ahol a munkavállalók kétharmada filippínó. Ők persze állandó alkalmazottak a paradicsomházban” – teszi hozzá.

A külföldiek – ideértve a lengyel, ukrán, román, szlovák nemzetiségűeket – jellemzően az egész évben munkát nyújtó iparágakban helyezkednek el. Az említett építőipar mellett ilyen az autógyártás vagy a takarítás. Ezekről a területekről kiszorították a szakképzetlen magyar munkavállalókat, akik 400 ezer nettó alatt nem hajlandóak kellemetlen fizikai munkát végezni. A mezőgazdaság az utolsó, amelyik megadja nekik ezt a bért, még ha csak idénymunkában is.

„Nemcsak az iparból szorult ki több ember, de maga a hibridkukorica-előállítás is nagyon visszaesett, nagyjából a harmadára. Sokkal kevesebben foglalkozunk vele, mint a válságsorozat előtt, ezért most címerezőkből túlkínálat van a piacon. A brigádok szinte könyörögnek bármilyen alternatív mezőgazdasági munkáért” – egyenesen ezt állítja egy Duna menti cég agronómusa, ahol több mint 100 hektárt foglalnak el az anya- és apasorok. A vetőmag-előállítás is követi az éghajlati trendet, és egyre északabbra húzódik, így várhatóan a jövőben sem lesz szükség több címerezőre Magyarországon. A gépi címerezéssel és a steril vonalakkal pedig a maradék munka is könnyebbé válik.

„Több mint 20 éve csinálunk hibridkukoricát több száz hektáron. Nagyjából a terület felén címerezést nem igénylő, hímsteril anyasorokkal dolgozunk. A nemesítés ebbe az irányba halad, de a fertilitás sosem lesz teljesen kizárható. Mindig lesznek olyan vonalak, amelyeknél kézzel kell eltávolítani minden virágkezdeményt. Vagy géppel, de ez legfeljebb 85%-ban sikerül. Mindenképpen be kell küldeni a címerezőket a táblába, plusz egy ellenőrt is utánuk” – sorolja a hajdúsági gazdálkodó, aki szintén úgy látja, még nem a munkaerő rendelkezésre állása a legnagyobb gond az ágazatban. „Amíg az öregek hozzák magukkal a fiatalokat, van remény, hogy nem kopik ki az ember.”

A hímsterilitás előnye és korlátai

A munka minősége tehát rendkívül fontos. „Amikor sok a fertilis anya, és sok a fajta, nagyon nehéz úgy megszervezni a munkát, hogy mindenhová időben odaérjünk a megfelelő létszámú és tudású munkaerővel. Pusztán az, hogy a terület felén ezt most nem kell megtennünk a steril anyavonalak miatt, hatalmas könnyebbség nekünk” – mondja a Duna menti cég agronómusa. Az olcsóbb, tisztább, homogénebb vetőmag mindenki számára célkitűzés, a nemesítőcégeknek is érdekük kevesebb munkaerőköltséggel termeltetni a hibrideket. Kérdés, miért kell még egyáltalán címerezni a kukoricát?

„A gyakorlatban sokféle hímsterilitás létezik, és nem mindegyik apavonal rendelkezik az anyavonal sterilitását feloldani képes génnel, így a párosításukból nem feltétlenül jön létre pollenadásra képes utód. Ezért a hibrid fertilitásának további biztosítékaként a steril vetőmag-előállítás mellett fertil vetőmagot is termelni kell. Például, ha 20 hektár steril kukoricánk van, akkor amellé 10 hektár fertilt is vetni kell. Végül ez utóbbiak termését is begyűjtik, és összekeverik a steril termelésből származó magokkal a vetőmagüzemben. A termékenyítőképesség megőrzését a vetőmagtörvény írja elő” – magyarázza dr. Nagy Zoltán, a Szegedi Gabonakutató termékfejlesztési igazgatója.

A hímsterilitásnak tehát vannak biológiai határai. Egyrészt nem járhat olyan genetikai változással, ami a hibridet fogékonnyá teszi bizonyos betegségekre. (Évtizedekkel ezelőtt a Helmithospóriumra váltak érzékennyé az így előállított kukoricák.) Másrészt ez a sterilitás csak bizonyos genotípus-kombinációkban eredményez fertilis utódokat. Sőt, a sterilitás környezeti stressz (hideg, hő) hatására labilissá is válhat. A nemesítőházak és a vetőmag-felügyelet ezért a legtöbbször azt kéri, hogy biztonsági okokból még a steril tábla is legyen lecímerezve. A lényeg az, hogy a címerezés belátható időtávon nem fog eltűnni a gyakorlatból.

A 120 nap problémája

A feladat tehát adott, de a címerezés finanszírozása rendben levőnek látszik, és a munkaerő-kínálat is bőséges most hozzá. Egyetlen probléma maradt: július elsejétől másképp kell értelmezni az idénymunkával eltölthető maximális időtartamot. Míg korábban egy munkáltatónál évi 120 napot lehetett dolgozni, most egy munkavállaló bármennyi munkaadónál összesen 120 napot tölthet el idénymunkával. A kertészeti ágazat ezt kevesli, és a címereztetők részéről is érezni aggodalmat. Továbbá a rendelkezés betarthatóságával szemben is vannak kétségeik. Nem tudják ugyanis, hogyan lehet ellenőrizni, hogy a munkára jelentkező ember eddig hány napot töltött el idénymunkával máshol?

Amennyiben a dolgozó átlépi a 120 napot, a következő naptól a munkáltató köteles tb-járulékot és szochót fizetni utána, plusz levonni a személyijövedelem-adót a kifizetésből. Ha nem így tesz, meg is bírságolják. A munkaadó legfeljebb nyilatkozatot kérhet a dolgozótól az egyszerűsített foglalkoztatás keretében eddig eltöltött napok számáról. Elméletileg kérhetne tőle egy ügyfélkapus NAV-igazolást is, de vajon mennyi „digitális állampolgár” akad a címerezők között? Mivel nincs még precedens rá, ki bűnhődik akkor, ha az idénymunkás valótlan adatot közöl, jogosnak tűnik a gazdálkodók aggodalma. Jövőre 210 napra nő az idénymunkával eltölthető időtartam, de a probléma akkor is megoldásra vár.

Hímsteril vonalak a hibrid-előállításban

A hímsteril anyavonalak és a sterilitás feloldásáért felelős „restorer” apavonalak, valamint ezen tulajdonságok stabilitásának biztosítása olyan plusz időt és munkát visz a hibridizációba, amibe a termelési oldalon ritkán gondolnak bele.

1. A beltenyésztett vonalak előállítása és átalakítása. A hibridizáció lényege, hogy a beltenyésztett vonalakat egymással keresztezve, mindkét szülő tulajdonságait messze felülmúló utód jöjjön létre. Ezek a szülői vonalak természetesen fertilisek. Az anyavonalakba a sterilitást, az apavonalakba pedig a feloldó tulajdonságot csak később építik be. Ez azt jelenti, hogy a legújabb fejlesztésű hibridek sterilvetőmag-előállítása csak azután lehetséges, hogy az átalakításokat elvégeztük, illetve a steril vonal egyéves DUS-vizsgálata is eredményesen lezárult. Ez az átalakítás és regisztráció kb. 4-5 évet vesz igénybe.

Az anyavonal steril verziója egyébként minden más tulajdonságban teljes mértékben megegyezik az eredeti fertil verzióval. Ezt a regisztrációt végző hatóságok ellenőrzik is. Sőt, a sterilalapú vetőmag-előállítás jellemzően több terméssel jár, mivel a mechanikai címerezés elmaradása miatt a növényt kevesebb stressz éri. Az F1 generációban azonban nem ismert semmilyen pozitív vagy negatív hatása: egy adott hibrid steril és fertil alapon előállított vetőmagja ugyanolyan termést eredményez.

2. A steril tulajdonság környezeti stabilitása. A steril tulajdonság környezeti stabilitása eltérő. Előfordulhat, hogy a steril tulajdonság különböző aboitikus stresszek hatására felold, és az anyavonal pollent hullat, azaz a gyakorlatban mégis címerezni kell az állományt.

3. A feloldó tulajdonság stabilitása. Az apavonalnak rendelkeznie kell azzal a tulajdonsággal, hogy az F1 generációban a sterilitást megszüntesse, a növények életképes pollent hullassanak, és biztosítsák a beporzást. Ismert azonban, hogy ezzel a tulajdonsággal is adódhatnak problémák. A kockázatok kezelése érdekében a steril alapon előállított vetőmagot ugyanazon hibrid fertil előállításából származó vetőmagjával keverik (blending). A keverési arány a fajtatulajdonos döntése. A cél általában a 60/40 arány, azaz 60% steril és 40% fertil vetőmag kerül a zsákba, de a gyakorlatban ez hibridpecifikus módon kerül meghatározásra.

Rácz Ferenc
Syngenta

Szerző: Gönczi Krisztina