fbpx

Levéltetű-invázió az almáskertekben: megijedtek a franciák

Írta: Gönczi Krisztina - 2025 május 06.

A szürke almalevéltetű (Dysaphis plantaginea) idén különösen hevesen támad. A francia almatermesztők – velünk ellentétben – még az acetamipridet sem használhatják, ezért attól tartanak, hogy a tetvek olyan károkat okoznak, mint 2020-ban a cukorrépa-termesztésben.

szürke almalevéltetű
Szürke almalevéltetű (Dysaphis plantaginea) (fotó: shutterstock)

Az uniós elvárásoknál is szigorúbb előírások

A téli hideg hiánya, valamint a mostani párás időjárás fokozza a levéltetű-nyomást, ami hatékony növényvédő szerek nélkül egyre nehezebben kezelhető. A francia termelők –ellentétben európai versenytársaikkal, akik még legalább nyolc szezonon át használhatnak olyan neonikotinoidokat, mint az acetamiprid – nem rendelkeznek gyors, hatékony megoldással a szívókártevők ellen. A levéltetvek ellepték a Loire-völgyet, Sarthe, valamint Limousin térségét, de szinte minden termőhelyen károkat okoznak.

„Az elmúlt két hétben a szürke almalevéltetű nyomása csúcsot ért el az ültetvényekben. A termelők először az olyan, biológiai gazdálkodásban engedélyezett megoldásokat vetették be, mint például a neem-olaj” – közölte az Francia Alma-Körte Szövetség (ANPP). Ezek a készítmények azonban kevésnek bizonyultak. Ezért a virágzás után még egy-két szintetikus rovarölőszeres permetezésre mindenképpen szükség lesz. Az ANPP becslése szerint a 2025-ös almahozamok ezzel együtt is 10–30%-kal csökkenhetnek a tetvek miatt, sőt a mostani rovarnyomásnak 2026-ig érezhető hatása lesz a megtámadott fák termőképességére – állítja a szövetség.

A francia gyümölcstermesztők ezért az ültetvényekre hívták a parlamenti képviselőket, hogy a saját szemükkel lássák a kialakult helyzetet. „Ez különösen fontos, mert május végén szavaznak egy olyan törvényről, amelyik az európai termelőkével azonos növényvédelmi lehetőségeket biztosítana a francia gyümölcstermesztőknek” – bizakodnak a szakmabeliek.

A cukorrépával egyszer már átélték ugyanezt

Emlékeztetőül: a neonikotinoidos csávázószerek és a szerves foszforsav-észterek kitiltása a termelésből a repce- és a cukorrépa-termesztést is megrengette. Mindkét növény uniós területe 8–10 százalékkal csökkent 2017/2018 óta. A cukor- és a biodízelipar számára ezek fontos alapanyaggal szolgálnak, de a kínálatuk erősen hullámzik. A gazdálkodók egyes évjáratokban nem tudják megvédeni az állományokat az olyan kártevőkkel szemben, mint a repcebolha vagy a répa vírusos sárgaságát hordozó levéltetű. Utóbbi a francia cukorrépatermés harmadát vitte el 2020-ban. A nagy pofon után néhány évre ismét engedélyezni kellett az EU-ban a Cruiser csávázóanyagot, melyet végül 2023-ban végleg kivontak – igaz, Románia továbbra is használta szükséghelyzeti engedéllyel.