Ukrajna további vámkedvezményeket kér az EU-tól

Írta: Gönczi Krisztina - 2021 november 27.

Kijev arra kérte az uniót, hogy nézzék át újra a szabadkereskedelmi megállapodást. A további vámkedvezmények veszélyeztetik a magyar agráriumot.

 

föld
Ezer hektáros üzemek príma földdel (fotó: Horizont Média)

 

Már így is nagy beszállító

Az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás lehetővé teszi, hogy a felek öt év elteltével felülvizsgálják azt. Kijev élt is a lehetőséggel, és most arra kérte az uniót, hogy nézzék át újra a kedvezményes vámokban részesített áruk körét, ezek mennyiségét és a vámok mértékét. A mezőgazdasági szereplők hevesen ellenzik a további nyitást. A tárgyalások 2022-ben kezdődnek.

A Copa és a Cogeca ellenez bármilyen további engedményt Ukrajna számára a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan. Ennek oka egyszerű: Ukrajna már most is a mezőgazdasági termékek negyedik legnagyobb beszállítója az EU számára. Kukoricából és árpából innen származik a közösség importjának kétharmada. Ez azt mutatja, hogy Ukrajnának nincs szüksége további exportengedményekre az EU-tól. A további kedvezmények privilegizált státuszt adnának egy olyan EU-n kívüli országnak, amelyiknek alacsonyabbak a termelési költségei, és nem alkalmazza ugyanazokat a termelési előírásokat, mint az európai gazdálkodók.

Az európai mezőgazdaságra különösen nagy kihívást jelentene ez a gabonafélék, a baromfi- és marhahús, a feldolgozott paradicsom, a méz, cukor, etanol és az alma piacán. Az EU-nak előnye származhatna belőle a tejtermékek, a gyümölcsök és zöldségek, a bor, olívaolaj és olajbogyó, zsírok, illetve húsipari melléktermékek terén. Az Ukrajna és az EU közötti megállapodás mezőgazdasági oldalról azonban „aszimmetrikus”: az ukrán exportőrök szinte azonnal hozzáfértek az EU piacához, Ukrajna azonban csak fokozatosan nyitja meg határait.

 

Behozhatatlan előnyök

Mérethatékonyságban az EU gazdaságai sosem érik utol az ukránt, ahol 2024-től a helyi gazdasági társaságok 10 ezer hektárnyi földet vásárolhatnak meg. Ez a föld nem is akármilyen: itt található a világ csernozjomkészletének negyede. Az ország mintegy 42 millió hektár mezőgazdasági területtel bír, amiből még „csak” 32 millió hektárt művelnek. Évente 90-100 millió tonna gabonát termelnek, és Ukrajna már most is a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőrének számít. 2019 végén az ország devizabevételének közel 40%-át az agrobiznisz hozta, ezért a kormány kiemelten kezeli az ágazatot.

Eközben Európa mezőgazdasága a kis-közepes üzemekre épül, ezek a zöld megállapodás (Green Deal) keretében további fenntarthatósági beruházásokra kényszerülnek, míg ez az ukrán félre nem vonatkozik. Emellett az egész európai gazdálkodó közösség fizeti az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos diplomáciai válság magas költségeit (orosz embargó, fegyverkezés, migráns válság).

 

Veszélyek a magyar agráriumra

Magyarország szempontjából a búza és kukorica piacán teremt nagy versenyt az ukrán áru. A tízezer hektáros ukrán birtokokkal, ez itteni földminőséggel és a betelepült nemzetközi tőkéből épülő gépparkkal a hazai mezőgazdaság nem tud versenyezni. Ezen felül a baromfiágazat számára rejt veszélyt a tervezett megállapodás. Már láthattuk, hogy az ukrán fél alaposan kihasználja a kedvezményes kvótákat, és leleményesen kiaknázza a szabályozási lukakat. (Emlékezzünk a szárnydarabos csirkemellre – a köznyelvben „batman-csirkére” vagy „csirkekabátra” –, ami mennyiségi korlátozás nélkül jöhetett vámmentesen az EU-ba mint „nem hagyományos vágási módú” termék.) Az ukrán tojásra sem vonatkoznak azok a szigorú termelési feltételek, ami az EU-ban előállítottra igen. Itt engedélyezett a régi ketreces tartási technológia, nem szabályozott az antibiotikum használata, és az állatjólét jogi háttere hiányos.

 

Összeállította a nak.hu cikke alapján: Gönczi Krisztina.

 

Lásd még a témában:

Ukrajnába települhet az európai vetőmag-előállítás

Pontosan ennyit veszít az EU az agrártermelés zöldítésével

Ha így megy tovább, importálni fogjuk a kukoricát