fbpx

Lassan eltűnnek az utolsó málnabokrok is

Írta: Gönczi Krisztina - 2021 augusztus 21.

20 éve egyfolytában zuhan a málna termőterülete hazánkban. Akinek nincs saját málnabokra, az már szinte csak a fagyasztott import áruval találkozik.

 

málna
Hazaival már nemigen találkozik, akinek nincs bokra (forrás: kep.cdn.indexvas.hu)

 

Nagy termelők Európában

Szerbia a legnagyobb málnatermelő Európában. A helyi statisztikai hivatal júliusi jelentése szerint a termés 26,5 százalékkal emelkedhet az idén a 2020. évihez képest. Az Európai Unión belül pedig Lengyelország a legnagyobb málnatermelő. Az itteni termőterület 27-30 ezer hektár, a termés 76 és 130 ezer tonna között alakult az elmúlt években. Spanyolországban a málna termőterülete 10 százalékkal 2070 hektárra csökkent, a málnatermés 46,5 ezer tonnát tehet ki, ami 4,3 százalékos csökkenést jelentene az előző szezonhoz képest. Az Eurostat adatai szerint az EU belső piacán mégis Spanyolország a legnagyobb frissmálna-exportőr, a vezető importőr pedig Németország. A lengyelek ezt a portékát is feldolgozzák: ők a legnagyobb fagyasztottmálna-exportőrök az EU belső piacán, és ebből a termékből is Németország vesz fel a legtöbbet.

 

Innen érkezik az import

Az unió frissmálna-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2020-ban: a behozatal 3 százalékkal 40,4 ezer tonnára nőtt, a kivitel 9 százalékkal 27,6 ezer tonnára csökkent az előző évihez képest. Marokkóból 10 százalékkal 35,4 ezer tonnára nőtt a friss málna importja a megfigyelt időszakban. Az idei év első öt hónapjában a Marokkóból származó import 14 százalékkal 19,8 ezer tonnára csökkent. A közösség fagyasztottmálna-külkereskedelmi egyenlege is negatív volt 2020-ban: a behozatal 114,2 ezer tonnát, míg a kivitel 18,7 ezer tonnát tett ki. Az unió legnagyobb fagyasztottmálna-beszállítója Szerbia volt, ahonnan 75,9 ezer tonna gyümölcs érkezett 2020-ban.

 

Zuhan a hazai termelés

Magyarországon a KSH adatai szerint 1500 hektáron termesztettek málnát az ezredforduló idején, azóta 253 hektárra csökkent a termőterület. Innen 2020-ban 492 tonna málna került a piacra, 56 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A málnatermesztést a feldolgozóipar megroppanása, az éghajlatváltozás, az erős piaci konkurencia és az új kártevők, kórokozók is sújtják. A málna kórokozóiról itt írtunk, a kártevői elleni védekezésről pedig itt. Ezek közül újabban a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) okozza a legtöbb gondot.

 

Forrás: AKI piaci jelentések.