Ennyit keres a dinnyetermelő

Írta: Gönczi Krisztina - 2021 augusztus 16.

Vajon mi kerül ennyibe egy dinnyén? Mennyit keres egy dinnyetermelő? Mennyire nyereséges az ágazat a kukoricatermeléshez képest? Íme, a válaszok.

 

dinnye dinnyefold
Még nem lehet „lőrinces” (fotó: Horizont Média)

 

Legalább másfél millióval kell indítani

Az utóbbi években a 41 tonnát is meghaladta a görögdinnyetermés átlaga hazánkban a Agrárközgazdasági Intézet tesztüzemi rendszerének adatai szerint. Eszerint bő másfél milliót kell invesztálnia egyetlen hektárnyi dinnye megtermelésébe annak, aki erre szánja magát. Az ágazat termelési költségszerkezetében a szaporítóanyag beszerzése és kiültetése jelenti a legnagyobb tételt. Több mint 300 ezer forintba kerülnek a palánták, és a 600 ezret közelíti a munkások bére. A ráfordítások szintje 2019-ben drasztikusan megugrott. Ha a műtrágyaárak, a gázolaj és a munkaerő költségének mostani emelkedését tekintjük, a 2021-es ráfordítási szintben is egy hasonló emelkedést látnak majd a kutatók.

 

görögdinnyetermelés költségei

 

Hektáronként 600 ezer a haszon

A megtermelt érték 2,1 millió forintra tehető hektáronként, ebből csaknem 600 ezer forint a tiszta haszon, támogatás nélkül. Ennek felét azonnal félre lehet rakni a jövő évi palántákra. Megjegyezzük: a területalapú támogatás zöldítéssel együtt 81 ezer forint volt tavaly – ezek minden, 1050 hektárnál kisebb gazdaság számára elérhető összegek. A zöldségnövény-termesztésért járó plusz támogatás 91 ezer forint volt hektáronként. Egy kukoricatermelőhöz képest ötször több befektetést igényel a dinnyetermelés, de ötször jövedelmezőbb is, amire rájön még a 91 ezer forintos extratámogatás. A számok azt sugallják, mindenki akkor járna jól, ha dinnyézne. (Ez elméletben sem lehetséges, de ha így lenne, nem ezek a jövedelmi adatok születnének az ágazatban.)

 

görögdinnyetermelés haszon

 

Mégsem mindenki nyereséges

A nyereséges és veszteséges területek aránya mégis mást mutat. 2012 óta ugyan sokat csökkent a veszteségesen termelő területek aránya, de még így is 16 százalékos volt 2019-ben (2010 özönvízszerű esőket hozott, 2011-2012 pedig olyan aszályos volt, mint a mostani 2020-2021-es évek.) Meglepő lehet, de a kukoricaelőállítás jobban dacol az időjárással, és folyamatosan több a nyereségesen működő terület: gyakorlatilag senki nem tud ráfizetni a termelésre. Sőt, a hektárok 87 százaléka támogatások nélkül is pozitív eredményt produkált 2019-ben az AKI adatai szerint. Ez a dinnyetermelőknek támogatásokkal együtt sem sikerült: 84 százalékban bizonyultak nyereségesnek a területek.

 

jövedelmező és veszteséges területek aránya

nyereséges területek aránya

 

Lásd még cikkünket: Dinnye: rettegünk az olaszoktól