fbpx

Drágább lett a termőföld is

Írta: Szerkesztőség - 2021 június 24.

Egy év alatt 1,593 millió forintról 1,673 millió forintra nőtt a termőföld hektáronkénti átlagára Magyarországon. Az 5 százalékos drágulást a NAV nem teljeskörű adatai alapján mutatták ki az OTP Jelzálogbank elemzői.

 

Mezőgazdaság, termőföld
Átlagban 100 ezerrel lett drágább a termőföld hektáronkénti ára (Fotó: Barna Ferenc)

 

Fejér megye viszi az első helyet az ugrásban, a legdrágább Hajdú-Bihar

A legnagyobb mértékben, 18 százalékkal Fejér megyében emelkedtek az árak, ez mellett még Nógrád, Pest és Heves megyékben is 10 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás.

Három közigazgatási egységben azonban csökkent a termőföldár: – Békés, Somogy és Zala megyékben. A legnagyobb mértékű visszaesés a zalai 8 százalék.

Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője a közleményben kiemelte: a legdrágább megye 2020-ban Hajdú-Bihar lett 2,33 millió forintos hektárárral. A kétmilliós határt még Fejér, Békés és Tolna megye lépte át. A lista végén álló Nógrád megye átlagára is egymillió forint felett volt.

 

Mezőgazdaság, termőföld
Hajdú-Bihar megyében voltak a legmagasabb termőföldárak (Fotó: Barna Ferenc)

 

Király kategória lett a kertészet és a gyümölcsös

Művelési ágak között legnagyobb mértékben, mintegy 13 százalékkal a kert-gyümölcsös kategória drágult. A szőlőterületek 7 százalékos áremelkedését az erdő-fásított, szántó- és gyepterületek egységesen 4-5 százalékos drágulása követte.

A termőföld-piac – a 2019-es kisebb lassulás után – tavaly látványosan tovább szűkült. A megelőző évi 41 ezerről – azzal időarányosan – 2020-ban 37 ezerre, közel 10 százalékkal csökkent az adásvételek száma. Több mint egyharmados visszaeséssel Pest megye vitte a negatív csúcsot. A tranzakciószám három megyében nőtt, legnagyobb mértékben, 7 százalékkal Somogyban.

Még 2016-ban hét megyében is meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, azóta egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében. A legnagyobb területet, mintegy 4,4 ezer hektárt ismét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítettek 2020-ban. A másik véglet Pest, Baranya és Komárom-Esztergom megyék, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom.

Az országos forgalom mintegy 71 százalékát adó szántó művelési ágban 10 százalékkal csökkent tavalyi a forgalom, a NAV szűrt adatbázisa szerint nagyjából 27,8 ezer hektár volt az eladott szántóterület mérete 2020-ban, ettől valamelyest elmarad az erdőterületek forgalmi visszaesése, míg a kert-gyümölcsös és szőlőterületek esetében 3 százalékos a csökkenés a 2019-es volumenhez képest. Egyedül a gyepterületek piaca bővült, 11 százalékkal.

 

Mezőgazdaság, termőföld
A pandémia a gazdaság minden területére hatással volt, a termőföld-piacot negatív és pozitív irányba is elmozdította (Fotó: Barna Ferenc)

 

Szabó István, az OTP agrárágazat ügyvezető igazgatója

A gazdaság minden szegmensét érintő koronavírus-járvány hatása a termőföld-piacon egyelőre nem egyértelmű – szögezte le az igazgató. Míg a vevők általános elbizonytalanodása és a szállodák, vendéglátóhelyek felvevőpiacának szűkülése kisebb keresletet feltételez, a mezőgazdaság várható általános erősödése élénkítheti a forgalmat.

Szerinte az adásvételek számát és a termőföldek árszintjét is növelheti a 2021-es év elején életbe lépett, a fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó szabályozás is.

 

Forrás: MTI

Összeállította: Barna Ferenc