Fán marad a pénz: 50-100 milliárdos kár a munkaerőhiány

A munkaerőhiány ma már a klímaválsággal azonos súlyú probléma a zöldség–gyümölcs-termesztésben. Nemhogy a képzettséget igénylő, de az idénymunkára is alig akad jelentkező.

 

Már a trehányakat sem merik elzavarni…

Akkora a baj, hogy már nem is csak drágulnak, hanem hamarosan el is tűnhetnek bizonyos hazai gyümölcsök a kínálatból, miután a nagy jólétben már nincs, aki elmenne napszámban dolgozni – írtuk nemrég. Hiába nő extrém magasságokba a napszámosfizetség, hiába kereshetne legálisan akár csaknem 15 ezer forintot naponta egy idénymunkás, már ez sem képes választ adni az általános munkaerőhiányra. Egyre kevesebben hajlandóak a mezőgazdasági kézi munkát vállalni, sokan pedig már fizikailag és mentálisan sem alkalmasak azok közül, akiknek egyébként ez volna az egyetlen megélhetési forrása. – Odáig jutottunk, hogy már azt sem nagyon zavarjuk el, aki nem végzi rendesen a munkáját, még megfeddeni sem nagyon merjük, nehogy odébb álljon – fogalmaz az ágazati szakmai szervezet vezetője. A fiatalok számára pedig nem egyáltalán vonzó már ez az ágazat, az alkalmazottak nagyobb része idősebb 50-nél…

 


Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

 

100 milliárdos kárt okoz

De nemcsak a jelenről van szó, hanem a jövőről is: leállhat az utóbbi évek relatíve dinamikus fejlődése, ha egyszerűen nem lesz munkaerő, aki a korszerűbb technológiákat működtesse. – A kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerő-hiány, még az időjárás és a tőkehiány is csak ezután következik – sommázza a jelenlegi helyzetet a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Apáti Ferenc a Növekedés című lapban azt mondta: az elégtelen munkaerő-ellátottság közvetlenül és közvetve évi mintegy 50-80 milliárd forintnyi termelési érték megy veszendőbe az évi 300 milliárd forint körüli termelési értékű zöldség-gyümölcs-ágazatban. A ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz.

 

Aki jönne, továbbmegy, a robot még alkalmatlan

A probléma egyik megoldása lehetne a külhoni magyarok vagy más nemzetiségűek alkalmazása a határokon túlról. Csakhogy ők ugyanúgy továbbmennek, mint ahogyan a munkaképes hazai munkaerő is inkább nyugat-európai termelőknél használja a kezét, sokkal jobb fizetségért.

A másik megoldás az automatizálás és a robotizálás. Csakhogy a gyakran érzékeny terméseket termű ágazatokban ez sem olyan egyszerű, mint a szántóföldi gazdálkodásban. Mind a hajtatásnál, ültetvénytelepítésnél, metszésnél, növényalakításnál, és különösen persze a betakarításnál nélkülözhetetlen (ma még) a munkáskéz. Ami megoldható (például a permetezés, a talajmunka), az pont a legkevésbé kézimunkaigényes. Apáti Ferenc szerint

 

 

Ha a fán marad a gyümölcs…

A FruitVeB  elnöke úgy látja: a munkaerőhiány mostanra olyan kritikussá vált, hogy a zöldség-gyümölcstermesztők kénytelenek elfogadni: egyáltalán nem biztos, hogy akkor és annyi emberrel tudnak aktuálisan dolgoztatni, amennyire szükség lenne. Emiatt kénytelenek a szükségesnél tovább a fán hagyni a gyümölcsöt vagy a földben a zöldséget, ez viszont alapvetően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét.

 

agrár betakarítás fruitveb gyümölcs kézi munka metszés mezőgazdaság munkaerő napszámos növényalakítás szedés szüret zöldség