Csodabab: 40%-kal kevesebb vízzel is beéri

Brit tudósok olyan babot szerkesztettek, amelyik akár 40 százalékkal kevesebb vízzel is beéri, ezáltal száraz körülmények között is megbízhatóan terem. Az előre lépéshez előbb vissza kellett tekinteni. A kutatók egy ősi babot hívtak segítségül.

 


A visszafogottan párologtató csodabab (forrás: farminguk.com)

 

Kicsi, de szívós bab

A brit projekt ékes példája annak, mennyire fontos olyan ősi fajták megőrzése, amelyek bár kis terméspotenciállal rendelkeznek, de olyan értékes tulajdonságokkal bírnak, amikre a modern fajtáknak is szüksége lehet. A klímarezisztens babot a Sheffieldi Egyetem kutatói egy ősi, mexikói változat segítségével hozták létre, amely a mai napig termesztésben van.

A félsivatagi körülmények között évezredek óta termesztett tepary babok akár 50 nap alatt elkészülnek, nedvesebb körülményeket csak a csíranövény korukban igényelnek, ezután öntözés nélkül termeszthetők. A Pod Yield projekt keretében alaposabban megvizsgálták, hogy minek köszönheti ez az aprószemű bokorbab az ellenálló képességét. Kiderült, hogy a teparynak kevesebb sztómája (légcserenyílása) van, mint a modern baboknak, így kevesebb vizet is párologtat el a működése során. Pusztán a sztómák méretének és sűrűségének manipulálásával a kutatók olyan növényeket tudtak szerkeszteni, amelyek nagy mennyiségű vizet takarítanak meg, így szárazabb körülmények között is növekedésben maradnak.

 

Már szabadföldi fázisban

A projektet az insprirálta, hogy Latin-Amerikában, ahol a hüvelyesek kiemelt szerepet töltenek be a gazdaság életében, egyre növekszik az aszálykockázat. A modern fajták kifejezetten víz- és páraigényesek, márpedig a víz egyre nagyobb kinccsé válik. „Reméljük, hogy munkánkkal olyan növényeket hozunk létre, amelyek jobban megfelelnek a jövőbeni éghajlatnak” – adott hangot bizakodásának a témavezető, Julie Gray. A kutatás most a szabadföldi, mikroparcellás kísérleti fázisba lép, ahol az is ki fog derülni, hogy a génszerkesztett fajta mennyire tudta megőrizni a termőképességét.

agár aszály babfajta fajta felhasználás félsivatagi génszerkeszt megtakarítás mezőgazdaság növény öntözés ősi száraz szükséglet tepary termesztés víz vízszükséglet