A kiegészítő biztosítások „térülnek meg” a leginkább

Lehet, hogy drágább, de a tapasztalatok szerint a befizetett összeg többszöröse érkezik vissza a nem támogatott, kiegészítő biztosításokra. A gazdálkodók különösen a jégkár elleni biztosítást kötötték meg a szolgáltatóknál, de népszerűek a viharkár elleni biztosítások is – derül ki a NAIK AKI összefoglalójából.

 

jégverés almán
Jégverés almán (forrás: gyongyostv.hu)

 

Támogatott biztosítások

A díjtámogatott agrár-biztosítási rendszer 2020-ban már kilencedik éve működött Magyarországon. Ennek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják (túligénylés esetén visszaosztásra kerülhet sor). A konstrukció népszerűsége egyre növekszik, 2020-ban 7 milliárd forintra nőtt a támogatási keretösszeg, amit 2021-től 11 milliárdra emeltek fel (ezzel együtt a díjtételek is emelkedtek).

2020-ban a mezőgazdasági biztosítási díjbevételek összesen 18,4 milliárd forintot, míg a kárfizetések 6,6 milliárd forintot tettek ki. A növénybiztosítási ágazat hegemóniája továbbra is fennáll: a tavalyi évben az összes díjbevétel 86,6 százalékát ez az ágazat adta. Az állatbiztosítási ágazat részesedése 2020-ban az összes díjbevételből 3,5 százalék, a vagyon- és felelősségbiztosításoké növekedett 0,4 százalékponttal (9,8 százalék), míg az erdőbiztosításoké minimálisra csökkent.

 

agrárbiztosítások

 

A legnagyobb kárhányadú események térülnek meg leginkább

A támogatott növénybiztosításoknál a díjfizetés 16 milliárd forint (+16,7% 2019-hez képest), a kárkifizetés 5,9 milliárd forint (–11,1%) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2020. évi díjbevétele 646 millió forintot, a kárfizetése 159 millió forintot ért el (a díjfizetés 19,5%-kal nőtt, míg a kifizetés 36,3%-kal csökkent). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 1808 millió forint, a kárfizetése 605 millió forint volt. A számok alapján mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2020-ban 36 százalékot tett ki.

A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 23,7 százalékos, a vihar esetén 29,2 százalékos kárhányad keletkezett 2020-ban. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, csaknem 200 százalékos kárhányad a kiegészítő biztosításoknál keletkezett. (Tavaly ennél is sokkal rosszabb volt itt az arány: a befizetések több mint nyolcszorosát kellett visszafizetni a gazdálkodóknak.) Egyben itt találjuk a legtöbb szerződést is: háromszor több biztosítást kötöttek ilyen eseményekre a gazdák, mint amennyit a legnagyobb díjbevételt eredményező „A” növénybiztosításra.

 

agrárbiztosítások

 

Második éve működik a IV. pillér

2021-től az állam egy új konstrukciót alakított ki, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert, ami a termelők jövedelem-ingadozásait mérsékli. A rendszerhez csatlakozó termelő hozzájárulást fizet, melynek alapja a termőföld területe, az átlagos állatállomány, illetve a készletnyilvántartás. Amennyiben bármilyen okból krízishelyzet alakul ki (ez lehet járványhelyzet vagy piaci ok is), a gazdálkodó jövedelem-kompenzációra válik jogosulttá. A csatlakozott gazdálkodóktól éppen ebben a hónapban várja a Kincstár a referenciajövedelem számításához szükséges adatokat.

 

 

agrár agrárkár állatbiztosítás biztosítási díj biztosító kárenyhítés kiegészítő biztosítás kifizetés krízisbiztosítás mezőgazdaság növénybiztosítás támogatott biztosítás vagyonbiztosítás