Nagyobb termőterület és nagyobb átlagtermés várható idén szinte az összes szemes fehérjenövényből Európában. Csak a csillagfürt visszaszorulása folytatódik.
Szója: az utóbbi 4 évben ismét sikeres (fotó: Horizont Média)
Növekvő termelési kedv
A szemes fehérjenövények termesztésére szánt szántóterület 2021-ben mintegy 3 százalékkal, 2,5 millió hektárra bővülhet Európában. Az olaj- és fehérjenövény-termesztők szövetsége, az UFOP hozzáteszi: ennek még mindig a 40 százalékát a szója foglalja el. (Utoljára 2017-ben volt nagyobb a takarmányborsó területe, mint a szójáé.) Idén várhatóan 965 ezer hektárt birtokolhat ez az olajos növény, ami új rekordot jelentene. A második legfontosabb fehérjenövény a takarmányborsó, ennek is tovább nő a területe 3,3 százalékkal, így már elérheti a 866 ezer hektárt. A bab is 3,1 százalékkal nagyobb helyet igényelhet, 459 ezer hektárra becsülik az idei vetésterületét. Csak az édes csillagfürt területe (169.000 hektár) csökken 2,3 százalék körüli értékkel – áll a szövetség oldalán.
A tavalyinál jobb évjáratban bíznak
A 2021-ben az elemzői várakozások szerint valószínűleg nagyobb lesz a betakarítható szemes fehérjenövény-mennyiség az előző évinél, köszönhetően a legfontosabb fajok területbővülésének. Mivel a tenyészidőszak még előttünk van, az időjárás alaposan beleszólhat a végeredménybe. Átlagos évjáratot feltételezve a szójabab betakarítható mennyisége 10 százalékkal, 2,9 millió tonnára nőhet idén. Az EU Bizottság szerint a takarmányborsó mennyisége 6 százalékkal 2,2 millió tonnára, a babé 1 százalékkal 1,2 millió tonnára bővülhet. Az édes csillagfürt mennyisége azonban 9 százalékkal 227 ezer tonnára csökkenhet.
Többszörös előny
A szóját az olajnövények között is számontartjuk. Európában a legfontosabb olajnövény a repce, de felzárkózóban van hozzá a napraforgó is. Ezek a növények egyben a legfontosabb szántóföldi mézelő fajok Európában, és külön előnyük, hogy nagyon eltérő időszakban borulnak virágba. A szója nemcsak virágos növény, pillangós is, így a vele szimbiózisban élő nitrogénmegkötő baktériumok révén tápanyaggal dúsítja a talajt. A hüvelyesek termesztése emellett hozzájárul a GM-mentes hazai takarmányok előállításához is, csökkentve ezzel az EU fehérjeimport-szükségletét – mutat rá az UFOP:
Összeállította: Gönczi Krisztina
