Az agrár-felsőoktatás globális trendjei, az átalakuló hazai agrár-felsőoktatási intézménystruktúra, a nemzetközi és hazai együttműködés, piaci kihívások, a hazai mezőgazdaság K+F+I tevékenységek fejlesztési irányai, valamint a képzési struktúra és tartalom fejlesztésének lehetőségei – vázolta fel Szabó Péter, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány kuratóriumi elnöke az aktuális vitatémákat.
A magyar agrár-felsőoktatás aktuális kérdéseinek témájában szervezett online konferenciát a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Digitális Jólét Program és a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány.
Gyakorlatias képzés, kutatásokkal, terepen (Fotó: MATE)
A rendszerváltás után jelentkező problémák a témában
Az agrárképzés elégtelen működésének egyik fontos oka volt a szétaprózott infrastruktúra, a párhuzamosságok, a hallgatói és munkaadói igényeknek való megfelelőség hiánya. Ennek érdekében egy átfedésektől mentes, hatékony intézményrendszer létrehozása mellett döntöttünk. Az újjászületés mérföldköve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem létrejötte. Ehhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete is – fogalmazta meg Dr. Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára.
A hazai felsőoktatás még a pandémia által sújtott helyzetben is képes volt a gyors alkalmazkodásra. Magyarországnak olyan felsőoktatási rendszerre van szüksége, amely a társadalmi versenyképesség, a fiatal generáció karriercéljai mellett hosszú távon szolgálja a fenntarthatóságot, a nemzeti önfenntartás képességének erősítését. Ebben az önfenntartásban az egyik legfontosabb elem az élelmiszerbiztonság folyamatossága, amely nem csupán a mennyiséget, hanem a minőséget is szavatolja – mondta az államtitkár.
Elmélet kísérletekkel alátámasztva (Fotó: MATE)
Manapság már globálissá válik a tudásmegosztás lehetősége
A tudás mára már élményszerűen elérhető bárhol a világban. Az agráriumról digitalizáció nélkül ma már alig lehet beszélni. A képzéstől a termelés napi ügymenetéig használni kell az adatokat, ha hatékony mezőgazdaságot akarunk – világított rá a digitalizáció fontosságára Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője.
Az agrár-felsőoktatás szerepe felértékelődött
Napjaink robbanásszerű műszaki technikai fejlődésének fő mozgatórugója az informatika, ezen belül az agrárinformatika és a digitalizáció. Az ágazatok között e téren lépéselőnyben van a növénytermesztés, ahol a precíziós gazdálkodás egyre szélesebb körben terjed el. A gazdálkodást támogató ismeretek nélkül ma már nem lehet hatékony, versenyképes az élelmiszer-alapanyagok előállítása – hangsúlyozta Prof. Dr. Tossenberger János, a Magyar Rektori Konferencia Agrártudományi Bizottságának elnöke.
A doktoranduszokhoz szólva leszögezte: az innováció alapja továbbra is a kreativitás, de az agrárinnovációnak tudományos alapokra kell épülnie. A kreativitás csak akkor válik innovációvá, ha az meg is valósul.
Az agrárképzés fogja meghatározni, hogy milyen lesz a jövő agráriuma
Az agrárium soha nem látott változásokon megy keresztül. A NAK komoly lehetőséget lát a MATE megalakulásában, melynek komoly lehetősége van arra, hogy a régió egyik legnagyobb és legkiválóbb agrár-képző helye legyen és képzései alkalmasak arra, hogy a fiatalok számára „trendivé tegyék” az ágazatot – fejtette ki véleményét Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke.
A szakma legyen piacképes (Fotó: MATE)
Az agrárium csúcstechnológiai ágazattá vált
A mezőgazdaságot érintő változások rendkívül gyors alkalmazkodást igényelnek és ehhez a felsőoktatásnak is igazodnia kell – mondta Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora előadásában.
Az elmúlt harminc évben szakadatlan átalakítások zajlottak a magyar agrár-felsőoktatásban. Azonban az integrációk, változtatások nem állták ki az idő próbáját. A MATE létrehozása során a hibákból tanulni próbálva időtálló, a nemzetközi trendekhez, a társadalom és a piac elvárásaihoz igazodó univerzitás kialakítására törekednek.
Az egyik legjelentősebb probléma a magyar agrár-felsőoktatás szétaprózott, szétforgácsolt rendszere volt. A MATE megszünteti a párhuzamosságokat, az elmúlt hónapban olyan intézeti struktúrát hozott létre, amelyben a hasonló szakterületeken dolgozók egységes irányítás alatt folytatják a munkájukat.
A világ élelmiszergazdaságában az elmúlt két évtizedben nagyobb változások zajlottak le, mint az azt megelőző száz évben, pedig a XX. század a mezőgazdaság fejlődésének az egyik legintenzívebb időszaka volt. A korábban öt-hat év alatt elévülő tudás ma egyik napról a másikra elavulttá válhat. Ez nagyon gyors alkalmazkodást igényel, amihez a felsőoktatás piacán is igazodni kell. A vállalati partnerek is igénylik, hogy a képzésben nagyobb szerepet kapjanak a műszaki, gazdasági és gyakorlati ismeretek.
Digitális kompetencia megszerzése nélkülözhetetlen (Fotó: Horizont Média, Archívum)
Az agrár-felsőoktatás fejlesztése kulcsfontosságú
Az agrárium hozzájárulása a GDP-hez lényegesen meghaladja a korábbiakat, legalább 10,5 százalékra tehető. Ha pedig hozzáadjuk az általa támogatott szektorokat is a vendéglátásig, turizmusig bezáróan, ez az arány akár a 20 százalékot is elérheti.
Bizakodásra ad okot, hogy az elmúlt évhez képest 36 százalékkal nőtt a MATE-re jelentkezők száma. Ez akár az agrár-felsőoktatás legjelentősebb átalakításának a visszaigazolása is lehet, az egyetem rektora szerint.
A következő uniós költségvetési ciklus történelmi mértékű agrár- és vidékfejlesztési forrásai hatékony felhasználásában is jelentős szerep hárul az egyetemre a humán erőforrás képzésében és az eredményes kutatásban.
A konferencia további előadásainak témái érintették:
- a tehetséggondozást,
- az oktatói és tudományos karriert,
- az adatvezérelt gazdálkodást,
- a vidékfejlesztési intézményrendszert,
- a modellváltás tapasztalatait,
- az agrárhallgatók és mezőgazdasági szakemberek körében végzett kompetenciaigény felmérés eredményeit.
A programot kerekasztal-beszélgetés zárta
Az agrár-felsőoktatási intézmények vezetői beszélgettek „az együttműködési lehetőségektől itthon és nemzetközi színtéren”, illetve a „képzési struktúra és tartalom fejlesztésének lehetőségek a munkaerőpiaci elvárások tükrében” témákban.
A konferencián sor került az „Agrár-pálya-orientáció”, illetve a „Kutatás-fejlesztés – innováció az agrárium szolgálatában” című könyv II. kötetének bemutatójára is.
A konferencia visszanézhető, illetve az esemény honlapján további információk tekinthetők meg.
Forrás: MTI
Összeállította: Barna Ferenc
