fbpx

Hahó, biztos jó felé megyünk?

Írta: MezőHír-2021/03. lapszám cikke - 2021 március 04.

Még viszonylag frissek a karácsonyi nagy evések emlékei, így talán sokan egyetértenek velem, hogy bélrendszerünk több törődést igényel. Hippokratész már időszámításunk előtt 400 évvel leírta, hogy minden betegség a belekben kezdődik. Miért mondom ezt most, 2021 elején? Mert a múlt bölcsessége a jövőbe mutat. A várható piaci igények ismerete a gabonatermelő számára is fontos. Álljunk be a trendbe! Példaként a glutént citálom ide, és a kölesre szeretném felhívni a figyelmet.

Az év első hetei, hónapjai a tervezés, gondolkodás időszaka. Nálunk is ilyenkor készülnek az előrejelzések, frissítjük jövőkutatási mappáinkat. Ennek kapcsán keressük azokat az összefüggéseket, amelyek időben való felismerésével olyan tanácsot adhatunk, amivel Ön megelőzheti a piaci viszonyok változását, felkészülhet. Mivel pedig a mezőgazdaságban minden, a termelés szerkezetében végigvitt változtatás akár éveket vehet igénybe, nem lehet elég korán elgondolkodni azon, mit vetünk, termelünk a jövőben. Ideális esetben olyan növények, állatok (és rovarok?) felé fordulunk, amelyek nemcsak a táplálkozási trendekbe illeszkednek, hanem hozzáadott értékük révén jövedelmezőségük is magasabb, mint a jelenlegieknek. Gondolkodjunk együtt!

Amikor a jövőt kutatjuk, és középtávú előrejelzést készítünk, akkor a fogyasztó várható igényeit kell feltérképezni. Nem olyan nehéz, hiszen a Nyugat jelenleg divatos élelmiszerei holnapra már nálunk lesznek. Az ezekre való felkészülés, alkalmazkodás valódi versenyelőny lehet. Ez pedig az egyik specialitásunk az Erste Agrár Kompetencia Központban. Előre jelezni az agrárpiaci folyamatokat sosem könnyű, de idén a tavalyi viszonyok függvényében különösen nehéz. Most a fogyasztói igények, a tudományos eredmények és az adottságok három szálából próbálunk egy erős fonalat fonni, amellyel – mint Ariadné fonalával Thészeusz – eligazodunk a jövő labirintusában.

 

köles

 

A sok sikér nem mindenkinek siker

Az a tény, hogy az emberiség egyre nagyobb hányada szenved a sikér (glutén) fogyasztása miatt, igen súlyos helyzet, aminek hatással kell lennie a mezőgazdaság tevékenységére. Bármilyen fájdalmas ezt kijelenteni, de lehet, hogy a mai búza már nem az Élet. Ennek egyik legfontosabb oka lehet az, hogy évtizedes távlatban fejlesztjük sikértartalmának növelése, sütőipari értékének javítása irányában. Ez pedig – úgy tűnik – nincs összhangban azzal, amit az ember emésztése igényel. A glutén fogyasztása drasztikus mértékben emelkedett az elmúlt évtizedek során, és ezt az emésztőrendszer egyre nehezebben tolerálja. Sikértartalom szerint a búzapiac most úgy működik, hogy a legmagasabb sikértartalmú búzákat a pékek igénylik a jó sütőipari érték miatt. A kisebb sikértartalmúakból lesz az étkezési liszt, míg a gyengékből ropi és keksz. A liszt minőségét adalékokkal szinte tetszés szerint lehet ugyan alakítani, de a hozammaximalizálásra fejlesztett fajták a minőség terén komoly kompromisszumot jelentenek. Ugye milyen ismerős helyzet! Egy sor cikkben írtam e rovatban az elmúlt évben is arról, hogy mintha az élelmiszer-fejlesztések nem a fogyasztó tápanyagigényéhez, hanem inkább a feldolgozás, forgalmazás igényeihez igazodnának. Néhány példa emlékeztetőül: polcálló zöldségek, gyümölcsök, kontra egyre gyengébb beltartalom; tej- és húshelyettesítő termékek. Eközben az emberiség egyre betegebb. Az egyre gyakoribb hiánybetegségek az étkezési szokásokkal ugyanúgy összefüggenek, mint az élelmiszerek kisebb vitamin- és ásványianyag-tartalmával. Ez a táplálékkiegészítők minden határon túli piacnövekedését segíti elő. Általánosan megfogalmazva a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékfejlesztések, nemesítések egy része nem az ember tápanyagigényéből, emésztőrendszeri sajátságaiból indulnak ki, hanem technológiai, hatékonysági szempontokból, ráadásul egyre gyakrabban hivatkoznak Gaiára, érzelmi kérdést csinálva abból, hogy mit is kellene ennünk. A minap például az ENSZ tett közzé egy tanulmányt, amelyben arra buzdít, együnk kevesebb húst, és akkor teszünk a Föld megmentéséért. Szót sem ejt arról, hogy a bolygó szegénységben élő tömegei elindultak kifelé a gödörből, és ez együtt jár az állati fehérjék fogyasztásának növekvő igényével. Végre lehetőségük van a kiegyensúlyozott táplálkozásra is gondolni, húst enni. Elvitatható-e igényük jogossága? A nyugati fogyasztó húsfogyasztása pedig már tartósan, bár lassan, csökken. Az egyoldalú megközelítés és kommunikáció életünk szinte minden oldalán romboló hatású.

 

Igyunk erre egy bozát!

Aki a jövőt kutatja, merüljön el előbb a múltban! Ezt az alapelvet az élet minden területén használom. Jelen esetben évszázadokat kell visszamenni, megtudni, mit termeltek akkor, amikor még nem a búza volt a fő gabonaféle. Az egyik megfejtés a köles. Vajon mit üzen nekünk az, hogy a fejlődő, főként afrikai országok számára ez az Élet ma is. Próbálja ki másodvetésként, hiszen igen rövid tenyészidejű! Fizet, mint a köles. Ugye Ön is ismeri a mondást? Azért alakult ki, mert meglehetősen igénytelen növény. Amiért most a „fejükbe akarom ültetni” e növényt, az az, hogy nem tartalmaz sikérképző fehérjéket, így a gluténérzékenyek is fogyaszthatják. Egy dolgot erről tudnunk kell. Az előttünk álló években a valóban gluténérzékenyek aránya robbanásszerűen fog emelkedni. A glutén egyik összetevőjét, az alfa-gliadint szervezetünk ugyanis nem képes megfelelően emészteni. Romboló hatása mindenkit érint, aki fogyasztja. Az, hogy súlyos tüneteket kinél okoz, egyéni érzékenység kérdése. A glutén a vékonybél bolyhait tartósan károsítja, ezzel felszívódási problémákat okoz. A köles visszatértét a biogazdálkodás indította el, de ma már a gluténérzékenység a fő hajtóereje. Miért gondolom, hogy a jövő gabonaféléje? Azért, mert számtalan ponton illeszkedik a funkcionális élelmiszertrendekhez: gazdag magnéziumforrás, sok benne a vas, a B-vitamin, szabályozza a vércukor- és koleszterinszintet, immunerősítő és gazdag fehérjeforrás. A nyugati fogyasztók (elsősorban a hölgyek) ma már kozmetikumi elvárásokat is megfogalmaznak az élelmiszerekkel szemben. Nos, a köles feszesíti a bőrt, erősíti a hajat és a körmöket. Persze, sör is készül belőle. Ezt hívták őseink bozának. De ha mindez még nem elég: a köles növeli a szerotoninszintet, magyarul a boldogsághormon mennyiségét is. Már-már gyanúsan egyszerűen termelhető, és sokszínűen használható.

 

kenyér
A fogyasztói igényekhez hozzá kell igazítani a termelés szerkezetét

 

Tartósan növekvő gluténmentes piac

A cöliákia a leggyakrabban fogyasztott gabonafélék glutén nevű fehérjéjének toxikus alkotója, a gliadin által kiváltott intolerancia. A beteg szervezete a gliadint nem tudja feldolgozni, vele szemben az immunrendszer ellenanyagokat termel, ami a szervezetben autoimmun folyamatot indít el. A nemzetközi előrejelzések kivétel nélkül 10 százalék feletti éves növekedéssel számolnak az előttünk álló években a gluténmentes termékek piacán. E piac gerincét a kenyér, a péksütemények, a tészták, és reggeli cereáliák, snackek, vagyis a gabonaalapú termékek alkotják. Könnyű lenne azt mondani, hogy ez egy hosszú távon is szárnyaló, bővülő piac és hajrá, de mi úgy látjuk, hogy számos kockázata van, amely érzékelhető abban, hogy nem minden belépő válik sikeressé a gluténmentes piacon. A fejlett országok statisztikái mindenütt a gluténérzékenyek számának folyamatos, gyorsuló ütemű növekedését jelzik. Ennél sokkal többen követnek gluténmentes étrendet, ami ismerethiányból ered. Ez nem egy testsúlycsökkentő diéta, aki e célra használja, rossz úton jár. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kutatások szerint az irritábilis bél szindrómában (IBS) régóta ismert a glutén szerepe, így nem csak a kimutatottan gluténérzékenyek tünetei enyhülnek a gluténdiéta kapcsán.

 

Üzeneteim

  • A fogyasztói igényekhez hozzá kell igazítani a termelés szerkezetét.
  • A gluténmentes piac bővülése tovább fog gyorsulni, de ehhez a fogalmi zavar nagyban hozzájárul.
  • Ennek a valódi érzékenyek – a választék bővülése és a csökkenő árak révén – haszonélvezői. Ők valóban elolvassák a címkéket!
  • A jelenség összefügg a fejlett piacok fogyasztóinak innovációs éhségével, de a gluténérzékenyek számának sajnálatos növekedésével is. Nálunk a felmérések szerint jóval magasabb a gluténérzékenyek aránya a nemzetközi szinteknél (7-8%).
  • A fizetőképességgel együtt jár a tudatosság, de az informáltság nem.
  • Erős innovációs és sales force tér.

 

SZERZŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ • ERSTE AGRÁR KOMPETENCIA KÖZPONT