A jó magágy kialakításának feltételrendszere

A csírázáskor, keléskor, valamint a növény kezdeti fejlődésekor a talaj felső 10 cm-es rétegének állapota a döntő, később pedig növényfajtól függően a 35–45 cm mélységű talajzóna szerkezete határozza meg a talaj nedvesség-, hő- és levegőforgalmát, ezen keresztül pedig a gyökérfejlődést. Az újgenerációs, nagy csoroszlyanyomással rendelkező magágykészítő vetőgépek megjelenése gyökeresen megváltoztatta a magágykészítés folyamatával szemben támasztott elvárásokat. Ma már nem a vetőgépnek, hanem a növénynek és a klímavédelemnek megfelelő magágyat kell készíteni.

 

Az NZ volt az első henger nélküli kombinátor a hazai földeken. Az elmúlt 20 év a svéd gyártót igazolta. Ma ezek a magágykészítők, azaz az NZ Aggressive és másolatai a legnépszerűbbek itthon

 

A növény számára kedvező magágy alapjait már a tarlómunkák, az alapművelés és annak elmunkálása során kell lefektetnünk. A talaj nedvességállapotához jól időzített alapművelés, függetlenül annak módjától – azaz, hogy szántással vagy forgatás nélkül végezzük el –, alakítja ki a növény számára kedvező és szükséges mélységű lazultságot, lazult réteget.

 

A fülkéből állítható munkamélység a siker egyik titka

 

A jellemző gyökerezési mélység tekintetében vannak ugyan különbségek az egyes növényfajok között, viszont már korántsem tartható az a korábbi álláspont, hogy vannak mélyebb művelést igénylő gazdasági növények, míg egyesek a sekélyművelést alkalmazva is sikeresen termeszthetők. Általánosságban fogadjuk el azt, hogy a 35–45 cm mélyen lazult talaj csekély, alig kimutatható klímakárkockázatot jelent, azaz biztonságosan alapozza meg a növénytermesztés sikerességét. Az alapműveléssel létrehozott lazult talajállapot közvetlenül nem alkalmas vetésre, hiszen térfogattömege, pórustere túlságosan nagy, ezért kellő mértékben ülepednie (tömörödnie) kell, továbbá elő kell segíteni a nedvességkülönbségek kiegyenlítődését és a biológiai folyamatok felélénkülését is. Az alapművelés elmunkálása ezért egyengetést, porhanyítást, felületcsökkentést és bizonyos esetekben tömörítést (nyári alapművelések) jelent. A magágykészítés során az alapműveléssel és az elmunkálással létrehozott és fenntartott kedvező talajszerkezetet igazítjuk a vetés körülményeihez.

 

Kevés bolygatással, taposással

A jó magágy nyirkos, ülepedett, gyommagvaktól mentes és morzsás szerkezetű. Mivel talaj agronómiai szerkezetét tekintve az aprómorzsa (0,25–0,5 mm) igen közel áll a porfrakcióhoz (<0,25 mm), felül kell bírálni azt a korábbi álláspontot is, miszerint a magágynak „aprómorzsásnak” kell lennie. Mivel a két frakció elhatárolása a gyakorló gazda számára szinte lehetetlen feladat, fogadjuk el azt, hogy csak a vetés mélységében, a mag körül legyenek aprómorzsák, a felszínen morzsás (2,5–10 mm), kisebb rögökkel (10–20 mm) változó talajállapot minden növény számára elégséges feltételt teremt. A vetősorok között ily módon kialakított érdes felszín védelmi szempontból is előnyösebb, hiszen a szél nem hordja el, a csapadék pedig nem iszapolja el a talajfelszínt. A magágyat lehetőség szerint minél kevesebb bolygatással és taposással kell kialakítani. A magágyalap legyen tömör, de ne túltömörített, az alatta lévő réteg pedig kellően lazult maradjon, biztosítsa a gyökérzet zavartalan fejlődését. Gyakori magágykészítési hiba a vetés mélységéig kiszárított, elporosított magágy, ami elsősorban nyárvégi és őszi vetéseknél fordul elő, főként akkor, amikor a magágykészítés több nappal megelőzi a vetést. Az őszi alapművelés és a magágykészítés hibáira utal, ha a vetőmagok eltérő mélységbe kerülnek, mert nincs vagy eltérő mélységű, tömörségű a magágyalap. Szintén ezekre a hiányosságokra vezethető vissza az eltérő nedvességű és aprózottságú magágy, mely lépcsős kelést eredményez. Általános szabály, hogy a magágykészítés mélysége soha ne haladja meg a vetés mélységét! A nem megfelelő eszközválasztás is magágyhibákhoz vezethet, ilyen például az ún. kompaktor típusú gépek használata nyirkos, nedves talajon, ami sekély – a gyökerezést gátló – tömörödés kialakulásához vezet. Erre a gyakori magágykészítési hibára Dr. Birkás Márta hívta fel a figyelmet, meglátása szerint a kompaktorok hengeregységei túltömörítik a talajt a vetés mélységében, a kialakult talp pedig fokozza a kukorica aszályérzékenységét. Nyirkos talajon a pálcás hengerboronával rendelkező kombinátorok jól alkalmazhatók, szármaradvány esetén pedig a forgóelemes magágykészítők is. Nedves talajon az ún. henger nélküli magágykészítők használata javasolt, míg száraz tavaszokon és/vagy sekély, finom szerkezetű magágyakhoz a kompaktorok tűnnek megfelelő választásnak.

 

A pálcás hengerborona és a kétsoros követőborona még új opciós tartozéknak számít

 

A Väderstad 1968 óta gyárt magágykészítő eszközöket, amelyeken már a ’70-es években is alkalmazta a „parallel lifting”, azaz az ún. párhuzamos emelés/süllyesztés megoldást. A kezdetben 3 vagy 4 kapasoros változatok mélységszabályzása ekkor még csúszótalpak alkalmazásával történt. A ’80-as évektől újabb mérföldkőnek számított a vázba integrált szállító/mélységszabályzó kerekek megjelenése, valamint a ma is alkalmazott tandem kerekek térhódítása. Azokban az években egyedül a Väderstad gyártott 12–14 m munkaszélességű magágykészítőket. 1982-től sorra jelentek meg a különböző NZ modellek, szám szerint 7, amelyek egységesítése NZ Aggressive márkanév alatt 2001-re datálható. Az NZ Aggressive a henger nélküli kombinátorok első képviselője volt az országban, ami arra hívta fel a figyelmet, hogy ideje átértékelni a magágykészítés sablonos módját, valamint az eszközválasztás konvencióit. A svéd gyártó számos újítást vezetett be az NZ magágykészítőkön, amelyek közül talán a legfontosabb a Master & Slave mélységszabályzás, a menet közbeni mélységállítás (ControlFunction), valamint a hidraulikus kerékfelfüggesztés. Az NZ utat mutatott a konkurens gyártók számára is, hiszen az elmúlt években sorra jelentek meg NZ-utánzatok, amelyek a színükön kívül szinte semmi másban nem különböznek az eredeti modelltől.

 

 Dr. Kalmár Tibor
ügyvezető
Vaderstad Kft.

 

Videó a gyártótól:

 

További izgalmas szakmai anyag a témában.

 

agrár alapművelés csírázás csoroszlya henger kelés magágykészítés mezőgazdaság NZ-Aggressive taposás tarló vaderstad vetősor