Újabb fellendülés várható?

A gyógynövényágazat gondjai – és a növények tárolási kártevői

Magyarországon a gyógynövénytermesztésnek évszázados hagyományai vannak, a megtermelt növények nemcsak hazánkban, hanem külföldön is elismertek. Az 1800-as évek közepétől már iskolai szinten is megjelentek az ágazattal kapcsolatos képzések, a gyűjtés is egyre elterjedtebbé vált, valamint több gyógyszergyár is létrejött az 1900-as évek elején.

Erre az időszakra egyértelműen a felfelé ívelés volt a jellemző. Az 1970-es években már Magyarország volt Európa legnagyobb exportőre, a következő évtizedben a termőterület 35-40 000 hektár volt. A rendszerváltást követően az ágazatban a struktúraváltás megalapozta a visszaesést, az ezredforduló után a termőterület nagysága ingadozott, a termesztés és kereskedelem pedig visszaesett. A mai kor emberének azonban nagy igénye van a természetes alapanyagokra, a gyógyszeripar, a kozmetikai ipar és az élelmiszeripar is egyre nagyobb mennyiségben használ gyógynövényeket. Az életstílusban bekövetkező reform remélhetőleg az ágazat fellendülésében is szerepet játszik, ugyanis egyre több terméket és szolgáltatást reklámoznak gyógynövénytartalommal vagy valamilyen gyógynövényekhez kapcsolódó kiegészítéssel. Magyarországon körülbelül 60 fajt termesztenek, mintegy 20-25 000 hektáron. A legjelentősebb termesztett növény a mák, olajtök, mustár, édeskömény, máriatövis, kapor, konyhakömény, kamilla, kerti kakukkfű, levendula. Ez utóbbi az eltelt évek során hatalmas népszerűségre tett szert, sok helyen „szedd magad!” mozgalom is kialakult a levendula szedésére. Az ágazat egyik leginkább befolyásoló tényezője a magas kézimunkaerő-igény, amit kevés esetben lehet gépesítéssel helyettesíteni.

 


1. kép. Levendula (Lavandula angustifolia, fotó: Menyhárt Anna)


2. kép. Mezei kakukkfű (Thymus serpyllum, fotó: Menyhárt Anna)

 

A jelenlegi tendencia alapján egyre több növény a termesztésben is megjelenik. Ilyen például a kamilla, amelyet növekvő termőterületen találhatunk meg. A termesztés mellett jelentős a gyűjtés is, de egyre kevesebben foglalkoznak már ezzel, aminek több oka is van. A kézi munkát igénylő folyamatok egyik leginkább befolyásoló tényezője a felvásárlási ár, amely sokszor nagyon alacsony. Emellett kézimunkaerő- és időigényes, a megélhetést már nem biztosító munka nem vonzza az embereket. A gyűjtött növényfajok száma körülbelül 100, ezek legtöbbje vadon termő állományokból gyűlik össze. A vadon termő növények gyűjtéséhez nem szükséges hatósági engedély, azonban a nemzeti parkok területein, valamint az állami és magánterületeken történő szedéshez szükséges, ami szintén csökkenti a gyűjtési lehetőségeket. A legtöbbször gyűjtött fajok: kamilla, vadgesztenye, csalán, csipkebogyó, bodza, cickafark, aranyvessző, mezei zsurló, hárs, kakukkfű, fekete nadálytő, fagyöngy. A gyűjtés során nagyon fontos a gyűjteni kívánt fajok megfelelő ismerete, mert ezek gyakran összetéveszthetők védett vagy esetleg mérgező növénnyel.

A termesztést és a gyűjtést is erősen meghatározza a felvásárlás, valamint a feldolgozott növényi részek továbbértékesítése. A felvásárló feladatai közé tartozik a munka szervezése, irányítása, az áru átvétele, minősítése, fontos meggyőződni a fajazonosságról, az épségről és egészségességről, valamint hogy az adott tétel tartalmaz-e idegen növényi részeket. Nagyon fontos a jó minőségű, megfelelő helyről gyűjtött alapanyag, forgalmas utak mellett az esetleges egészségre káros hatások miatt nem szabad gyűjteni.

Jelenleg a gyűjtés és a termesztés során is szemléletváltás szükséges; hasznos lenne a termesztésbe vonható fajok termesztése, a megfelelő fajtaválasztás és fajtahasználat, emellett a versenyképesség növeléséhez a korszerű, speciális technológiák alkalmazása. A folyamatosan növekvő kereslet a termékek iránt pozitív jövőképet mutat, ami remélhetőleg az ágazat fejlődésére is jó hatással lesz. A következőkben a raktározást nehezítő, gyakoribb kártevőket szeretnénk bemutatni, melyek minőségi kárt is okozhatnak a raktározott termékekben.

 


3. kép. Virágzó fekete nadálytő (Symphytum officinale), gyűjtött része a gyökere (fotó: Menyhárt Anna)

 

Aszalványmoly

(Plodia iuterpunctella)

Az imágó jellegzetes meghatározó bélyegekkel rendelkezik, így aki egyszer már találkozott vele, nehezen téveszti össze más fajjal. Az egész világon elterjedt moly, hazánkban is mindenhol előfordul, raktárakban és lakóházakban egyaránt. A hernyó károsíthatja a gabonákat és egyéb magvakat, az aszalt gyümölcsöket, szárított zöldségeket és gyógynövényeket, fűszereket, de még a csokoládét is. Károsítása következményeként mennyiségi és minőségi kárt is előidéz a súlyvesztéssel és az élelmiszerek, takarmányok ürülékkel történő beszennyezésével. A károsított termékek emberi és állati fogyasztásra is alkalmatlanná válhatnak. Kárképe jól felismerhető a hernyó ürülékkel teli fonadékáról. Évente 2-3 nemzedéke van, kedvező időjárás esetén nemcsak a zárt, védett területeken tud áttelelni, hanem a természetben is. Védekezni ellene a lepkék berepülésének megakadályozásával, valamint az üres raktárak fertőtlenítésével, a vonatkozó szabályok betartásával lehet.

 

Készletmoly

(Ephestia elutella)

A lepke szürkés vagy barnás színű, karcsú molylepke. Lárvájának színe a tápláléktól függ. A világon mindenhol megtalálható, Magyarországon is rendszeresen előforduló faj. Tápanyagai változatosak, a magvaktól a száraz növényi részeken át a fűszereken keresztül az aszalványokon, dióban, csokoládéban egyaránt károsíthat. Hazánkban a raktárakban rendszeresen megtalálható. Kárképe nem egyedi, a hernyók szövedéket képeznek, amikben a tápanyag részei mellett ürülékcsomók is megtalálhatóak. Erős fertőzés kialakulása során mennyiségi és minőségi veszteség is felléphet. 2-3 nemzedékes faj, de magasabb hőmérsékletű helyeken akár 4 nemzedéke is előfordulhat. Hernyó alakban telel. Védekezni ellene megelőzéssel, valamint az aszalványmoly elleni kezeléssel lehet.

 

Kis kenyérbogár

(Stegobium paniceum)

Az imágó alakja a szúbogarakhoz hasonló, ovális, rozsdavörös színű. Az egész világon előforduló faj, háztartásokban, raktárakban, régi, nagy könyvtárakban is megtalálható. Tápanyagai elsősorban a lisztből készült termékek (liszt, tészta, a régi könyvek csirizzel kötött borítója), de fogyasztja a szárított növényeket (tea, fűszerek, gyógynövények), mag- és rovargyűjteményeket is. A lárva és az imágó is okozhat minőségi kárt. A lárvák apró lukakat rágnak táplálkozásuk során, ezekben a lukakban az ürülék látható, a szaglószervük fejlettsége révén a csomagolt áruba is belerághatnak. Normál körülmények között 1 nemzedékes, de fűtött helyiségekben 2-3 nemzedéke is lehet. Háztartásokban védekezni ellene a liszt átszitálásával lehet, a szitán fennakadó alakokat pedig meg kell semmisíteni. A megelőzés fontos, így szükséges a tárolóhelyiségek tisztán tartása. A raktárak fertőtlenítése is eredményes védekezési módszer, de ezt csak képesített szakember végezheti, a megfelelő jogszabályi környezet betartásával.

 


4. kép. Aszalványmoly (Plodia iuterpunctella, fotó: Károlyi Balázs, izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)


5. kép. Készletmoly (Ephestia elutella, fotó: Bauer Bea, izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)

 

Fogasnyakú gabonabogár

(Oryzaephilus surinamensis)

A kifejlett imágó hossza körülbelül 3 mm, teste lapos és barna színű. Nyaki részének mindkét oldalán 6-6 kiugró fog található, ami a felismerését segíti. A hazai raktárakban rendszeresen előforduló, nagy egyedszámú faj. Tápláléka elsősorban a gabonafélékből előállított termékek (liszt, dara, egyebek), de emellett még dió, a mogyoró, a csokoládé, szárított zöldségfélék, gyógynövények tárolása során is megtalálható. Legtöbbször más kártevőkkel együtt van jelen. Rágásával a minőségi mellett mennyiségi kárt is okoz. Tömeges előfordulása esetén a tárolt termények befüllednek, és dohossá válnak, fogyasztásra pedig alkalmatlanok lesznek. Lárvája azonban ragadozó is, más raktári kártevőkkel is táplálkozhat, innen kapta a zsizsikfaló bogár elnevezést. Egyedi kárképe nincs, a nagyobb kárt az imágó okozza, rágásával és ürülékszennyezésével.

A zárt térben több nemzedéke is kifejlődhet, imágó alakban telel át. Magasabb hőmérsékletű tárolókban tömegesen felszaporodhat. Védekezni leghatékonyabban a megelőzéssel lehet ellene. A tárolt termékeket – amelyeket lehet – harminc percen keresztül tartó, 60 °C-os hővel történő kezeléssel is meg lehet védeni.

 

SZERZŐ: MENYHÁRT ANNA NÖVÉNYORVOS

 

agrár édeskömény élelmiszeripar gyógynövény gyógynövénytermesztés gyűjtés kakukkfű kamilla kártevő lepke levendula mák mezőgazdaság moly mustár olajtök