Nem félünk az ázsiai kereskedelmi övezettől

Az amerikai agrárminisztérium (USDA) szemügyre vette az utóbbi idők legnagyobb bizniszét, az ázsiai szabadkereskedelmi térség létrejöttét. Úgy találta, kevésbé kell félnie tőle, mint Európa és Dél-Amerikai közeledésétől, a Mercosur egyezménytől, amiről itt írtunk legutóbb.

 

 

Nagy-Britannia is nyomul

Kína 14 ázsiai, csendes-óceáni országgal együtt tavaly év végén létrehozta a világ legnagyobb regionális szabadkereskedelmi övezetét, amelyben Japán, Ausztrália és Új-Zéland is benne van. A világ GDP-jének csaknem harmadát adja ez a 15 ország. Eredetileg az USA és India is része lett volna, de Donald Trump nem élt a lehetőséggel, most pedig már késő. (Lásd írásunkat: Kína bohócot csinált az USA-ból a szabadkereskedelmi övezettel.) A térség gazdasági ereje nagyon vonzó. Ráadásul a fentebb felsorolt országok egy része egy másik, a Csendes-óceánon átnyúló kereskedelmi egyezményben is benne van. Az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) Ausztrália, Brunei, Chile, Japán, Kanada, Malajzia, Mexikó, Peru, Szingapúr, Új-Zéland és Vietnám részvételével 2018 végén jött létre. Az EU-ból kilépett Nagy-Britannia idén januárban hivatalosan is felvételét kérte ebbe a társaságba.

 

Nyárig életbe lép a megállapodás

A Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) nevű szabadkereskedelmi egyezmény jelenlegi tagsága: 10 ország a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségéből (ASEAN) – Indonézia, Thaiföld, Szingapúr, Malajzia, Fülöp-szigetek, Vietnam, Brunei, Kambodzsa, Mianmar és Laosz –, valamint 5 ország az ázsiai-csendes-óceáni térségből, nevezetesen Ausztrália, Kína, Japán, Dél-Korea és Új-Zéland. Az RCEP akkor lép hatályba, miután legalább hat ASEAN-ország és három nem ASEAN-ország ratifikálta a megállapodást. Ez várhatóan idén nyáron következik be.

 

Terjeszkedésre használja

Az USDA elemzői szerint a RCEP megállapodás valószínűleg nem gyakorol nagy hatást Kína csendes-óceáni agrárkereskedelmére, mivel az ország korábban már kétoldalú megállapodásokat kötött Új-Zélanddal (2008), az ASEAN-nal (2010), Ausztráliával (2015) és Dél-Koreával (2015) is. Az RCEP értelmében Kína továbbra is mentesíti a vámcsökkentések alól az olyan érzékeny termékeket, mint bizonyos gabonafélék, a cukor és a gyapottermékek. A legtöbb agrár-élelmiszeripari vámtarifa azonban megszűnik az ASEAN-tagországokból és az Új-Zélandról érkező termékekkel szemben. Az ausztráliai és dél-koreai mezőgazdasági termékek zöme a következő 5 évben válik nulla tarifássá. Hosszú távon az RCEP Kínának kedvez a kedvezőbb beszerzési források révén. Ezenkívül a nemzetközi beruházások is könnyebbé válnak, ami támogatja Kína határokon átívelő agrárbefektetéseit – jegyzik meg az amerikai elemzők.

 

Amerika: nem félünk

Az RCEP-nek köszönhetően Kína és Japán között először jött létre kereskedelmi megállapodás. A szigetország számára a halászati termékek exportjában nyílik ezzel új, vámmentes lehetőség. Eközben Japán fokozatosan csökkenti a Kínából érkező mezőgazdasági termékek mintegy felének vámját. A megállapodás előírja a zöldség- és haltermékekre vonatkozó vámok eltörlését az elkövetkező 10–20 évben. 2019-ben Kína teljes mezőgazdasági exportjának 13 százaléka Japánba irányult – ez csak fokozódni fog a jövőben. Bizonyos érzékeny termékek, mint például rizs, búza, cukor, tejtermék, baromfi, marhahús és sertéshús esetén viszont Japán egyik RCEP-országgal szemben sem alkalmaz vámcsökkentést.

 

Az USDA úgy véli, hogy mivel a térség agrárkereskedelmét most még csak kis mértékben változtatja meg a megállapodás, ezért rövid távon nem befolyásolja az USA Kínába irányuló agrárexportját sem. Hosszabb távon pedig még annyi minden történhet…

agrár agrárkereskedelem Ázsia Csendes-óceán egyezmény Kína megállapodás mezőgazdaság övezet szabadkereskedelmi térség USA