Nem abrak, reformélelmiszer: kincset érő zab

Márciusban indul hagyományosan a zab vetése, de ma már ez a kijelentés sem érvényes. A zab abrakból lett reformélelmiszer, tavaszi növényből őszi, és azóta is folyamatosan keresi a helyét a változó világban. Brit és ír nemesítők most a szárnyuk alá vették a növényt.

 

 

Kis költségű kultúra

A zab igen kiskultúra a búzához képest, ezért kevés figyelem jut a nemesítésére, a fajtaválaszték szélesítésére. Hazánkban a Nemzeti Fajtajegyzékben fele annyi zabot sem tartanak nyilván, mint szóját, igaz, a termőterülete a szója harmadáét is alig haladja meg (2020-ban 23,5 ezer hektár volt). Termőképessége hazánkban 2,5-4 tonna hektáronként, Baranyában a legnagyobb. Termesztési költsége valamivel a tritikáléé alatt van, mintegy 170 ezer forintra tehető hektáronként. Termesztését a klímaváltozás és az állatállomány csökkenése szorítja vissza, noha sport- és hobbilóból meglehetősen sok van az országban. Azonban a zabra már rég nem abrakként tekint a társadalom. A belőle készült termékek magas rosttartalmuk miatt a reformtáplálkozás részeként vonultak be a köztudatba.

 

Nem hagyják veszni

Most brit és ír kutatók olyan új zabfajták kifejlesztésén dolgoznak, amelyek egyszerre klímarezisztensek és a korábbinál is magasabb a tápértékük. A zab mindkét ország klimatikus adottságaihoz és igényeihez illeszkedő növény, de hogy ez a jövőben is így maradjon, tenni kell. Ezért kísérletekbe kezdtek a különböző fajtákkal, hogy megtudják, melyek a legalkalmasabbak a kevesebb inputanyagot igénylő művelésmódokhoz. Cél, hogy megtalálják a legkisebb ráfordítással termeszthető, mégis jó teljesítményt nyújtó, beltartalmi szempontból is előnyös fajtákat.

 

Tavaszi is, őszi is

Az egészséges táplálkozás iránti igény növekedésével a zab felértékelődése várható, számos gabonapehely, kenyér, sőt ital is készül belőle. A zabnak magas a fehérje- és olajtartalma, így a tápértéke is, az importált szója részbeni kiváltására is alkalmas lehet – vélik a kutatók. A szakemberek azon fognak dolgozni, hogy a zabban rejlő lehetőségeket tudatosítsák a társadalomban és a termelőkben, és ehhez folyamatosan a legkorszerűbb genetikát kínálhassák. Hazánkban a 12 tavaszi zabon túl két szegedi és öt martonvásári nemesítésű, őszi fajtával lehet alkalmazkodni a változó klímához.

 

Lásd még a zabot részletesen körül járó cikkünket: Az élet zabos oldala.

abrak agrár élelmiszer fajta genetika hozam költség mezőgazdaság nemesít ráfordítás takarmány termés termesztés termőképesség vetés zab zabtermesztés