Búzamustra: történelmi mélyponton a termőterület

A rendszerváltás óta csak egyetlenegyszer fordult elő, hogy mostaninál is kisebb legyen a növény termőterülete. Nagyon megcsúsztunk a búzavetéssel. Hogy állunk most, milyennek érzik a termelők a tavaszi indulás esélyeit?

Valahol 850 és 890 ezer hektár között lesz idén a betakarítható búzaterület, ami 20 éves mélypontot jelöl ki. 1999 óta nem fordul elő, hogy ennyire visszaszoruljon a kenyérgabona termőterülete az országban. Az egész a kukoricabetakarítás megcsúszásával, majd az október második felében érkező esőkkel kezdődött. Hogy állunk most, milyennek érzik a termelők a tavaszi indulás esélyeit?

A NAIK AKI jelentése alapján az őszi gabonafélék vetését 1,4 millió hektáron tervezték a gazdák, és november 13-ig a tervezett terület 88,1 százalékán végeztek vele. Az őszi búza esetén mindössze 84,5 százalékos volt a készültség. Lapunk egy novemberi körkérdés alapján 10-15 százalékra becsülte a kieső búzaterületet (lásd decemberi lapszám: Elúszó megyék c. cikket). November 13-ig mindössze 804,4 ezer hektáron fejeződött be a vetés, de egészen december közepéig folytatta, aki tudta – egyre lankadó kedvvel és meggyőződéssel.

 

Előnynek bizonyult a laza talajszerkezet

Az ország legnagyobb kiterjedésű megyéjéből, Bács-Kiskunból egészen jó hírek érkeznek. Egy 1200 hektárt művelő, Bugac környéki gazdaságban novemberre már minden búzaágy be volt vetve. Az enyhe tél miatt novemberben és decemberben is fejlődött a növény, és szépen bokrosodva telelt. Volt idő és lehetőség az őszi gyomirtásra is, az enyhe idő miatt november 10-15-e között egy rovarölő kezelésben is részesültek a táblák. Míg a déli országrészben nagy pocokinvázióról érkeznek hírek, itt nem tapasztaltak komolyabb rágcsálókártételt. „Homokos is a talaj, nehézkultivátorozunk is a búza előtt, ezt a kettőt nemigen szereti a pocok” – mondja a cég növényvédőse. Egyébként döntően réti talajon gazdálkodnak, amire részben sertéstrágya is kerül. Néhány szikes folttól eltekintve nem túl rosszak a termőhelyi adottságok. Bizakodva tekintenek az új termés elé. Egy növénytermesztési szaktanácsadó, aki ezer hektár körüli területet lát át Bács-Kiskunban, elégedetlenebb a talajadottságokkal.

 


Szépen bokrosodott, egészséges tábla

 

Kecskemét-Soltvadkert-Kiskunhalas térsége nem véletlenül a szőlő-gyümölcstermesztés egyik központja. Túl homokosak itt a földek máshoz. A könnyen száradó, laza talajnak viszont két előnye is van a gabonatermesztés szempontjából: viszonylag kevés a pocok, és rá lehetett menni októberben, amikor másutt csak kínlódtak a cuppogós sárban. „Itt jobbára tritikálé, őszi árpa, rozs díszlik, szó szerint, mert szépek az állományok. A pocokhelyzet közepesen erős. Az őszi gyomirtás nem jellemző a környéken. Vírusfertőzés nincs, a rozsda- és lisztharmatfertőzés is elhanyagolható. Szerintem azoknak is bejön idén a búza, akik későn vetettek. Az időjárást elnézve, idén nem lesz baj a hóhiányból” – véli a szakember.

 

Nyugaton hullott kevesebb csapadék

Tavaly az a furcsa helyzet állt elő, hogy az év nagy részében az ország keleti felében esett sok eső, és nem a nyugatiban. Így a nyugati országrész jobb talajadottságokkal rendelkező területein gyorsan beszivárgott a földbe a víz, döntően időben be tudták fejezni a vetést is. (Ehhez hozzájárult az is, hogy sajnos kevesebb aratnivaló akadt a kukoricából.) Egy Fejér megyei gazdaság növénytermesztési ágazatvezetője1 100 hektáron fogja össze a munkát. A Mezőföld kiváló talaján csak az egyre kevesebb csapadék korlátozza a termelést. Tavaly sem volt meg az 500 mm eső. Itt a búzavetést befejezték október 16-ig, így már a télbe is részben bokrosodva ment az állomány. A november hideg volt, de decemberben tovább fejlődött a búza. „Azt kell mondjam, most sokkal jobban néz ki, mint ilyenkor szokott. Éppen a vetés után jött az a csapadékos időszak, ami másoknál megakasztotta a munkát. Meglepő, de a normálisnál melegebb tél ellenére nem látok nagy kártevőnyomást, sárgulást sem. Még pocok sincs. Nálunk a technológiai része az őszi gyomirtás, most az őszi munkatorlódás miatt ez elmaradt, majd tavasszal korrigálunk.”Zala megyében 2 500 hektár szántót szaktanácsol a következő riportalanyunk. Ez a térség jóval több csapadékot kapott, mint Fejér megye, januárban a déli határ közelében 10 centis hóréteg is fedte időszakosan. „Pocok tényleg nincs, itt a sok víz a legnagyobb probléma. Mivel drága volt a búza, sokan nem adták fel a vetési tervüket, inkább sárba gyúrták, döngölték úgy-ahogy a magot. Rossz volt nézni…” A sárhelyzet azóta sem javult, van, aki 100 hektáros szójatáblát hagyott kint; arra már keresztet lehet vetni. A vetett földekre egyáltalán nem lehetett rámenni.

 


Nem bokrosodott, de szép (fotó: a szerző)

 

 

Az őszi gyomirtás még a repcében is elmaradt, nemhogy a búzában! „A vetés java novemberben zajlott, a kedvezőtlen viszonyok miatt a szokásosnál 10-20 százalékkal magasabb magnormával. A tervezett területnagyságnak már pusztán emiatt csökkennie kellett” – számol a szakember. Egy aggasztóan hideg nap jön még januárban, utána remélhetőleg vége a télnek. A kisebb éjszakai fagyoknak nemcsak emiatt örülnek a gazdák: januárban reflektorfényben fejezik be az elmaradt őszi szántásokat. A vizes földnek később még előnye is lehet, ha ne adj’ isten megint egy aszályos tavasz jönne.

 

Az „elúszó” megyék

Országos szinten Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szenvedték meg a gazdák leginkább az őszt. Az európai MARS jelentés őszi ábrájából az látszott, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén uniós szinten is a legszerencsétlenebb időjárású térségbe tartozott. Egy Sajó menti településen mégis azt halljuk, hogy a gazdálkodó időben be tudta fejezni a búzavetést. „Persze láttam, hogy mások novemberben még vetet tek, de nekem szerencsésen alakultak a dolgok – amíg ki nem jött a Sajó az ártérre. Ki is vitte a tábla egy részét, ide valószínűleg kukorica kerül majd. Ami búza megmaradt, az szépen megerősödött, jól bokrosodott. Sem rovar-, sem gombakárt nem látok, de pocokból helyenként nagyon sok van, különösen a lucernások közelében.”

Egy kétezer hektárra rálátó szaktanácsadó szkeptikus a kilátásokkal kapcsolatban: „Igaz, hogy aki nagyon akarta, végül csak elvetette a búzát, de szerintem a terméskilátások nem javultak annyit, mint amit a táblakép mutat.” Tény, hogy a meleg decemberben a novemberi vetésű állományok is sokat fejlődtek, erősödtek, de szerinte ez kevés lesz a nagy terméshez. Az időben elvetett búzákkal is gond van: ezekben az esők és a munkatorlódások miatt nem végeztek őszi gyomirtást a gazdák, emiatt sok táblában szélsőséges gyomosodással találkozni – állítja a szakember. Pozitív viszont, hogy még ezekben a fejlett állományokban sincsenek komoly növény-egészségügyi problémák. A vaddiszók száma érezhetően csökkent az afrikai sertéspestis megjelenését követő kilövések miatt, így kisebb a vadkár is. Még leginkább a víznyomás okozta kipusztulással találkozik a szaktanácsadó. A másik problémásan indult megye Jász-Nagykun-Szolnok volt. Az itt elért szaktanácsadó Karcag térségében 5 százalékra teszi az el nem vetett búza arányát. Ő két nagy problémát lát, az egyik a pocokinvázió, a másik az, hogy áll a földeken a víz, most kezdték el húzni a levezető árkokat. „A vetés eddig a körülményekhez képest nem nézett ki rosszul, kérdés, hogy a mínusz tíz fokra hogyan reagál hó nélkül. Nem a hőmérsékletet szenvedi meg a búza, hanem azt, hogy esténként átfagy a talaj, nappal pedig a verőfényben kienged a fekete felszín. Az ezzel járó talajmozgás széttépi a búza hajszálgyökereit, azaz felfagy a növény” – aggódik a szakember. Ha ezt megússzák az állományok, akkor szerinte nem lesz nagy termésveszteség még a novemberi vetésben sem. „Évek óta több gondot okoznak a vírusvektor rovarok és a gombák, mint amennyit egy kései vetéssel veszíthetünk. Ilyenkor persze kockázatot jelent a tél milyensége, de tavasszal még sokat tudunk javítani a növények kondícióján. Nagyobb baj a csapadék eloszlása, és az, hogy az öntözést nem szakszerűen végzik. A rossz gyakorlat teljesen lerombolja a talajt, eliszapolja a pórusokat. Látni ezt most Túrkeve környékén, ahol a vízállásos területeken sárgulnak a búzák.”Egy másik szaktanácsadó 4500 hektárt fog át. „Vegyesek az állományok. A ki sem kelttől a teljesen bokrosodottig mindenfélét látni.

 


Most kicsi az esély a csúcstermésre

 

A vetés zöme novemberben történt, de több olyan gazdaságról is tudok, ahol decemberben került sor a búzára” – mondja. Szerinte a fejletlen állományok is állni fogják azt néhány fagyos éjszakát, ami még hátravan a télből, és akár a decemberi vetésből is kialakulhat egy jó közepes termés, ha szerencsésen alakul a tavasz. Kollégájához hasonlóan tragikusnak látja a pocoklétszámot. Gyomosodással nincs gond a megyében, mivel a korán vetett állományokat itt szokás lekezelni egy herbiciddel, a késeikben pedig nincs gyom. Az enyhe tél a vírusvektor rovarok terén hozhat fenyegetést: 5 fok felett már repülnek a poloskák, kabócák, levéltetvek. Márpedig ezen a télen gyakran volt 10 fok feletti a napi csúcshőmérséklet. Szerinte is az időben vetett állományok vannak nagyobb veszélyben, ezekbe már ősszel bevihették a vírust a szívókártevők, és ezekben jellemzőbbek a gombás betegségek is. Mindent összevetve 3 és 8 tonna között szórnak majd a terméseredmények a szakember szerint. „A tavaszi ráfordításokat annak fényében kell majd megtervezni, hogy mit mutatnak a táblák, amikor rájuk lehet menni majd géppel. Sokan vérszemet kaptak az idei áraktól. Szerintem nem a mostani árszinthez kell belőni a növény jövedelemtermelő képességét, hanem átlagos piaci viszonyokra. A szokásos költségszint mellett kisebb eséllyel csalódunk a végén.”

 

SZERZŐ: Gönczi Krisztina

 

agrár állapot állomány búza gomba indulás kár kártevő kórokozó mezőgazdaság pocok rovar tél vetés víz