Ilyen árakra senki nem számított– és nem is indokoltak

December elején, a Portfolio Agrárszektor konferencián az árupiaci folyamatokról is beszéltek a szakértők. A gabonaárak elszabadulása mindenkit meglepetésként ért, hiszen az árumennyiséget tekintve nem lehet hiányról beszélni.

2012 novemberében volt utoljára 67, illetve 64 ezer forint a búza és a kukorica tonnánkénti termelői ára. Ezt az árszintet a NAIK AKI PÁIR adatai szerint még csak közelítjük 2020-ban. A digitális konferencia gabonapiaci szekciójában elhangzott, hogy végül meglepetésként érte a szakmát a kukoricából a hazai rekordtermés. Az árak pedig a nemzetközi termés tükrében is indokolatlanul magasnak tűntek. MolnárAndrás, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok Igazgatóságának senior elemzője hangsúlyozta: továbbra is több a gabona, mint a felhasználás, és ez világszinten is igaz. Ám a határidős piacokon nagy volt az elmúlt hónapokban az aktivitás, sok szabad forrás kereste a helyét. A válságpszichózist meglovagolva a búza, a kukorica és a szója ára egymásra túllicitálva emelkedett.

 

 

Bidló Gábor, a Buda Gabona Kft. ügyvezető-tulajdonosa megjegyezte: valójában a fizikai piacon is nagyobb volt a kereslet a szokásosnál, miközben a kínálati oldal ezzel nem tudott lépést tartani, legalábbis ami a kukoricát illeti. Márpedig a kukorica sok tekintetben a búza helyettesítő terméke, hatnak egymás árára. Ukrajnában idén 36 millió tonna helyett csak 28 millió kukorica termett, Romániában szinte nem is lesz exportálni való termény. Kína viszont megemelte a kukoricabeszállítási kvótát. Márpedig ha a világ legnagyobb importőre egyik pillanatról a másikra megháromszorozza az igényeit, az az árak elszabadulásához vezet. Hozzátesszük: a gabonafélék ára pillanatnyilag esik, mivel a spekulánsok zárták pozícióikat, illetve az északi félteke betakarítási kampánya után a termés kielégítőnek bizonyult.

Bidló rámutatott: a kínai kereslet változása önmagában meghatározza az ármozgások irányát a világpiacon. Azonban óvatosságra kell hogy intse a kereskedőket az, hogy Ausztráliában rekordközeli búzamennyiséget takarítanak be, ami ki fog hatni a jövő tavaszi európai árakra. Fontos a logisztikai kapacitások rendelkezésre állása is. Magyarország a gabonatermés felét kiszállítja az országból, ennek ütemét a Fekete-tenger felé mindenképpen a Duna vízállása határozza meg. A szakember kiemelte: elemi érdekünk a vasúti kapacitások fejlesztése, és vele együtt a vagonrakás sebességének fokozása, különben a mostanihoz hasonló piaci helyzeteket nem tudjuk kihasználni. Megjegyezzük: Oroszország július elsejétől december 4-ig ötödével tudta emelni a búza exportmennyiségét, elérve a 22,5 millió tonnát, és ezzel „kimaxolta” a csillagászati árban rejlő lehetőségeket. Más kérdés, hogy mi lesz jövőre, hiszen az idei vetés állapotáról eddig nem érkeztek jó hírek.

 

 

Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a napraforgó ára szeptemberben 25 százalékkal volt magasabb a tavalyinál, amire senki nem számított. A cégcsoport növénytermesztési ágazata örül a szép bevételnek, a másik oldalról az állattenyésztési tevékenységet súlyosan érinti takarmányárak növekedése. Főként így, hogy az állati termékek ára inkább csökkent. A vezérigazgató szerint az állattenyésztők nagyon nehéz év elé néznek. Úgy véli, a tej és a takarmány ára közötti árolló nem tartható fenn sokáig. A szakember szerint fontos lenne, hogy ne csak a hazai gabona fele hasznosuljon a határokon belül, hanem a másik feléből is itthon készítsünk nagyobb hozzáadott értékű termékeket. Ez csökkentené a kitettségünket a külpiacokkal szemben is.

 

SZERZŐ: Gönczi Krisztina

 

agrár ár búza export gabona kukorica mezőgazdaság piac takarmány termény termés