fbpx

Elúszó megyék: van, ahol a búza- vetőmag kétharmada zsákban maradt

Írta: MezőHír-2020/12. lapszám cikke - 2021 január 04.

E cikk írásakor november elején járunk. Ködös, esős az idő. Ha csak egy nap adódik, amikor rá lehet menni a földre, akkor mindenki a kukoricatermés mentésére fókuszál, a búzának sok helyen még magágya sincs. A jelenség országos léptékű. A hazai búza termőterületét tekintve történelmi mélypont jöhet. Mi lesz most?

 

Repce: az járt jól, aki halogatott

Idén is túl száraz volt a talaj a repce „optimális” vetésidejében, de még az őszi kalászosok magágykészítésekor is. „5 500 lelkes kis faluban lakom, de már itt is van 10-12 darab direktvető gép. Az őszi aszályban nagy hasznukat vették a termelők, gyorsan földbe kerülhetett a mag ott, ahol a napraforgóval és a kukoricával időben végezni tudtak” – sorolja egy növényvédelmi szaktanácsadó Bács-Kiskun megyében. Sajnos még most is sok tengeri ázik odakint az időközben menthetetlenül csapadékosra fordult időjárásban. Árpából szép, a talajt összefüggően borító állományt is látni a megyében, a búza viszont még inkább csak sorol. Növényvédelmi problémák nincsenek velük. Repcével itt kevesen foglalkoznak, de akik igen, azok igyekeztek későbbre halasztani a vetését. Nemcsak az eső nagyobb valószínűsége miatt, hanem azért is, mert tavaly az időben elvetett állományokat nagyon megnyúzták a rovarkártevők, így a kis káposztalégy is. A szaktanácsadó szerint most a halogató gazdáknak egységesebb az állományuk.

Csongrád megyében egy olyan szaktanácsadót érünk utol, akinek a teljes megye állományhelyzetéről vannak információi. Sipos József növényorvos gazdálkodóként is átérzi az idei ősz nehézségeit. A szakember mintegy 11 ezer hektárnyi repce állapotáról tud beszámolni. „A repcetermesztés alapköve a jó magágy és a kelést segítő optimális csapadék, de idén sokan porba vagy rögös talajba voltak kénytelenek vetni. A tervezett repceterület nagyjából egynegyedén ragaszkodtak a gazdaságok ahhoz, hogy az aszály ellenére programszerűen, augusztus 20. után kerüljön földbe a mag. Most ők semmivel sincsenek előrébb, mint azok a társaik, akik a szeptemberi esőkre várva két-három héttel később vetettek. Ez a vetési időpont érvényes az idei repceterület felén. A terület utolsó egynegyedén megkésett, szeptember végi, gyenge kondíciójú állományokat látni,  illetve vannak, akiknél zsákban is maradt a mag. A heterogenitást nemcsak ez adja: a helyi talajnedvességi viszonyok és a sávosan érkező csapadék miatt egy-egy táblán belül is találunk 8-12 leveles és kétleveles repcét is. Ez megnehezíti az egységes növényvédelmi kezelést”– összegez a szakember.

 

Így festettek a repcetáblák az októberi esők előtt (a szerző felvétele)
Így festettek a repcetáblák az októberi esők előtt (a szerző felvétele)

 

Túl heterogén az állomány

Márpedig növényvédelemre igencsak szükség lenne. Folyamatos volt ebben a déli megyében a bolhanyomás, de jelen volt még a kis káposztalégy, a repcedarázs és a levéltetvek is. A szerkivonások miatt hatékony csávázószer alig van, az állományvédelem nagyobb részt a kontakt hatású rovarölő szerekre szűkült le. Ez volt az utolsó ősz, amikor neonikotinoiddal még permetezni lehetett, a szerves foszforsav-észter pedig már nem volt bevethető. A rovarnyomást fokozza a melegedő klíma, a hosszan csírázó árvakelések és a zöldítésben vetett rokonnövények. A gyomosodás is erőteljesebb a meleg őszökön, erősíti meg a kollégák véleményét Sipos József. Csak idáig legalább négy növényvédelmi kezelésre kellett költeniük a gazdáknak. „Már vannak kiművelt táblák, és továbbiakon is fontolgatják ezt…”Jász-Nagykun-Szolnok megye nem kifejezetten repcetermő terület, de az itt elért szaktanácsadó szerint a tervezett terület felén sikerült egyáltalán a növény elvetése. Szerinte is azok jártak jobban, akik szeptember közepére halasztották ezt a műveletet. „Az új csávázószerrel nincsenek jó tapasztalataink, a csávázatlan magból kelő állományt pedig megsemmisíti a repcebolha. Az augusztus végi, porba vetett, egyenetlenül kelt repcét a rovarkár most is súlyosan érintette. Úgy láttam, a gyomszabályozás sem ment túl jól az idén. Többen a tábla kitárcsázását fontolgatják. A későbbi vetésűekből van egy-két nagyon szép tábla, de szeptember végére halasztani már túlzás volt a vetést. A most kétleves repcéből nem sok jót nézek ki…”

Búza: elakadtunk a magágykészítésnél

Csongrád megyében – a többihez hasonlóan – jól haladtak még az árpavetéssel, de októberre torlódni kezdtek a munkák. „A körülbelül 15 ezer hektárra tervezett árpából talán 15 százaléknyi nem valósult meg, az 53 ezer hektárra tervezett búzából azonban a terület egynegyedének vetőmagja szerintem még zsákban van. Sok helyen még magágy sincs a kalászosnak. Ha csak pár napig szikkad a föld, akkor a gazdák a kukoricatermés mentésére és nem a búzavetésre fókuszálnak. A kettő egyszerre nehezen megy a munkaerőhiány miatt” – indokolja a helyzetet Sipos József. Jó hír viszont, hogy a korán elvetett árpák erősek, egészségesek. Van rajtuk ugyan némi levéltetű- és kabócakártétel, de ennek egyelőre nem látni következményét (sárga törpülés vírus). A szakember felhívja a figyelmet az időben elvetett őszi kalászosok gyomkezelésére és a rovarölő szeres csávázás fontosságára, noha itt is egyetlen anyagra szűkült le a termelők választási lehetősége a szerkivonások miatt. Riasztónak találja a mezei pockok gradációját, és szokatlanul nagynak a hörcsögpopulációt is. Ezek a rágcsálók a lucernások, árokpartok, gyepes területek felől érkeznek. Sipos József találkozott frittlégy-kártétellel is, valamint itt is jelen vannak a levéltetvek, kabócák. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol 2 000 hektárt felügyel a megkérdezett szaktanácsadó, az őszi kalászosokból a tervezett árpavetések teljesen megvalósultak, a búza azonban csak 70 százalékban sikerült. A kikelt állományok szépek, sem pockok, sem levéltetű nem károsít bennük.

 

Búza Bács-Kiskunban (a szerző felvétele)
Búza Bács-Kiskunban (a szerző felvétele)

 

Szórva vessünk, vagy valami tavaszit?

Láttunk már olyat, hogy műtrágyaszóróval vetik a búzát, amilyen drága most a termény, biztos, hogy sokan idén is meg fogják próbálni. A bekalkulált termésveszteséggel együtt is megéri a kockázatot. „Elvileg a novemberben elvetett búzából is lehet szép termés, ha szerencsésen alakul az időjárás. Még mi sem adtuk fel a reményt. Ha nem sikerül, akkor lehet, hogy tavasszal ismét kukoricát vetünk a kukorica után. Gazdaságunkban nem alkalmazunk monokultúrát, így nem hiszem, hogy komoly gondok lesznek a növényvédelmével” – vélekedik a Csongrád megyei szakember. A második legdrágább gabonafélénk a kukorica. A háromszor ugyanoda elvetett tengeri a déli megyékben már csak megnövelt növényvédelmi költséggel óvható meg, de ez is megéri a kockázatot.

 

 A búza és a kukorica betakarított területe (ezer hektár), forrás: KSH
A búza és a kukorica betakarított területe (ezer hektár), forrás: KSH

 

Komárom-Esztergom megyében sincsenek learatva még a kukoricatáblák. „Amilyen az időjárás, úgy látom, hogy az, aki utánuk tervezte a búzát, gyakorlatilag letehet róla. Talán ha a tervezett terület további 10 százalékán kerülhet földbe a mag” – véli egy itteni szaktanácsadó, akinek 1 500 hektárral van dolga. Repce egyiken sincs. Az árpavetés teljes egészében sikerült, kár sem érte a táblákat. A búza ellenben a tervezett területnek csak a 15 százalékát foglalja el. Ezek az állományok most 1–3 levelesek, egészségesek. A legoptimistább becslés szerint isa terület kétharmadán valami tavaszi vetésű gabonával kell majd helyettesíteni a búzát. „Mivel egyre több az állattartó, lótenyésztő a környéken, úgy gondolom, hogy zabbal, tavaszi árpával fogják pótolni az őszi kalászost. Az itteni talajok nem hajlamosak belvízre, márciusban jók a feltételek a vetéshez. Igaz, hogy egyik említett kalászos sem fizet olyan jól, mint a kukorica. Éppen ezért sokan meg fogják kockáztatni, hogy akár harmadszor is kukorica kerüljön abba a táblába, amelyiken most búzának kellene állnia.”

A MezőHír körkérdésére adott válaszok alapján könnyen lehet, hogy a tervezett búzavetések 10-15 százaléka országos szinten nem fog megvalósulni. Ez a hazai búzaterület nagyságában történelmi mélypontot vetít előre. Tavasszal, a szóba jövő alternatívák tükrében a kukorica termőterülete fog elsősorban megugrani, még akkor is, ha ez a vetésforgó szempontjából nem a legoptimálisabb. Ezenfelül a tavaszi árpa és zab részaránya növekedhet meg a szántóföldeken. Repcéből is kevesebb lesz, a kitárcsázott állományok helyét is az említett növények töltik be.

 

SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA